KÍNAI GAZDASÁG
A kínai jegybank csökkentette a bankok vállalati hitelei számára irányadó kamatát. Hszi Csin-ping kínai elnök az év elején rendelte el, hogy az állami hitelintézetek által nyújtott kölcsönök 30 százalékának a kisvállalkozásokhoz kell áramolnia. A pekingi vezetés ettől várja a foglalkoztatási helyzet javítását, a kínai–amerikai vámháború belföldi keresletet csökkentő hatásának részbeni kompenzálását.
A központi bank közölte, hogy a jövőben havonta állapítják meg ezt a kamatot. Ettől azt várják, hogy a bankrendszer gyorsabban tudja követni a piaci változásokat. (A „rendes” kínai irányadó kamat utoljára 2015-ben változott.) Az új módon megállapított, vállalkozások számára irányadó rátát a 18 nagybank legjobb kliensek részére nyújtott hiteleinek kedvező kamata alapján számítják.
KOCKÁZATOS ÜGYFELEK
A világgazdaság lassulása nyomán a nagy jegybankok (Fed, Európai Központi Bank) sorra indították, indítják be monetáris lazító programjaikat. Kína ez idáig tartózkodott a hasonló lépésektől. Pekingben attól tartanak, hogy az irányadó kamat mérséklése túl erős jelzés lenne a piacoknak: ingatlanár-buborék alakulna ki, megugrana a már így is magas eladósodottság. A pénzügyi vezetés így egyszeri, kisebb lépésekkel próbálja meg dinamizálni a kereslethiánnyal egyre jobban szembesülő gazdaságot. A kínai GDP növekedése a második negyedévben három évtizede nem látott szintre lassult.
A kisvállalkozások hitelezése nehézkesen megy, a bankok a legkockázatosabb ügyelek között tartják számon azokat. A jegybank hiába csökkentette nemrég a számukra nyújtott kölcsönök után képzendő kötelező tartalékot, a helyzet csak lassan változik. Bizakodásra okot adó jel viszont, hogy az idei első fél évben az öt legnagyobb kínai bank által e szektornak nyújtott kölcsönök állománya 35 százalékkal emelkedett – meghaladva az átlagos hitelnövekményt és a kormányzati várakozásokat.
APRÓ LÉPÉSEK
Ugyanakkor egy a The Wall Street Journalnak nyilatkozó bankár szerint ők nem tervezik a kis cégeknek nyújtott kölcsönök kamatának csökkentését, ugyanis ezeken gyakorlatilag semmit nem lehet keresni. Az ágazat hitelhez jutási feltételein az irányadó jegybanki kamat mérséklésével lehetne javítani, ettől azonban láthatóan ódzkodik Peking – vagyis marad az apró lépések tétova pénzügypolitikája.
Megállíthatatlan az ingatlanboom
Peking joggal aggódik, hogy ingatlanpiaci lufi alakul ki – egyelőre nem képesek megállítani az adósságrobbanást. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég közzétett számításai szerint a lakosság adóssága a GDP 56,2 százalékára emelkedik az idén, majd 2024-ig csaknem 70 százalékra nő. Ez utóbbi már jócskán meghaladja például a Japánban vagy az eurózónában mért jelenlegi szintet. Az adósságnövekedés tetemes része ingatlanvásárlási kölcsönökből adódik.
Borítófotó: A kínai bankfelügyelet bejárata Pekingben. Hiába óvnak az ingatlanlufitól
