SOKSZEREPLŐS BUKARESTI CSATA
Az igazságszolgáltatás ellenőrzéséért késhegyig menő harc dúl Romániában. A vita azt követően lángolt fel ismét, hogy Darius Vâlcov, a miniszterelnök tanácsadója nyilvánosságra hozott egy titkos együttműködési megállapodást, amelyet 2016 decemberében írt alá a legfőbb ügyészség a belföldi hírszerző szolgálattal (SRI). Ez a két intézmény közötti kooperáció kereteit szabályozza a bűnüldözés területén. Már márciusban is napvilágra kerültek ilyen megállapodások, amelyek, mint kiderült, behálózzák a teljes igazságszolgáltatást, hiszen annak legfőbb intézményei mind aláírtak efféle dokumentumot a hírszerzéssel.
Márciusban a legfőbb ügyészség egy 2009-ben született paktumot hozott nyilvánosságra, amely akkor már hatályon kívül volt, de elhallgatta az újabb egyezmény létét. Ez a tény rossz fényt vet Klaus Johannis államfőre is, aki május elején azt állította, hogy az ő elnöki mandátumában nem jöttek létre ilyen megállapodások. Most, hogy fény derült a hazugságra, Tudorel Toader igazságügyi miniszter azonnal bejelentette: vizsgálatot indít a 2016-os egyezmény egyik aláírójának, Augustin Lazăr legfőbb ügyésznek a szakmai tevékenységével kapcsolatban, s a kiértékelés függvényében utóbbit akár le is válthatják.
Az igazságszolgáltatás és a hírszerzés együttműködését természetes dolognak tekintő ellenzéki pártok és Johannis számára ez újabb jelentős vereség lenne a szociálliberális kormánykoalícióval szemben, miután az államfő egy alkotmánybírósági döntés alapján július elején már kénytelen volt leváltani a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főnökét, Laura Codruţa Kövesit. A kormányzó szociálliberális (PSD‒Alde) koalíció szerint a hírszerzés és az igazságszolgáltatás összefonódása nyomán létrejött úgynevezett párhuzamos államnak Kövesi, Lazăr, valamint a hírszerzés vezetői voltak a fő oszlopai, így a DNA után ennek az átláthatatlan struktúrának a második legfontosabb bástyája is ledőlhet. A korrupcióellenes ügyészség élére még nem neveztek ki új főügyészt. Folyamatban van egy második pályázat, miután az elsőt érvénytelenítette az igazságügyi miniszter, arra hivatkozva, hogy egyik jelölt sem volt alkalmas. A második körben hatan jelentkeztek a szervezet vezetőjének.
Az igazságügyi tárca vezetője szerint természetellenes, hogy egy jogállamban titkosszolgálati megállapodások alapján működjön az igazságszolgáltatás, bőven elég az alkotmány és a törvények, amelyek alkalmazásához semmi szükség titkos szerződésekre. Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök és képviselőházi elnök szerint alkotmányellenesek a megállapodások, s felszólította a parlament titkosszolgálatokat felügyelő szakbizottságát, hogy indítson vizsgálatot az ügyben. Egyelőre nem világos, hogy az egyezmények törvényességét ki ellenőrzi majd, hiszen szemmel láthatóan valamennyi intézmény ódzkodik attól, hogy világos álláspontot fogalmazzon meg. Az elmúlt években a hírszerzés befolyása alá került bíróságok számára is kényelmetlen a véleménynyilvánítás.
Ezt követően jelent meg Rudolph Giuliani levele, amelyet Johannis államfőnek és Viorica Dăncilă miniszterelnöknek is megküldött. New York volt polgármestere szerint Románia jelentős lépéseket tett a Ceauşescu-diktatúra bukása után a törvények betartatása és a jogállamiság felé, de ezeket a lépéseket „aláaknázták a DNA túlkapásai”. Idesorolta a bírák, az ügyvédek és a tanúk megfélemlítését, az alkotmányellenes telefonlehallgatásokat, a kierőszakolt tanúvallomásokat és a nem korrekt bírósági eljárásokat. Közölte: az utóbbi hónapokban sajnálattal értesült azokról a titkos megállapodásokról, amelyeket a legfelsőbb bíróság, a legfőbb ügyészség és a Legfelsőbb Bírói Tanács kötött a belföldi hírszerzéssel. Giuliani javasolta, hogy részesítsék amnesztiában mindazokat, akiket a titkos egyezmények alkalmazásakor elkövetett túlkapások során helyeztek vád alá és ítéltek el. A levéltől szinte azonnal elhatárolódott az Egyesült Államok. Washington jelezte, hogy Giuliani álláspontja magánvélemény. Később az amerikai jogász is elismerte, hogy fizetségért cserébe, a Freeh Group International Solutions nevű nemzetközi tanácsadó cég megbízásából írta a levelet. A cég Louis Freeh volt FBI-igazgató tulajdona, Giuliani az állításait egy Freeh által készített korábbi jelentésre alapozta. A román média Puiu Popoviciu és Alexander Adamescu román üzletembereket sejti a megrendelők mögött, akiknek korábban meggyűlt a bajuk Románia igazságszolgáltatásával. Popoviciut hét év börtönbüntetésre ítélték hazájában, de közben Londonba menekült, ezért nem tudták a hatóságok végrehajtani a bírósági ítéletet.
(A Guliani-levélről a következő oldalon olvashatják a részleteket.)
Borítófotó: tüntető (vagy provokátor) az augusztusi bukaresti demonstráción. nem szalmaláng volt
