IRÁNI BÜNTETŐINTÉZKEDÉSEK
Trump amerikai elnök meglepte az olajpiacot április utolsó hetében, amikor bejelentette, hogy lejárt az Irán-ellenes szankciók kapcsán adott türelmi idő. A hírek hatására meglódultak az olajárak. Teherán válasza az amerikai lépésre, amit az irániak nemzetgazdaságuk „megfojtási” kísérleteként értelmeznek, ellentmondásos. Mohamed Dzsavád Zarif iráni külügyminiszter, akit a mérsékeltekhez sorolnak, a Reutersnek kijelentette: nem hiszi, hogy Trump háborút akarna a térségben, de más erők belesodorhatják a konfliktusba. Irán keményvonalasai, köztük az ország fegyveres erőinek parancsnokai a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőznek. Ez a szoros a világgazdaság egyik legérzékenyebb pontja, a világ kőolajexportjának egyharmada halad itt át tankhajókban.
MÉRLEGELNEK AZ ÉRINTETTEK
Ezentúl a világ bármely országa, amely Teherántól olajat vásárol, számíthat rá, hogy az USA megbünteti. Nyolc állam, Kína, India, Japán, Dél-Korea, Tajvan, Törökország, Olaszország és Görögország érintett az ügyben, rájuk volt érvényes a féléves moratórium. A nyolcak abban bíztak, hogy Amerika meghosszabbítja a kivételezést, de nem így történt. Kérdéses, hogy hajlandók-e engedelmeskedni az amerikai felszólításnak, illetve hogy vállalják-e az Egyesült Államok részéről a szankciókat.
Április utolsó hétfőjén a bejelentés hatására három százalékkal emelkedtek az olajárak. Amerika abban bízik, hogy két legszorosabb közel-keleti szövetségese, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek növelik az olajtermelést, így pótolják a kieső iráni olajat a világpiacon – és persze saját palaolajából is szeretne többet eladni. Ám mint az oilprice.com megjegyzi, korántsem garantált, hogy pontosan ez történik. Szaúd-Arábia olajminisztere a Trump-bejelentés után utalt rá, hogy Rijád mérlegelni fogja a helyzetet, és csak azt követően dönt.
Kérdéses, hogy a két nagy olajvásárló, Kína és India engedelmeskedik-e Trumpnak. Peking napi félmillió hordó olajat importál Irántól. A kínai magatartás kiszámíthatóbb – véli az Eurasia Group elemzője. Rövid távon Kína vélhetően visszafogja az iráni olajimportját, hogy ne veszélyeztesse az amerikaiakkal készülő kereskedelmi megállapodást, a vámháborúban a csatabárd elásását. Hosszabb távon azonban Peking magatartását nehéz megjósolni.
Valószínű, hogy India engedelmeskedik, és fokozatosan leállítja iráni olajvásárlásait. Ebben az az amerikai ígéret is motiválja, hogy Washington erélyesebben fellép az ENSZ Biztonsági Tanácsában az ország érdekében. Az USA segítséget ígért, hogy Maszud Azhart, a pakisztáni bázisú szélsőséges iszlámista Dzsais-e-Mohamed (JeM) szervezet vezetőjét – aki egy Indiában végrehajtott terrortámadás értelmi szerzője és aki Kasmir Pakisztán által ellenőrzött területein tevékenykedett – tegyék rá a nemzetközi terroristák gyűjtőlistájára. Azhar listára való felvételét az ENSZ BT állandó, vétójoggal rendelkező tagja, Kína akadályozta meg.
Japán, az iráni olaj egyik legnagyobb vásárlója egyelőre nem nyilatkozik. A színfalak mögött azonban folyik az alkudozás, amelynek a csúcspontját Abe Sinzó kormányfő április végi washingtoni látogatása jelentette. A távol-keleti ország miniszterelnöke és washingtoni vendéglátói Észak-Koreára és a Kína jelentette egyre nagyobb kihívásra összpontosítottak, de egész biztosan szó volt az iráni olajról is.
