A Magyar Tudományos Akadémia nem elegáns kívülálló az oktatás megújítása terén, hiszen az alapításától fogva, azaz nagyjából másfél éve részesei a köznevelési kerekasztalnak. Az MTA minden ülésen részt vesz, és a felállított munkacsoportokba is tagokat delegál – fakadt ki Rétvári Bence, az átalakítás előtt álló humántárca parlamenti államtitkára, miután a tudós testület szokatlanul kemény hangvételű kritikákat fogalmazott meg, egyebek mellett a hazai oktatás állami finanszírozása kapcsán. A megállapításokat természetesen előszeretettel idézte az ellenzéki sajtó. Csakhogy – ahogy arra Rétvári rámutatott – a hamarosan újrainduló kerekasztal felállítása óta minden jogszabály-módosítás a kormányzati vagy parlamenti döntéshozatal előtt megjárta ezt az egyeztetési fórumot is, így az MTA delegáltja szintén részt vett a végső formára alakításban.
POLITIKAI ÁTHALLÁSOK
„Arról nem is beszélve, hogy az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos éppen az MTA korábbi főtitkárhelyettese” – vetette fel a KDNP-s államtitkár, megemlítve a kognitív pszichológiával és idegtudománnyal foglalkozó Csépe Valéria vezetésével folyó munkát. Szerinte a tudományos akadémiának több mint két éve folyamatosan lehetősége van javítani, erősíteni, korszerűsíteni a köznevelés rendszerét, ezzel vállalva a felelősséget is. „Ha valamit hiányolnak vagy nem ismernek, forduljanak bizalommal a kollégáikhoz, akik ott voltak a kerekasztalon. Mi eddig is nyitottak voltunk, ezután is azok leszünk a jobbító szándékú javaslatokra. Bízunk benne, hogy most is ilyenről van szó, nem politikai áthallású deklarációról” – fogalmazott közösségi oldalán Rétvári, kérve, „egyeztessenek egymással házon belül, hogy zavarmentesen legyen folytatható a munka”.
Bár az oktatási források bővítése a kormány számára is fontos – tette hozzá –, s ebben „súlyos döntések állnak még előttünk”, mind az Eurostat adatai, mind az EU legfrissebb képzési figyelő kiadványa szerint az elmúlt évek többségében a magyar GDP-arányos tanítási költségek meghaladták az EU28 átlagát (utóbbi 4,9, a hazai 5,2 százalék). Az oktatási államtitkárság pedig közölte: 2010 óta 572 milliárd forinttal növelték az ágazatra fordított támogatást. Ezeket a számokat egyébként korábban a Figyelő is részletesen ismertette, akárcsak azt, hogy a korai fejlesztés terén hozott intézkedéseket, valamint a hároméves kortól kötelező óvodáztatást az Európai Bizottság is elismerte.
Mindezek, illetve az új, szakértőibb kormányzati struktúra nyomán arra lehet következtetni, hogy a köznevelés és a felsőoktatás területére a korábbinál is nagyobb figyelem jut a továbbiakban. Ami az iskolai tananyagot illeti, ezen a téren a már említett új NAT, azaz Nemzeti alaptanterv soron következő bevezetése lesz talán a legnagyobb „durranás”. A témafelelős Csépe Valéria a részletekről ritkán nyilatkozik, és sajtóinformációk szerint elképzelhető, hogy a dokumentum életbelépésére sem kerül sor a beígért jövő szeptemberi időpontban, csak egy évvel később. Ez ugyan korántsem biztos, az viszont igen, hogy a kormány által jóváhagyott, hivatalos időpont egyelőre nincs. Ez derül ki legalábbis abból a levélből, melyet a Civil Közoktatási Platformnak írt válaszul az innovációs miniszterré előlépő Palkovics László korábbi államtitkár. Maga a témagazda sem erőlteti a sietséget; ezt több alkalommal is szóvá tette, mondván: alapos, hosszú távra szóló anyagot dolgoznak ki.
