OROSZ–AMERIKAI VISZONY
A Vlagyimir Putyin és Donald Trump között kialakult, ígéretesnek tartott kapcsolat – amely a szíriai rendezésben is megnyilvánul (lásd a cikket a 34–36. oldalon) – ellenére három fronton is éleződik Moszkva és Washington szembenállása. Új dimenziók jelennek meg az orosz–amerikai válságban: az Egyesült Államok által életbe léptetett és egyre szigorodó szankciókat megtetézve még kereskedelmi (vám-) háborút is vívnak. Moszkva júliusban 25–40 százalékos büntetővámokkal sújtotta az USA-ból származó, Oroszországban is gyártott ipari berendezéseket, megtorlásul, amiért Washington keményen megvámolja az orosz acél- és alumíniumimportot.
A fegyverkezési verseny is egyre nagyobb méreteket ölt. Mind Oroszország, mind (főképpen) az USA számára döntő szemponttá válik a hatalmas harmadik fél, Kína szerepe. Peking versenytársként felzárkózott a két katonai nagyhatalomhoz, mi több, néhol meg is előzte azokat.
Végül, harmadik dimenzióként Washington a rubel elleni támadással mérlegeli az orosz gazdaság alapjainak megrengetését. A Kreml évek óta készül egy ilyen eshetőségre, ám kérdéses, hogy a gazdasági háttér ingatagsága lehetővé teszi-e érdemi ellenintézkedések megtételét. A dollár globális szerepének a gyengítése mind Moszkva, mind Peking számára kiemelt feladat.
BLÖFF?
Visszatérve az első dimenzióra, a kereskedelmi háborúra, az orosz acélexportban az Egyesült Államok részesedése viszonylag alacsony, tavaly körülbelül háromszázalékos volt. Az USA acélimportjában Oroszország csak az ötödik, alumíniumbehozatalában viszont a második legfontosabb szállító. Ha Moszkva áttereli alumíniumexportját más államokba (elsősorban a Távol-Kelet nagy ipari országai jöhetnek szóba), az amerikaiak beszerzési problémákkal szembesülhetnek.
Mind markánsabb a fegyverkezési verseny: Oroszország foglalkozik egy szubatomfegyver, a kvarkbomba megépítésének a lehetőségével – jelentette be a hivatalos forrásnak tekinthető RIA Novosztyi. Hogy ebben mennyi a valóság és mennyi az információs hadviselési elem, a másik fél hamis adatokkal, tényekkel való megtévesztése, igen nehezen ítélhető meg. Megoszlanak a vélemények, vajon az oroszok nem akarják-e megfordítani a reagani csillagháborús terveket oly módon, hogy fegyverkezési versenybe hajszolják az USA-t. Ronald Reagan néhai amerikai elnök a múlt század nyolcvanas éveinek az elején blöffölt, amikor csillagháborús fegyvereiről beszélt, ám ez is hozzájárulhatott a Szovjetunió összeomlásához az évtized végére. Ilyen blöff lehet a kvarkbomba terve is?
A nagy tekintélyű brit think tank, a Chatham House (CH) egyik friss tanulmánya szerint az oroszok igyekeznek elkerülni, hogy ismét ugyanabba a hibába essenek. Olyan fenntartható katonai modellt dolgoztak ki, amely a szankciók, az elmaradt reformok miatt kimerült gazdaságot nem dönti romba. Mindenesetre az áfa 18-ról 20 százalékosra növelését, a tervezett nyugdíjkorhatár-emelést Oroszországban nadrágszíj-megszorító intézkedésként értékelik. A befolyó költségvetési többletbevétel egy részét a haderő büdzséjének a növelésére fordítják. Ez a CH szerint várhatóan nem változtatja meg lényegesen a katonai kiadások arányát. A Deutsche Welle úgy véli, az erősödő katonai kihívás ellenére Moszkva nem változtat alapelvén: a költségvetés negyedét fordítja védelemre, ami a GDP körülbelül öt százalékát jelenti. (Németországban 2016-ban a büdzsé 11, az Egyesült Államokban 15 százalékát költötték erre a célra.)
