EU-CSÚCS
Valódi diadalt azonban a kötelező hányad ellenzői arattak, hiszen három éve még csak Orbán Viktor és Magyarország utasította el nagyszámú idegen népesség Európába telepítését és előírt szétosztását. Mára viszont a tagállamok többsége ellene van, ami nagy vereség a Soros-hálózat, valamint a bevándorláspárti Berlin és Brüsszel számára.
MERKEL KUTYASZORÍTÓBAN
Az NGO-k a maguk részéről mindent megtettek, hogy még a csúcs előtt blamálják az új olasz kormányt, ezért hajóik ismét a líbiai vizeken vettek fel nagy számban afrikai migránsokat, akiket az ötszáz kilométerrel odébb lévő olasz kikötőkbe akartak furikázni. Most is a tömeg harmadát kitevő nőket és gyermekeket mutatták; a tévéképek erejében bízva azt akarták elérni, hogy Róma eztán is tűrje el a beáramlást. Ha ugyanis a mediterrán taxi továbbra is évi kétszázezer bevándorlót hozna az öreg kontinensre, a probléma akut maradna, és újra felvetné a kvóta szükségességét.
Az új olasz belügyminiszter – aki a Liga párt elnöke is egyben – azonban kemény maradt és nem engedte kikötni a gyanú szerint az embercsempészekkel együttműködő Aquariust, így néhány próbálkozás után a taxi leállt.
Angela Merkel német kancellár számára ez a csúcs volt az eddigi legnehezebb, hiszen Berlinben a migráció miatt a szakadás szélére jutott a CDU/CSU pártszövetség. Merkel a német csekk-könyv-diplomácia hagyományai szerint előbb legfontosabb európai szövetségesét, Franciaországot „győzte meg”, amihez 2021-től meg kellett ígérnie az eurózóna közös költségvetését.
A negyedik mentőcsomagot váró Görögországot ugyanolyan könnyű volt megnyernie, mint a bankrendszer konszolidációjához támogatást remélő Spanyolországot. Az más kérdés, hogy ehhez nem kérte ki a Bundestag és a koalíciós pártok beleegyezését, s tizenegy nettó befizető ország hallani sem akar újabb terhekről. A soros elnökséget átvevő Ausztria kancellárja a brexit után ráadásul az uniós büdzsé csökkentését javasolja.
VIHARJELZÉSEK
Maga a brexit sem vált a csúcs témájává, amely Erzsébet királynő általi szentesítése után immáron tényleg visszafordíthatatlanná vált. Kevés szó esett az USA elnöke által indított kereskedelmi háborúról is, amelyben az európaiak csak óvatos válaszlépéseket tettek. Új fejlemény, hogy Trump Amerikája kilépne a konfliktus rendezésére hivatott WTO-ból, így csökken a konszenzus esélye.
Az Oroszország elleni gazdasági szankciók meghosszabbítása is inkább viharjelzés. A negyedik éve befagyott ukrajnai konfliktusban Trump és Putyin július 16-i találkozója hozhat előrelépést, ám ott az EU-nak nem osztanak lapot. A két nagy dönt Szíriáról és az Irán ellen tervezett új szankciórendszerről is, a gazdaságilag érintett európaiakat legfeljebb utólag tájékoztatják. (A Trump–Putyin-csúcsról lásd cikkünket a 38–39. oldalon.)
Merkel önkéntes kvótája napirenden tartja a migrációt, ezzel lebénítja és megosztja a kontinenst, így ne csodálkozzunk, ha a világ eseményeinél az EU csak szemlélő és alany, nem pedig a történések alakítója.
Borítófotó: Jean-Claude Juncker a V4-ek nélküli migrációs minicsúcs előtt. Öt nappal később az igazi csúcstalálkozón Magyarország és szövetségesei nyertek, ide nincs bevándorlás
