Számos változást hoztak az elmúlt évek társadalmi fordulatai a családok, illetve a gyermekek életébe, s ezekkel sok probléma is a felszínre került, különösen a közösségbe kerülés nyomán. Ilyen az óvodáskorban az együttélés, a társas érintkezés szabályait kevéssé ismerő gyermekek számának a megugrása, a hiperaktív és pszichés problémákkal küzdők beilleszkedési zavarai, az agresszió megjelenése már kicsi korban – derül ki egy lapunk által megismert kormányzati háttéranyagból. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az óvodapedagógusok csoportonként átlagosan huszonkét gyermekkel foglalkoznak, ami ideálisnak tűnik ahhoz, hogy a kicsik megfelelő szakmai ellátásban részesülhessenek. Ám a problémás gyermekek számának váratlan és drasztikus emelkedése felkészületlenül érte őket.
A köznevelési intézményekben érzékelték a pedagógusok: gyengültek az elemi szocializációs hatások és megváltoztak a hagyományos családi funkciók. Ennek a legnyilvánvalóbb jele a famíliák szétesése, a klasszikus családmodell szerint működő közösségek számának a csökkenése. Mindez komolyan befolyásolja a gyermekek személyiségfejlődését, miközben – így az elemzés – a társadalom elvárja a köznevelési intézményektől, hogy kvázi szocializációs feladatokat is ellássanak. Vagyis lényegében pótolják a családok nevelési hiányosságait. Erre pedig a klasszikus pedagógiai módszerek nem feltétlenül alkalmasak. Sőt.
A helyzet kezelésére, illetve enyhítésére vezetik be szeptembertől az óvodai és iskolai szociális segítőtevékenységet valamennyi köznevelési intézményben. Az ehhez szükséges szakembereket a család- és gyermekjóléti központok kötelessége lesz biztosítani. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a szakmai ajánlása szerint a segítő közreműködik a gyermek beilleszkedésében, valamint „a tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciák fejlesztésében, az előmenetelben és a kibontakozásban. A család és a gyermek közötti esetleges, az iskolai és óvodai életet érintő konfliktusok feloldásában is lehet majd rá számítani, továbbá abban, hogy e speciális munkatárs prevenciós eszközök alkalmazásával jobban kiszűri a kicsi veszélyeztetettségét is. Kiemelt figyelem jár a szociálisan hátrányos helyzetűeknek az ellátórendszer adta lehetőségek mind szélesebb körű kihasználása érdekében. A szakmai ajánlás kitér az óvodai és az iskolai színtér mellett a kollégiumokra, ahol a közösségben jelentkező nehézségek, így az agresszió és a kirekesztés kezelésében vesz részt a segítő. Külön hangsúlyt helyezne a szociális államtitkárság a csoportmunkára, mely a felzárkózás, az önismeret és a készségfejlesztés mellett a pályaorientáció terepe is lehet.
Tehát az óvodai és iskolai szociális segítői feladatot végző szakemberek munkája a pedagógiai tevékenység szinte valamennyi szegmensét érinti majd, remélhetőleg hatékony támaszt nyújtva a köznevelési intézmények elsődleges küldetésének: a tanulásnak. A drogellenes és a társadalmi felzárkózási, valamint a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás elleni stratégiához illeszkedő program bevezetését uniós forrású pályázat is segítette, illetve segíti, erre a célra a kiírás szerint összesen 1,7 milliárd forint jut. Kérelmet még szeptember 12-ig benyújthatnak a család- és gyermekjóléti központok, illetve a velük szerződött szolgáltatók.