Törökország az iráni olajimport-tilalom kapcsán radikálisan szembefordult az Egyesült Államokkal. Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter kijelentette: „Nem fogadunk el egyoldalú szankciókat, azt sem, hogy kényszerítsenek bennünket, befolyásolják, miként alakítjuk kapcsolatainkat szomszédainkkal”. A Reuters úgy tudja, hogy a nyolcak közül hárman, Olaszország, Görögország és Tajvan már leállították iráni olajvásárlásaikat.
IRAK ÉS IRÁN ÖSSZEFOG
A teheráni, illetve washingtoni bejelentések nyomán tovább romlott a biztonsági helyzet a Közel-Keleten és Irán térségében. Két, egymással szembenálló front látszik kialakulni. Az egyik oldalon az Irán körül csoportosuló erők, mindenekelőtt Törökország, Katar, Irak és Szíria. A másik oldalt az Egyesült Államok vezeti, és elsősorban Izrael támogatja.
Bonyolítja a helyzetet Irán és Irak közeledése. Az idén márciusban az iráni, iraki és szíriai katonai vezetők Damaszkuszban találkoztak és közös lépésekben állapodtak meg. Koordinálják Irán és Irak légvédelmi rendszerét, amihez Szíria az oroszok miatt nem csatlakozhatott. Irán felajánlotta, hogy a Szíriában lévő orosz gyártmányú légvédelmi rendszereket lecserélik, illetve iráni kezelőkkel látják el. Az oilprice.com értesülései szerint szíriai–iráni titkos tárgyalások kezdődtek az oroszok lecseréléséről. Damaszkusz jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy szembeforduljon Moszkvával, ám a fejlemények komoly feszültséget keltettek a két ország kapcsolatában.
Adil Abdul-Mahdi iraki kormányfő áprilisban Teheránban tett hivatalos látogatásán konkretizálták a terveket. Az iraki és az iráni vezérkari főnök átfogó katonai együttműködési megállapodást írt alá. Legalább ilyen fontos, hogy megegyeztek az iraki területen lévő, iráni ellenőrzés alatt álló infrastruktúra tovább fejlesztéséről. Ennek első szakaszában kiépítik a Teheránt a Földközi-tenger térségével összekötő gyorsforgalmi utat, illetőleg befejezik a munkálatokat, összekötik az elkészült részeket. Az új útrendszer, amely mellé vasúti összeköttetés is épül, iráni, iraki és szíriai területeken halad át és feltehetően valamelyik nagyobb szíriai kikötővárosnál éri el a Földközi-tengert.
Teheráni források szerint az új gyorsforgalmi utat az iráni olajat a Földközi-tengerhez szállító tartálykocsik is használni fogják. Noha hivatalos információt még nem adtak róla, de valószínűleg Latakia kikötőjének egy részében szerelnek fel a hajókra való kőolaj-átszivattyúzást lehetővé tevő berendezést. Szíria és Irán idén tavasszal állapodott meg a latakiai kikötő egy részének iráni bérletbe adásáról.
Elemzők azonban kételyeiket hangoztatták a nagy ívű projekt megvalósíthatóságával kapcsolatban. Moszkva demonstratívan hallgat az érdekeit több vonatkozásban is sértő szíriai–iráni közeledésről. Egyfelől a latakiai iráni jelenlét megzavarja a közelben lévő hmeimimi orosz katonai légi bázis elektronikus berendezéseit, légvédelmét. Másfelől az iráni olaj esetleges, Latakiában hajókra való szivattyúzása kiválthatja az USA (katonai) válaszát, háborús konfliktusba sodorhatja az oroszokat – amelyet szeretnének elkerülni.
Borítófotó: Trump-fotót égetnek Teheránban. Washington az olajpiac átalakítására törekszik
