SZÁRNYALÓ INNOVÁCIÓ
A mintegy 38 milliós lélekszámú Lengyelországot különösen kedvező piacnak tartják az induló, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára. Először is a tudományos intézmények sokaságának köszönhetően évente 350 ezer műszaki képzettségű végzős diák kerül a munkaerőpiacra, s a 2018-as régiós startupjelentés szerint a mérnöki tehetség alapján a Visztula menti állam az első helyen végzett a régióban, de a világon is a harmadik lett. A tudás vonzza a tőkét, esetünkben különösen azért is, mert a lengyel mérnökök munkaereje olcsóbb, mint a nyugatiaké, a startupcégek vezetői pedig szinte mind egyetemi végzettségűek.
RINGATÓK
A lengyel startupokat korai stádiumukban 431 üzleti angyal segíti kisebb összegű befektetésekkel és szakmai partnerséggel, de százhúsz kockázati tőkés támogatására is számíthatnak. Az elmúlt négy évben jelentősen emelkedett az állami programok aránya a startupvállalkozások finanszírozásában. Ezek a Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökség (PARP), valamint a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Központ (NCBR) révén valósulnak meg, s különösen hasznos volt a vállalkozásgyorsító Scale Up program, amelyet a PARP 2017-ben indított a fiatal cégek felpörgetése érdekében, az állami és a magánszféra partnerségével. Másfél éve a kormány egy 225 millió eurós alapot is létrehozott, amelyből a Lengyel Fejlesztési Alap (PFR) közvetítésével hat-kilenc új kockázatitőke-céget hoztak, illetve hoznak létre, hogy lengyel startupokba fektessen. A PFR feladata, hogy közvetítse az általa életképesnek ítélt vállalkozások igényeit.
Az alap már negyedik esztendeje részletes kutatást végez, melynek alapján megállapítható a lengyel startupok jellege és aktuális helyzete. Az innovatív cégek fő szakterülete évek óta a big data (nagy méretű, komplex adatállományok feldolgozása, szintézise) és az IoT, azaz a hálózatba kötött intelligens eszközök kommunikációja, de újabban nagy érdeklődés mutatkozik a fintech (önműködő pénzügyi szolgáltatók kifejlesztése) és a digitális marketinges technológiák iránt.
ÜZLETI KÖRNYEZET
A lengyel startupok 83 százaléka más vállalatoknak értékesít, minden évben egyre többen döntenek úgy, hogy a business-to-business lesz az üzleti modelljük. Viszont a lengyel startupok hetven százaléka (az eredeti szándék ellenére) nem működik együtt semmilyen nagyvállalattal, így még mindig érdemes ösztönözni azok érdeklődését a fiatal innovatív technológiák és szolgáltatások iránt. Másrészt biztató a startup- és a tudományvilág közelsége. A megkérdezettek közel fele együttműködik kutatási és fejlesztési munkákban, konzultálnak kutatókkal, egyetemekkel. A kérdőíves válaszadók (startupperek) több mint fele azt állítja, hogy terméke globális jellegű újdonság, míg a másik felük azt, hogy javítja a meglévő megoldásokat. Tizennyolc százalékuk úgy döntött, hogy levédi, szabadalmaztatja a termékét, ami szenzációs eredmény az átlagos lengyel társaságokhoz képest. A cégek székhelyének a nyilvántartásából kiderül, hogy több mint felük hagyományosan Varsót, Wrocławot, Krakkót és Hármasvárost (Trójmiasto) választja, egyre többen jelennek meg Kelet-Lengyelországban (Lublin, Rzeszów). Bár Varsóban van és indul minden évben a legtöbb startup, a vezető adománygyűjtők mégis Krakkóban tevékenykednek. A lengyel adománygyűjtés eddigi rekordja 39 millió dollár, a krakkói Brainly társaság a nemzetközi befektetési piacon több finanszírozási fordulóban gyűjtötte össze az összeget.
ROBOTKÉP
Kik a lengyel startupperek? Korszerkezet szerint egy átlagos lengyel startupper nem egy gondtalan diák, hanem egy tudatos, harmincvalahány éves, zakós üzletember. A negyvenéves igazgatók csoportja évről évre fokozatosan növekszik, hiszen csapódnak hozzájuk a korábbi harmincasok, s immár ez a korosztály adja az alapító-vezérigazgatók felét. Az alapítók túlnyomó többsége belföldi, a lengyel startupoknak csupán a hét százalékát hozták létre más állampolgárok, közülük minden negyedik ukrán. A külföldi kontextus sokkal fontosabb abból a szempontból, hogy a lengyel startupok alapítóinak a fele más, fejlett országokban tanult vagy dolgozott. A nyugati tapasztalatok serkentik a vállalkozói ambícióikat. Érdekes viszont, hogy a siker nagymértékben összefügg a társadalomtudományi képzettséggel: a legjobban jövedelmező és a leggyorsabban növekvő startupok között jelentősen több a közgazdasági, szociológiai vagy jogi végzettségű alapító, mint a műszaki diplomás. De sokan már jegyzett tudósként (18 százalék) alapítanak startupot.
JÓL FIZETNEK
A lengyel vállalkozói szektorban foglalkoztatottak fele havonta kevesebb mint 3291 złotyt (246 ezer forintot) keres, ehhez képest a startupperek fizetései nagyon vonzók. Minden negyedik ilyen típusú vállalatban foglalkoztatott ötezer złotyt (373 ezer forintot) visz haza, a többi cégnél pedig nagyobbak vagy jóval nagyobbak a fizetések. A negyedük esetében már minimum tízezer złotys (746 ezer forint) a havi javadalmazás, s a programozókat rendszerint jobban megfizetik, mint az igazgatótanácsi tagokat. A lengyel történelem egyik legalacsonyabb munkanélküliségi szintjének idején a technológiai társaságok agresszívan megküzdenek egymással a tehetséges emberekért, egyre jobb anyagi feltételeket kínálva. És bár a lengyelországi bérviszonyok tekintetében az ajánlott fizetések mind kecsegtetőbbek, gyakran nem elegendők ahhoz, hogy bevonzzák a legjobban képzetteket. Ezért a startupok munkavállalói részvénytulajdonnal és a rugalmas munkakultúrával is versenyeznek értük.
Borítófotó: A CD projekt red videójáték-fejlesztő egyik kreációja. Átfazonírozzák a munkaerőpiacot is a startupok
