Mivel az uniós források javát az Orbán-kormány ellopja, a jövőben Brüsszelnek kellene közvetlenül elosztania a támogatásokat – ezzel a javaslattal rukkolt elő a napokban Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció. Gréczy Zsolt szóvivő az ATV stúdiójában azt magyarázta, az OLAF, vagyis az EU csalás elleni hivatala annyi visszaélést tárt fel, hogy tarthatatlan a helyzet. Ezért az Európai Bizottságot arra kérik, vegye el a kormánytól a közösségi források feletti rendelkezés jogát. Furcsa a felvetés, hiszen kiugróan negatív példák a 2010 előtti, gyurcsányi időszakhoz kötődnek, sőt, akad olyan vizsgálat, amely az egykori miniszterelnök személyes környezetét is érinti.
Ez utóbbi az úgynevezett EMIR-botrány. Tavaly májusban jött a hír, hogy a monitoring- és informatikai rendszer, vagyis az EMIR kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt a magyar kormánynak tizennyolcmilliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak, a testület ugyanis súlyos szabálytalanságokat állapított meg a 2003 és 2009 között megkötött szerződések ügyében. „Kiderült, hogy állami szervek a Welt 2000 Kft. részére a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon juttatták el üzleti köröknek annak az informatikai rendszernek a működtetését, amely 12 ezer milliárd forintot kezelt” – írta akkor a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
Az említett céget az azóta elhunyt, MSZP-s Komáromi András alapította, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kvázi elődjével, az akkor a miniszterelnök alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatallal pedig az első szerződést 2003-ban kötötte. Aztán jött a többi. Ezt részben azzal indokolták, hogy az állami szervezet nem vásárolta meg a forráskódot, így a továbbfejlesztéshez szükséges részleteket csak a fejlesztő, azaz a Welt 2000 Kft. ismeri. Ettől függetlenül a Közbeszerzési Döntőbizottság is kifogásolta az eljárást. Az ok: hiányzott a verseny.
Hogy a fejlesztői jogokról miért mondott le az NFÜ elődje, illetve később az NFÜ is, máig tisztázatlan. A hivatal elnökhelyettese akkoriban Heil Péter volt, aki később a miniszterelnöki széket 2004-ben Medgyessy Pétertől megszerző Gyurcsány Ferenc kvázi családi cégében, az Altusban helyezkedett el vezető beosztásban. Szintén elnökhelyettes volt férje kinevezéséig Dobrev Klára, aki ma ugyancsak az Altust erősíti. Dobrevnek állítólag szívügye volt a forráskezelés fejlesztése.
Az EB jelzései nyomán még Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető előző miniszter tett feljelentést, amelynek nyomán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás. Információink szerint gyanúsítotti kihallgatásra egyelőre nem került sor, a nyomozás jelenlegi határideje pedig augusztus közepe. Az érintettek koncepciós eljárást emlegetnek.
Arról, hogy végül vissza kell-e fizetni a nevezett összeget, nem tudni, ám az efféle alkudozások sokáig elhúzódnak.
Nem egyértelmű az sem, hogy a szintén az MSZP–SZDSZ kormányokhoz kötődő metróbotrány nyomán végül mennyit kér vissza az EB. Egyelőre hatvanmilliárd forintról van szó. Az Alstom-kocsibeszerzések miatt a Központi Nyomozó Főügyészség július 3-áig nyomoz, ebben az ügyben eddig három gyanúsítottat hallgattak ki. Szintén eljárás indult az OLAF jelentése nyomán, ennek határidejét legutóbb szeptember 23-ig hosszabbította meg a Fővárosi Főügyészség.
Borítófotó: Gyurcsány Ferenc számon kéri a kormányoldalt a parlamentben. Az EMIR-botrányban nem keresi ilyen vehemensen az igazságot
