A Szlovén Demokrata Párt (SDS) vezetője már az első nyilatkozatában kifejtette: „A koalíciós tárgyalások nem lesznek könnyűek. Meg kell várni, hogy kihűljenek a felforrósodott fejek.” Majd hozzátette: a programok alapján mielőbb meg akarja kezdeni a tárgyalásokat a többi párttal.
A múlt vasárnapi parlamenti választásokat egyébként a vártnál is alacsonyabb részvétel jellemezte, a szavazásra jogosultak nem egészen 52 százaléka járult az urnákhoz. A parlamentbe kilenc párt jutott be, soha nem voltak ennyien. Az SDS-nek 25 mandátuma van, Marjan Šarecnek, Kamnik város polgármesterének nemrég alapított balközép pártja (LMS) 12,66 százalékkal és 13 mandátummal a második, a Szociáldemokrata Párt (SD) és Miro Cerar ügyvivő kormányfő alakulata, a Modern Közép Pártja (SMC) egyaránt 10 mandátumot szerzett. Az SMC nagy bravúrja, hogy viszonylag jó eredménnyel bent maradt a törvényhozásban. Így először fordul elő, hogy egy új párt, a négyévenként „a semmiből verbuváltˮ formáció parlamenti erő marad. Jó eredményt ért el, megduplázta támogatását az antikapitalista, ökoszocialista Baloldal (Levica) nevű alakulat, amelynek kilenc helye van az új országgyűlésben. A kisebb jobboldali párt, a keresztény-konzervatív Új Szlovénia (NSi) hét mandátuma csalódottságot okozott, ezért elnöke, Matej Tonin fel is ajánlotta lemondását. A négyszázalékos parlamenti küszöböt átlépte Alenka Bratušek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB). A nyugdíjaspárt (DeSUS) viszont megfelezte képviselői számát, s öt képviselője közé nem került be Karl Erjavec külügyminiszter sem. S végül négy mandátummal ugyan, de visszatért a ljubljanai törvényhozásba a Szlovén Nemzeti Párt (SNS).
A fenti adatokból kiderül, hogy sem az SDS, sem az LMS nem tud jelentősebb engedmények nélkül többségi koalíciót létrehozni. A kormányalakításhoz 46 képviselő szavazatára van szükség a kilencvenfős parlamentben. A pártoknak 88, míg az őshonos kisebbségként elismert olasz és magyar közösségnek egy-egy képviselője van. A muravidéki magyarok önkormányzatuk elnökét, Horváth Ferenc lendvai alpolgármestert választották meg e tisztségre.
A szlovén parlament alakuló ülését még ebben a hónapban tartják. Ezután az államfőnek harminc nap áll a rendelkezésére, hogy javaslatot tegyen a miniszterelnök-jelölt személyére. Borut Pahor elnök megerősítette, hogy a relatív győztesnek, Janez Janšának adja meg elsőként a lehetőséget a kormányalakításra. Ha nem szerez többséget, az államfő 14 nap múlva új személyt jelölhet, de maguk a parlamenti pártok is próbálkozhatnak jelöltállítással, amelyhez legalább tíz aláírás kell.
Mindaddig a kormánykoalíció keresésének nehéz időszaka következik. Annak ellenére, hogy a mandátumok összevetése, számolgatása inkább baloldali, mint jobboldali kormányt valószínűsít, a politikai szakértők az SDS vezetőjének adnak több esélyt a többség kialakítására a tapasztalatlan Šarec ellenében, aki elveti a győztessel való összefogást. Egyes vélemények szerint az LMS frakciója korántsem határolódik el annyira Janšától, mint az irányítója, emellett a nyertes akár Cerar pártjának is tehet elfogadható ajánlatot.
A baloldali és a liberális pártok viszont saját erőből is kormánytöbbséget tudnának alkotni, de az antikapitalista Levicával a középbal alig tud szót érteni. Az biztos, hogy egy SDS vezette kormánykoalíció kialakításához legalább négy, míg a baloldalon legalább öt pártra lesz szükség. Ez pedig bonyolult koalíciós szerződést feltételez, illetve egy meglehetősen vékony jégen táncoló kabinetet. Ha ez beszakad, jöhet az új előre hozott választás.
Borítófotó: Voksolás Vodice faluban. A polgárok alig 52 százaléka járult az urnákhoz szlovéniában
