HULLADÉKSZELEKCIÓ OTTHON
A változtatás előtt álló, 2013 óta érvényben lévő jogszabály a családok számára csak ajánlja – önkéntességi alapon határozza meg – a szelektív hulladékgyűjtés, a szemét kezelését, a hulladéktípusok különválasztását az önkormányzatokra bízta. Ez a megengedő viszonyulás nem bizonyult eredményesnek. A lengyelországi települések tíz százaléka egyáltalán nem dolgozott ki efféle eljárást, de másutt sem hatékony a hulladékkezelési rendszer. Tonnaszám kerül a kommunális szemétbe újrahasznosítható anyag, ami egyfelől terheli a környezetet, másfelől megfosztja a nemzetgazdaságot az újrahasznosítható nyersanyagtól. A figyelmeztetést a ProKarton alapítvány adta ki, amelyet 2011-ben alapítottak a tej- és gyümölcslédobozokat gyártó cégek.
A lengyel Központi Statisztikai Hivatal (GUS) 2017-es adatai szerint évente 142 millió tonna hulladék keletkezik az országban. Ennek a túlnyomó része bányászati, energia- és ipari hulladék, de mintegy tízmillió tonna (4,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban) a háztartásokban keletkezik. Az egy főre eső szeméttermelés az országban 315 kiló volt az Eurostat adatai szerint, ami kevésnek számít az Európai Unió 487 kg/fő átlagához képest. Egyébként a legtöbb hulladékot termelő országok között van a nagy környezetvédő hírében álló Dánia, ahol tavalyelőtt személyenként 781 kiló kommunális szemét keletkezett, továbbá Ciprus és Németország több mint 630 kilóval. Lengyelország mellett jóval az átlag alatt szerepel a többi V4-es állam is: Csehország 344, Szlovákia 378 és Magyarország 385 tonnával. Romániában ez az érték 272.A Kantar TNS közvélemény-kutató cég és a ProKarton alapítvány közös tanulmánya szerint a lengyelek negyven százaléka egyáltalán nem válogatja szét a szemetét, mindent a kommunális gyűjtőbe rak, az Európai Unió szigorú előírásai ellenére.
Éppen ezért a varsói kormány által előkészített tervezet előírja, hogy a magánházak tulajdonosai, valamint a lakótelepi közösségek nyilatkozata alapján az önkormányzat állapítsa meg a szemételszállítás díját, és kötelezővé teszik a szelektív gyűjtést. Ugyanakkor kedvezményes díjszabás illeti meg a komposztálót használó házak lakót. Akik viszont rosszul vagy egyáltalán nem válogatják szét a hulladékot, kétszeres árat fizetnek, ha pedig egészségkárosító, az emberi életet vagy a környezetet veszélyeztető anyagot dobnak ki, illetve engedély nélkül szállítanak, tárolnak, három hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók, és megtérítik a káros anyagok megsemmisítési költségeit.
A szaktárca fokozza majd a hulladékgyűjtő vállalatok ellenőrzését, az egész rendszer felügyeletét. A lakatlan ingatlanokból, valamint az irodaházakból, üzletekből vagy éttermekből származó hulladék elszállításáról továbbra is az önkormányzat dönt, de mostantól a cégeknek is kötelezően nyilatkozniuk kell, hogy a szelektív gyűjtést milyen mértékben vállalják. A díjszabást szintén ennek megfelelően alakítják.
A törvénymódosítást kezdeményező környezetvédelmi minisztérium szerint az egységes hulladékgazdálkodási rendszer kiküszöböli az eddigi anomáliákat, így a túlszámlázást is. A feldolgozásra elszállított mennyiség alapján számolják majd el a szolgáltatást, a kormány pedig a szelektíven összegyűjtött másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó pénzt visszaforgatja a rendszerbe, így lehetővé válik, hogy az egyes önkormányzatok a teljesítéshez mérten csökkentsék a díjakat.
Borítófotó: Jelenet a krakkói modern művészetek múzeumából. A nemzetközi tárlat 70 alkotója a természet megóvására szólít fel
