STABILITÁSI JELENTÉS
A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási jelentése alapján érdemben ugyan nem változott a világgazdasági környezet a korábbi elemzéshez képest, de a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások romlottak. Ez pedig kivárásra készteti a fontosabb jegybankokat.
Lassulás figyelhető meg a nemzetközi gazdaságban, a kilátások Európában is romlottak, az eurózóna monetáris szigorítása kitolódik, a kisebb jegybankok pedig ismét a lazítás útjára léptek. A gyengülő gazdasági konjunktúrára a napokban az Európai Bizottság elemzése is felhívta a figyelmet: Olaszország gyakorlatilag recesszív környezetben van, a németek eddig alig-alig lendültek ki a holtpontról, míg a dél-európai uniós tagállamokat a magas államadósság gyötri.
Az MNB szakértői szerint nem elképzelhetetlen, hogy először csak 2020 után szigorít az Európai Központi Bank. Bár az utóbbi hetekben ismét nőtt a piaci bizonytalanság a globális kereskedelmi háború hírei apropóján, jó hír, hogy a magyar gazdaság ellenálló képessége erősebb, mint korábban, a hazai bankrendszer pedig felkészülten várja az esetleges külső sokkot. Biztató jel az is, hogy a likviditásistressz-mutató alacsony szinten tartózkodik. Közben a tőkehelyzet is megnyugtató.
TÚLÉRTÉKELT FŐVÁROSI INGATLANOK
Miközben hazánkban a lakásárak tovább nőttek, Budapesten emelkedett a túlértékeltség kockázata. Ugyanakkor egy lakáspiaci sokk, amire a 2008-as válság kapcsán már akadt példa, bankrendszerre gyakorolt hatását limitálja a kockázatos jelzáloghitelek relatíve mérsékelt állománya. Az összefoglaló rámutat: Budapesten átlagosan 15 százalékkal magasabbak a lakásárak, mint azt a gazdasági fundamentumok indokolnák. A hitelből való lakásvásárlás a túlfűtött piacokon lehet kockázatos, a rizikófaktort azonban „jegeli”, hogy éppen a fővárosban alacsonyabb a kölcsönből történő vásárlás aránya: 50 százalékos. Országosan viszonylag alacsony a magas hitelfedezeti mutatóval felvett kölcsönök aránya, ami kockázatmérséklő tényező. Három mutató alapján a jegybank szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy pénzügyi veszélyről szó sincs.
A magánszektor hitelezése dinamikusan bővül, azonban ez jelenleg megfelelő „alapok” mellett valósul meg. És szó sincs még túlfűtöttségről. A kimutatás szerint az első negyedévben a vállalati hitelek állománya 14 százalék fölött, a kkv-kölcsönöké pedig 13 százalékkal növekedett, az év végi megtorpanás az idén januárban indult NHP fix miatti kivárás eredménye lehetett. A lakossági hitelezés is dinamikusan gyarapszik: a hitelállomány évi 8,5 százalékkal növekedett az első negyedév adatai szerint.
Visszatérve a céges hitelpiacra: a kölcsönök bővülése széles bázison valósul meg, és a jegybank új programjának köszönhetően ismét emelkedni kezdett a fix kamatozású hitelek aránya – derül ki még az elemzésből.
Egyébiránt a jegybank azt szeretné, ha a nem banki finanszírozás is fellendülne, ezt szolgálja a júliusban induló Növekedési Kötvényprogram 300 milliárd forintos keretösszege (lásd keretes írásunkat).
Miközben első pillantásra – nominálisan – új csúcsokra jár a hazai hitelezés, valójában a reáljövedelmek arányában csak a felét adja a válság előtti „tetőzésnek” a lakossági hitelek új kihelyezése. Idetartozik, hogy a kamatkockázat csökkenését a háztartási szegmensben az MNB új ajánlása, a vállalati szegmensben az NHP fix támogatja.
HITELEK KILENCVEN NAPON TÚL
A nem teljesítő jelzáloghitelek 70 százalékát már nem a hitelintézetek, hanem pénzügyi vállalkozások kezelik. Amúgy a nem teljesítő háztartási hitelek aránya hét százalékra csökkent, a 90 napon túl késedelmesek aránya pedig 4,5 százalékra mérséklődött a bankrendszerben. Az ingatlanpiaci élénkülés nem segít mindenkin, nem teszi lehetővé, hogy az érintett lakásértékesítéssel „oldja meg” az adósságát. A Nemzeti Eszközkezelő programjában eddig 1451 korábbi nem teljesítő adós kapta vissza ingatlantulajdonát – olvasható a jelentésben.
CSAK A ROMÁNOKAT ELŐZZÜK
Az összevetések alapján költséghatékonyság terén csak a román bankok állnak jobban a hazai hitelintézeteknél. Az MNB elemzése szerint a bankok jövedelmezősége az értékvesztés-visszaírások csökkenése miatt mérséklődött, így közelíteni kezdte fenntartható szintjét. Tavaly az értékvesztés-visszaírás mintegy 100 milliárd forinttal járult hozzá a bankok jövedelmezőségéhez. Magyarul 2018-ban még romlott is a bankszektor költséghatékonysága. A hatékonyság növekedése és a hitelezés bővülése hosszú távon emelheti a profitot – állítják a jegybank szakértői, rámutatván: a hitelintézetek hatékonyságát a penetráció növelése, a digitalizáció erősítése és a konszolidáció javítaná.
OTP: FELKAVARJA A PIACOT A KÖTVÉNYPROGRAM
Növelheti a magyarországi vállalkozások forrásellátottságát, és adott esetben csökkentheti a cégek finanszírozásában a bankhitelek arányát a júliustól induló Növekedési Kötvényprogram – áll az OTP Bank elemzésében, miszerint a vállalati kötvényvásárlás nem ismeretlen e szegmensben: az Európai Központi Bank (EKB) 2016 szeptemberében hirdette meg hasonló programját. A kötvényvásárlás célja a monetáris lazítás volt, vagyis az EKB ezzel az eszközzel is hozzá kívánt járulni a forrásbőséghez, így alacsonyabb szinten maradhattak a kamatok, a vállalkozások pedig több lehetőség közül választhattak forrásbevonás céljából. Az uniós vállalati kötvényállomány (itt természetesen a nem pénzügyi vállalatokról van szó) tavaly év végén 2000 milliárd euró volt, ez az EU GDP-jének a 13 százaléka. Az egyes tagállamok között persze jelentős az eltérés, így Franciaországban például kiemelkedő a vállalati kötvényállomány – az Eurostat adatai szerint csaknem eléri az ország GDP-jének harmadát –, Magyarországon azonban ennél jóval szerényebb, a GDP 1,5 százalékát kitevő, 650 milliárd forintos állományról beszélhetünk. Ezt a kötvényvolument a nemzetközi tapasztalatok alapján mindenképp érdemes volna növelni, így változatosabbá válna a vállalatok finanszírozása, amely az esetleges válságok kezelése miatt lehet fontos. Az MNB programja a várakozások szerint igencsak felkavarhatja a magyarországi vállalati kötvénypiacot. A tervek értelmében a forintalapú kötvények futamideje 3–10 év lenne, a jegybank pedig legfeljebb a kibocsátott kötvénysorozat 70 százalékát vásárolná meg.