DEVIZAHÁBORÚ
A Kreml mérlegeli a rubel ellen indított amerikai támadás lehetőségét is. Ha Washington megtiltaná az orosz államadósság-kötvények vásárlását a szövetségeseinek, az a kötvényhozamok gyors növekedését eredményezné, ami becslések szerint a rubel legalább 15 százalékos leértékeléséhez vezethetne. Az USA-ban ezt a változatot egyelőre mint a legrosszabb lehetőséget kezelik. Orosz elemzők úgy vélik, maga az amerikai pénzügyminiszter sem híve ennek a radikális lépésnek. Többek között azért sem, mert az Egyesült Államok kényes helyzetbe kerülhet; az amerikai költségvetési deficit bővülése az amúgy is eladósodott – de a dollárnyomdákat ellenőrző – USA gazdasága nemzetközi megítélésének a romlása irányába hathat. A Bloomberg emlékeztet rá, hogy a Donald Trump elnök által aláírt kétéves büdzsémegállapodás mintegy 300 milliárd dollárral növeli a költekezést. Ez tovább dagasztja a költségvetési hiányt, amelyet a tavaly decemberben elfogadott (tíz évre számított) adócsökkentés további ezer milliárddal duzzaszt fel. Az orosz deviza dollárárfolyama augusztus első harmadában emelkedést mutatott, egy zöldhasúért 65-66 rubelt kértek. Ez már biztonságosnak mondható távolságban van a 2016-os 82 rubeles rekordmély árfolyamtól.
RUBELÁRFOLYAM-PROBLÉMÁK
Augusztus elején terjesztették be republikánus képviselők a kongresszushoz az Oroszország-ellenes szankciók újabb csomagját, amit Moszkvának a Szkripal-mérgezéses ügyben játszott állítólagos szerepe váltott ki. Az újabb csapást az orosz vezetés némi rezignációval fogadta. „Ha van rajtunk sapka, azért, ha nincs, azért büntetnek” – fogalmazott egy tisztségviselő. Az újabb, kétlépcsős szankciócsomag-tervezet megtiltja az orosz államkötvényekbe való befektetéseket.
Ezzel az orosz állampapírokból kiszálló befektetők eladási hullámot indítanak, ami fokozza a rubelre, a gazdaságra nehezedő inflációs nyomást. Az USA-ból érkezett hírre a moszkvai tőzsde augusztus 9-én jelentős zuhanással reagált. A RIA Novosztyi Andrej Kocsetkov elemzőt idézi, aki szerint ha a „puhább” változatot fogadja el az amerikai törvényhozás, akkor a rubel megússza kisebb árfolyam-korrekciókkal. Más orosz elemzők lehetségesnek tartják a 72 rubeles dollárárfolyamot is, ha az USA törvényhozása a keményebb változat mellett dönt.
Oroszország makrogazdasági helyzete azonban korántsem olyan rossz, így az tompítja a szeptemberre várt újabb amerikai szankcióhullám hatását – mondják Moszkvában. Pozitívumként megemlítik, hogy az iráni krízis ismét feljebb hajtja az olajárat. A 460 milliárd dolláros tartalék elegendő lehet vészhelyzetben a teljes adósság kivásárlására. Az orosz tartalék szerkezete az utóbbi fél évben változott: az amerikai államkötvények súlyát minimalizálták, ezzel szemben több mint tízszeresére növelték az aranytartalék részarányát. Noha még világgazdasági méretekben nem jelentősen, de erősítették a nemzetközi kereskedelemben a dollár kikapcsolását, a nemzeti valuták alkalmazását.
Borítófotó: Amerikai–orosz csörte a riói olimpián. A fegyvernemek változnak, a konfliktus megmaradt
