MIGRÁCIÓS VÁLSÁG
Láthatóan nem úgy működik az új, meglehetősen homályos megfogalmazásokba burkolt amerikai stratégia, ahogyan azt tavaly nyári bejelentésekor Donald Trump elnök várta. Az USA afganisztáni helyzetet figyelő legfontosabb kormányszervezete, a SIGAR néhány hete közzétett jelentése lehangoló képet fest a kabuli kormány haderejéről, amely az utóbbi egy évben több mint tíz százalékkal csökkent. Helyi források a korrupciót, a dezertálást, a belső bomlasztást jelölik meg a gyengülés fő okaként.
KELETI NYITÁS
Az afgán vezetés sem egységes. A Nyugattal, az amerikaiakkal fenntartott viszony feszült. A közép-ázsiai ország politikusainak egy része kelet, a kínai–orosz dominanciájú Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) felé nyitna. Álláspontjuk szerint a nyugati segítség kudarcot vallott, Afganisztán nem szabadult meg a táliboktól, az iszlamista szélsőségesektől. Azt szeretnék elérni, hogy az ország legyen teljes jogú tagja a katonai-biztonsági elemeket is átfogó szervezetnek.
E csoport egyik szószólója, Mohammed Alam Ezadjar, a parlament felsőházának elnökhelyettese az orosz állami Sputnik hírcsatornának nyilatkozva figyelmeztetett, hogy az Iszlám Állam (IÁ) katonái Szíriából és Irakból átszivárognak Afganisztánba. Azt állította: az IÁ mögött (nyugati) világhatalmak állnak, amelyek így akarják sakkban tartani Közép-Ázsiát, a Kaukázust és Kínát.
A nyugati katonai jelenlét 2014–15-ös, nagyarányú csökkentésével, ezen erők feladatainak a módosításával a tálibok megerősödtek. A polgárháború „afganizálása”, azaz a tálibokkal, az Iszlám Állam fegyvereseivel és más, Kabullal harcoló katonai csoportokkal szemben az afgán kormányerőkre való támaszkodás nem váltotta be a reményeket. Helyi médiaforrások szerint a tálibok ismét kiszélesítik a befolyási övezeteiket, és jelenleg a 35 milliós ország csaknem háromnegyedét tartják ellenőrzésük alatt. A gazdasági problémák, a segélyek csökkenése és nem kis mértékben a Nyugat korábbi ellentmondásos hozzáállása miatt 2017-ben rekordmennyiségre szökött fel Afganisztán kábítószer-termelése. A nyugati szövetség és az afgán kormányoldal halottakban mért katonai veszteségei (beleértve azt a kétezer elesettet is, aki privát katonai szervezetekben, magánvállalkozóként harcolt a nyugati koalíció oldalán) 2001-től napjainkig már megközelítik a vietnami háború amerikai áldozatainak a számát.
TÖRÖKORSZÁG FELÉ
Mindez kihatással van a lakosságra, amelynek egy része a migrációban, a külföldre való távozásban látja a káoszból kivezető utat, a merényletek, a bombázások előli menekülési lehetőséget. Tartanak tőle, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei katonailag-politikailag kilátástalan helyzetbe kerülnek, a kabuli kormány megbukik, és az országban a szélsőségesek ismét hatalomra kerülnek.
Budapesten a Migrációkutató Intézet elemzése figyelmeztet: Törökországban az afganisztáni belső helyzet romlásával párhuzamosan az afgán menekültek száma meredeken emelkedett az elmúlt időszakban. Míg 2016 elején a létszámuk mintegy 96 ezer fő volt, másfél évvel később, 2017 derekán már nagyjából 130 ezret tartottak nyilván. Ez év márciusi hivatalos statisztikai adatok szerint pedig 170 ezer afgán oltalomkereső tartózkodott a kis-ázsiai országban. Ezzel a többmilliósra becsült szíriai menekültközösség után az afgánoké a második legnépesebb tábor. A migránsok – többségük fia-tal férfi – Iránon keresztül lépnek török területre, csaknem egy hónapig gyalogolnak, míg Afganisztán nyugati részéről elérik Anatóliát. Metin Çorabatır, az ankarai migrációkutató intézet vezetője a Xinhua kínai hírügynökségnek nyilatkozva május elején elmondta: csak az elmúlt három hónapban húszezer afganisztáni menekült érkezett Törökországba Irán felől.
Ankara tavaly bejelentette, hogy a határon kerítésépítéssel próbálja feltartóztatni az áradatot. Jelenleg egy 144 kilométeres szakasz felhúzását tervezik, ez a török–iráni határvonal hosszának kevesebb mint a harmada. Több „visszafordító tábor” létesítését kezdik majd meg Törökország Iránnal határos térségeiben, hogy az onnan érkezőket gyorsabban visszaküldhessék a perzsa állam területére.
A Migrációkutató Intézet elemzése az Iránban lévő afgán menekültek továbbáramlását ösztönző, az ottani életüket, helyzetüket nehezítő tényezőkre hívja fel a figyelmet. Így például az ott tartózkodó migránsokat katonai szolgálatra kényszerítik és Szíriába viszik, hogy az iráni katonai kontingens kötelékében harcoljanak az Aszad-rezsim oldalán. A perzsa államban az afgán menekültek társadalmi állapota is bizonytalan, jogi státusuk nem rendezett.
A helyzetük Törökországban is éppilyen ingatag. Ellentétben a szíriai menekültekkel, rájuk nem vonatkozik az Európai Unió és a kis-ázsiai ország 2016-os megegyezése. Így akár hazatoloncolás is várhat rájuk. Az oltalomkeresők – köztük az Afganisztánból érkezettek is – viszont kihasználják, hogy az Ankara és Brüsszel között kötött egyezmény korlátozásai nem vonatkoznak a Törökországból szárazföldi úton Görögországba, Bulgáriába átszökő migránsokra.
HATÁROZOTTABB FELLÉPÉS
Ugyanakkor egyes török források arról számolnak be, hogy az Afganisztánból érkező újabb menekülthullámban részt vevők Anatóliát már nem tranzit-, hanem célállamnak tekintik. Ennek kapcsán a minap Nils Muižnieks, a strasbourgi Európa Tanács emberjogi főmegbízottja újságíróknak elmondta: a kétségbeesett emberek már ismerik az Európába jutás akadályait, nehézségeit. Tegyük hozzá, ilyen irányba hatnak Németországnak, az eddigi első számú célországnak a bevándorlásra, menedékjogra vonatkozó szigorításai, másfelől több európai tranzitállam határozottabb fellépése az illegális betelepüléssel szemben.
Borítófotó: Amerikai harci helikopter gyakorlatozik Afganisztánban. Washington az Obama-korszakban gyakorlatilag átadta a táliboknak az országot