„Azt szeretném kérni, hogy legyenek türelemmel mindaddig, amíg kiérlelt, de nem végleges, vagyis megvitatható anyagok kerülnek az asztalra. Még semmi sincs eldöntve” – fogalmazott Csépe Valéria a parlament kulturális bizottsága előtt még tavaly szep-temberben. A nemzetközi kitekintést és az eddigi hazai eredmények elemzését mindenesetre bizonyosan elvégezte a miniszteri biztos stábja, amely három munkacsoportba szerveződött. A magyarországi kerettanterveket áttekintve arra jutottak, hogy sok helyen probléma van a koherenciával, például egyes tartalmi elemek életkori elhelyezésével és egymásra épülésével.
EGYEZTETÉS AZ ŐSSZEL
A korábbi tájékoztatás szerint április 30-ig szövegszerű javaslatot kellett letenniük az asztalra, erre azonban nem biztos, hogy sor került. Hiszen a kormány is éppen átalakul, nemrég tették le esküjüket az államtitkárok. Ám a lényeg mégiscsak az, hogy ez év szeptemberétől indulhat el az úgynevezett szakmai, valamint a társadalmi egyeztetés. Ez utóbbi az Emberi Erőforrások Minisztériumának a feladata lesz, amely továbbra is felel a köznevelés területéért. Csak ezt követően döntenek arról, milyen módon lehet felmenő rendszerben bevezetni az új NAT-ot, ehhez milyen feltételek adottak és milyen kockázatok várhatók. „Nem lehet változást, korszerűsítést bevezetni úgy, hogy a résztvevők többsége azt nem tekinti a magáénak” – érzékeltette a tervezeten dolgozók óvatosságát az elmúlt időszakban oktatási intézményekben is előadásokat tartó akadémikus egy fórumon.
A nemrég a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vezetésére újabb hatéves megbízást kapott Csépe Valéria egy alkalommal elárulta azt is, hogy a mostani, túlszabályozott változattal szemben a teljesen új NAT-tal nagyobb szakmai szabadságot, illetve az azzal járó nagyobb felelősséget kapnak a pedagógusok. Ezért a változtatás a tanárképzést is érintheti majd. Fontosnak nevezte az élethosszig tartó tanulás egyik alapját jelentő problémamegoldó, illetve kritikus gondolkodás átadását is az iskolában, vagyis azt, hogy az ember mindig tudjon újat tanulni és azt alkalmazni is. A megoldást a szakértő a jelenségalapú oktatásban látja. Egy interjúban ezzel kapcsolatban kifejtette: csökkenteni kell a tudás felépüléséhez nem szükséges tények és adatok mennyiségét. A jövőben sok olyan szakma lesz, amely ma nem is létezik, ezért fontos, hogy a lexikális tudás mellett a képességeket jobban kibontakoztassák, a készségeket körültekintőbben fejlesszék – magyarázta. Ezek tehát az alapvetések, ám a részletek megismerése még odébb van.
PÉNZÜGYI ISMERETEK
Biztosnak tűnik azonban, hogy a pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként oktatják majd a 7–10. évfolyamon, legalábbis erre utal az akkor még Nemzetgazdasági Minisztériumként működő tárca márciusi javaslata. Nem biztos még ugyanakkor, hogy ez önálló tantárgy lesz-e. Pénzügyi ismereteket jelenleg csak a szakgimnáziumokban oktatnak külön tanórákon, ami a tárca szerint kevés.
Felmerülhet még az elkövetkező időszakban a tankötelezettség és a kilencosztályos iskola témája, a gimnáziumi felvételi ötlete, a nyári szünet hosszának a kérdése – ám ezek nem kapcsolódnak közvetlenül az alaptantervhez. A jövő évi költségvetés tervezete is elkészülhet hamarosan, így eldőlhet, folytatódik-e az oktatásra szánt állami források növekedése – az iskolafejlesztési és tanuszoda-építési programok folyamatosan zajlanak, tízmilliárdos nagyságrendű büdzsével. Talán ezt már az MTA is értékelni fogja.
Borítófotó: interaktív játék egy mosonmagyaróvári Iskolában. a készségek fejlesztése a középpontban
