Igaz, hogy 2018-ban 17 ezren be is léptek, de a kialakult tendencia így is veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Erről Viktor Muzsenko vezérkari főnök beszélt nemrégiben. Azt is megjegyezte, hogy a szakemberek elvándorlása már-már a harckészültséget fenyegeti.
„Újabb szerződéses katonákat kell felvennünk, akiknek végig kell csinálniuk a teljes felkészülési ciklust – igaz, egy idő után felmondhatnak. Fenn kell tartanunk a sereg »kemény magját«, mert ez megerősíti a harcképességet. Nyíltan beszélünk a gondokról, amelyeknek a megoldása nem halogatható – közölte Muzsenko.
Elmondása szerint az okok összetettek. A hivatásosak kilépése felgyorsult, miután enyhült az a törvényi szabályozás, amely korábban gyakorlatilag lehetetlenné tette a szerződések idő előtti megszüntetését, sőt a katonákat vissza lehetett tartani egy ideig a keleti országrészben zajló harci cselekményekre hivatkozva.
A másik ok, amiért sokan elhagyják a sereget, az alacsony fizetésekben rejlik. A katonák zsoldja nagyjából hétezer hrivnya, ami a mostani árfolyam szerint kalkulálva alig haladja meg a hetvenezer forintot. Míg néhány éve ez az összeg vonzó lehetett, most sok ukrán vállalat még a betanított munkásoknak is többet ajánl ennél, és akkor még nem szóltunk arról, hogy a 2017 májusában bevezetett vízummentesség óta az ukránok tömegesen utaznak ki külföldi munkára.
A kijevi védelmi minisztérium számításai szerint legalább 15 ezer hrivnyás zsoldot (a jelenlegi több mint kétszeresét) kellene fizetni a szerződéseseknek ahhoz, hogy megálljon a pályaelhagyás folyamata. Az idei költségvetés viszont csupán 28 százalékos emelést tesz lehetővé, de a tervek szerint kilencezer hrivnyás (vagyis százezer forintot el nem érő) bérre is csupán októbertől számíthatnak a katonák.
A hivatalos statisztikai adatok szerint folyamatosan nőnek a hadikiadások Ukrajnában. Ez azonban kevés a haderőfejlesztéshez, sőt, ha figyelembe vesszük a pénzromlás mértékét, a kiutalt összeg a jelenlegi állapot fenntartására is csak szűkösen elegendő. Míg 2013-ban 2,4 milliárd dollárt tettek ki a védelmi kiadások, addig most csupán 2,3 milliárdot. A pénzeszközök felhasználása kétségkívül hatékonyabbá vált, hiszen 2014 áprilisában kirobbant kelet-ukrajnai konfliktus kezdetén még szinte teljesen felkészületlen, szedett-vedett csapatok vették fel a harcot az oroszok támogatását élvező szakadárokkal.
Azóta mind személyi állományát tekintve, mind pedig haditechnikában fejlődött az ukrán haderő. Így a Majdanon (a 2014-es, forradalomnak nevezett, az oroszbarát kormány elleni tüntetéseken, zavargásokon) feltűnt önkéntes szabadcsapatokat a frontvonal teljes hosszában felváltotta a reguláris haderő. A korábban az Ukrán Biztonsági Szolgálat által koordinált, terrorelhárító műveletnek titulált, mára gyakorlatilag befagyott kelet-ukrajnai konfliktus harci cselekményeinek az irányítását nemrégiben teljes egészében átvette a hadsereg.
Azonban a fentebb vázolt körülmények miatt gyors megoldás nem várható. A hivatalos közleményekben Egyesített Erőknek nevezett csapatok a senki földjén, az úgynevezett „szürkezónában több-kevesebb sikerrel megpróbálnak ellenőrzés alá vonni néhány kisebb települést. A szakadár területekről pedig egyre intenzívebben veszik tűz alá az ukrán állásokat a mintegy ötszáz km hosszú frontvonal mentén.
A harci cselekmények augusztus elején újultak ki. Ukrajna függetlensége ünnepének, augusztus 24-nek az előestéjén egy civil áldozatról érkezett jelentés, egy nappal korábban pedig öt ukrán katona vesztette életét, hét pedig megsebesült a keleti fronton. A tüzérségi támadás során a minszki békemegállapodásokban tiltott 122 mm-es lövegeket és 120 mm-es aknavetőket is bevetettek az oroszbarát fegyveresek. Mesterlövészek pedig tüzet nyitottak az egyik ellenőrző pont moduljára, ahol a civilek átléphetik a konfliktusövezet határát.
Az előjeleket látva kérdéses a tanévkezdés alkalmából meghirdetett újabb tűzszünet sikere, amelyről a kelet-ukrajnai válság rendezésére hivatott háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoport állapodott meg a napokban Minszkben. A fegyvernyugvás megkötéséről szóló hírt az Oroszország által támogatott luhanszki és donyecki szakadárok is megerősítették. A térségben legutóbb július 1-jétől léptettek életbe fegyvernyugvást, az aratási időszakra való tekintettel. Azóta csak a kijevi kormányerők oldalán 17 katona esett el, s közel nyolcvanan sérültek meg a harcokban.
A 2014 tavasza óta tartó fegyveres konfliktus során már számtalan tűzszüneti megállapodást hirdettek meg, amelyeket azonban egyetlen napig sem tartottak be teljes mértékben. A felek kölcsönösen egymást vádolják a fegyvernyugvás megsértésével, miközben az ENSZ adatai szerint az összecsapásokban eddig több mint tízezer civil és katona vesztette életét. SZŐLŐSI HUNOR visszavonulóban a vesztes Debalcevei csatából 2015 februárjában. azóta jobb az ukrán fegyverzet, de lankad az alulfizetett katonák lelkesedése
