AFRIKA ÚJRAGYARMATOSÍTÁSA
Kairó zsúfolt, sőt túlzsúfolt. A jelenlegi főváros húszmilliós lakossága a következő negyven évben várhatóan megduplázódik. Az egyiptomi kormány ezért úgy döntött, hogy Kairótól mintegy 40 kilométerre keletre új fővárost épít, amely a kormánynak, a közigazgatásnak, a diplomáciai testületeknek és az üzleti életnek ad majd helyet. A beruházás a jelenlegi becslések szerint 45 milliárd dollárba kerül – az egyiptomi kormány főleg magántőke bevonásával oldaná meg a finanszírozását, a fővállalkozó az Egyesült Arab Emírségek állami befektetési alapja, a Gulf Investment Corp. A várakozások szerint az új fővárosnak 2020-ra 5 millió lakosa lesz.
KÍNA BEINDUL
A kairói kormány két éve 2,7 milliárd dolláros megállapodást írt alá a kínai állami építőipari korporációval, a CSCEC-szel, amely szerint a kínai fél építi fel a parlamentet, a kongresszusi központot, minisztériumokat. (Meglepő lett volna, ha nem kínaiak építik az új várost – a szerk.) Az akkori tervek szerint 2018 végére a kormány és az elnöki hivatal már átköltözne ide. Egyelőre azonban a megvalósítás üteme elmarad a tervezettől.
Kínát a várható nehézségek ellenére vonzza a lehetőség. Pekingnek mindene van, ami az új egyiptomi főváros építéséhez kell. Óriási likvidtőke-mennyiség, még a Mennyei Birodalom dinamikusabb fejlesztési időszakából örökölt fölös építőipari kapacitás – és mindenekelőtt politikai akarat. Kína Afrikát globális terjeszkedése egyik sarokpontjának tekinti. A fekete kontinens egyik legfontosabb államában, Egyiptomban pedig minden alkalmat megragad, hogy jelenlétét bővítse. (Afrika kínai újragyarmatosításáról lásd összeállításunkat a 30–33. oldalon.)
A Xinhua hírügynökség beszámolt arról a szeptemberben Kairóban tartott kínai üzleti szemináriumról, amelyet a China Development Bank (CDB), a legnagyobb, külföldi beruházásokra és azok finanszírozására szakosodott kínai pénzintézmény támogatott. Hszu Jüan-kun, a CDB kairói irodavezetője a Xinhuának adott interjújában jelezte Kína viszonylag új, az energiaipar iránti érdeklődését. „Az új olaj- és gázmezők felfedezésével, amilyen a Zhor gázmező a Földközi-tengerben, Egyiptom önellátást érhet el, sőt gázt is exportálhat” – mondotta. Több mint 100 kínai vállalat van jelen Egyiptomban, a Kínai Népköztársaságból érkezett befektetések eddig 6,2 milliárd dollárt tettek ki. Szeptemberben aláírták a megállapodást, hogy a CDB 600 millió dolláros hitelt nyújt az egyiptomi jegybanknak.
MOSZKVA IS BElép
Kína egyébként hatalmas konténerkikötőt épít Szueztől délre, Ain Sokhna térségében. A kikötő része az Egy Övezet – Egy Út (globális Selyemút) nevű kínai gigaprojektnek. Eközben az ázsiai állam Oroszországgal közös vállalkozásokat is indít a térségben. (Moszkvai értesülések szerint a Kínai Népköztársaság már az Orosz Föderációval együtt mérlegeli a Szíria újjáépítése kapcsán kínálkozó alkalmat regionális pozíciói megerősítésére.) Peking és Moszkva a Szuezi-csatorna mentén közös ipari övezetet létesít, amely reményeik szerint mintegy hétmilliárd dollár befektetést vonz ide ipari vállalatoktól.
