Izgalmas telet zárt a magyar villamosenergia-hálózat. Decemberben 27 éves csúcsot döntött az áramfogyasztás, majd januárban, az elmúlt 70 esztendő leghidegebb hónapjában pont akkor tekerte fel az egész ország a fűtést, amikor fontos balkáni erőművek álltak le, és az áramárak elszálltak a tőzsdén.
MARAD A GÁZBOJLER
A fogyasztók ebből mit sem éreztek, de csak a tartalékok bevetésével sikerült biztosítani az ellátást. A kritikus pillanatok után sokan feltették a kérdést: vajon hogyan alakul a közeljövőben Magyarország áramigénye, és miből fedezzük majd?
A válasz már nem ilyen egyszerű. A szakmában két vélemény verseng: az egyik szerint az egyre hatékonyabb, takarékosabb megoldások eredményeként mind kevesebb áramra lesz szükségünk. A másik szerint a gazdasági bővülés, az új elektromos eszközök miatt
növekszik a villamos energia iránti igény. Utóbbi logikát követi Mezősi András, a -Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa. Bár az energiapiacon ma viszonylag gyorsan változnak a viszonyok, a kutatóintézet akár 2050-ig is töretlen, évi nagyjából 0,5-1 százalékos növekedést jósol – mondta lapunknak a szakember.
Úgy véli, a fogyasztást maga a gazdasági bővülés, közelebbről nézve pedig az egyre népszerűbb hőszivattyúk és a forradalom küszöbén álló elektromos autózás növeli majd elsősorban.
A hagyományos fűtési rendszerek elektromos átállására viszont nem számít. A jellemzően gázzal és távhővel fűtött magyar háztartások a közeljövőben biztosan nem váltanak fűtőpanelekre – fogalmazott.
Újabb érdekes és állandó vitatéma, hogy milyen szerepe lehet ebben a környezetben az utóbbi évtizedek legjelentősebb áramtermelő beruházásának, a paksi erőmű bővítésének.
A Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) tavaly novemberben kiadott tanu lmánya kiemeli, hogy a hazai erőműrendszer teljesítőképessége már most sem tudja fedezni az igényeket, az elfogyasztott áram harmadát ezért külföldről szerezzük be. Ha Paks II. megépül a tervezett 2400 megawatt teljesítménnyel (Paks I. kapacitása 2000 megawatt), lesznek olyan pillanatok, amikor az ország nettó áramexportőrré válik, de az idő nagy részében így is importra szorul majd – tért ki rá Mezősi András.
A PAKSI KÉRDÉS
Érdekesség, hogy a 2016. december 6-i, rekordot jelentő 6680 megawattos rendszerterhelés idején 2860 megawattot tett ki az import, tehát akkor sem tudtuk volna önerőből fedezni az igényeket, ha mindkét paksi erőmű egyszerre működött volna. Másfelől az európai államok egyre jobban integrált villamosenergia-hálózatában úgy sem maradnánk áram nélkül, ha az új atomerőművet csak kisebb kapacitással vagy egyáltalán nem építenénk meg.
„Az Európai Unió víziójában egy regionálisan strukturált áramhálózat szerepel, amelyben a nemzeti hatásköröknek egyre kevesebb szerep jut” – vázolta a REKK kutatója.
Érthető a törekvés, hogy minél nagyobb áramtermelő kapacitást tartsunk saját kézben, de mivel a villamos energia értékesítését EU-s szinten szabályoznák a jövőben, a hazai fogyasztók nem jutnának olcsóbb áramhoz csak azért, mert azt Magyarországon termelték meg.
Röviden: ha drágább lesz az energia, Paks II. gazdaságilag is jó beruházás lehet, ha olcsóbb, akkor kevésbé. De ezt sem könnyű kiszámítani, hiszen az árakat is több tényező alakítja. A rendszerbe épített megújuló források például lenyomják azokat – ezekből pedig az unió klímavédelmi vállalásai miatt egyre több lesz.
A magasabb CO2-ár viszont drágíthatja az áramot, ami sokat használna Paks II. jövedelmezőségének. Ebben az esetben viszont más szereplők, például a gázüzemű erőművek is erőre kapnának.
Hazánk jól kiépített gázinfrastruktúrája és a technológia megannyi előnye miatt a rendszer kiegyensúlyozásában jelentős szerepet kaphatnának ezek az üzemek, amelyeknek az EU is fontos szerepet szán középtávon. Egy gázzal fűtött erőmű rugalmas üzemű, könnyen és gyorsan lehet beindítani és leállítani, ami ideális a rapszodikusan változó megújuló források kiegyenlítésére.
JÖHET A CSEPPFOLYÓS GÁZ
Az EU 2050-ig az áramtermelés szén-dioxid-kibocsátását 90-95 százalékkal szeretné csökkenteni, ezért a gázos erőművektől is búcsút kell majd venni, de átmenetileg kiváló szabályozók lehetnének a rendszerben – emelte ki Mezősi
András. Egyelőre azonban nemcsak az új erőművek építéséhez drága a földgáz, de a már elindított projekteket is parkolópályára tették, míg kedvezőbbek nem lesznek a feltételek.
Ebben hozhat fordulatot a Krk szigeti LNG-terminál megépítése. Ez cseppfolyós gázzal láthatja el a régiót és Európát, részben függetlenítve az orosz importtól. Déli szomszédaink eredetileg 2019-re elkészülő, 6 milliárd köbméter kapacitású üzemet képzeltek el, most azonban egy 2 milliárd köbméteres, úszó változat épül, amelyet viszont már jövőre átadhatnak.
