– Azok közül, akik 1990-ben részt vettek Bálványosfürdőn a fiatal erdélyi és anyaországi politikusok, értelmiségiek, akkori román ellenzékiek és külföldi vendégek első táborában, számosan már nemcsak a gyermekeikkel, hanem az unokáikkal érkeznek most a tusványosi szabadegyetemre (a rendezvény 1997-ben, a nagyobb helyigény miatt költözött át Tusnádfürdőre, a két helységnév összevonásából keletkezett a márkanév – a szerk.). Sok százezer ember megfordult itt, az elhangzottakról sok millióan tudomást szereztek.
– Tusványos már az identitásunk része. Ezért lett az idei rendezvény mottója, hogy Szenvedélyünk Tusványos. Az itteni bátor szókimondás, az összetartozás tudata, e szabadegyetem gondolatisága, értékvilága nagyon sok ember sajátja immár a Kárpát-medencében.
– Milyen politikai tartalmat kínál a mostani rendezvény?
– Az idei műhelymunka legfontosabb célja felmérni, milyen feladatok várnak a következő négy esztendőben Magyarországra, a magyar nemzet- és külpolitikára. Ennek kidolgozásához nagyon fontos, hogy hallgassuk meg a határon túli magyarság és nemzetközi partnereink véleményét is.
Fotó: Tőkés László, Orbán Viktor és Németh Zsolt a Sepsi OSK mezével. Tavaly a székely focicsapat feljutását, idén a megerősödését ünnepeljük
– Nyilvánvalóan aktualitásokra is reagálnak…
– Ez a kiindulópont, hiszen a táborozásunkat megelőzően járt az amerikai elnök Európában, sor került a NATO csúcstalálkozójára, majd a Trump–Putyin-tárgyalásra. Nemrég találkozott Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral, a francia és az orosz elnökkel is. Tehát egy nemzetközileg összetett, intenzív időszakban vagyunk, a jövő tervezésében ezeket a fejleményeket figyelembe kell venni. Orbán Viktor a szombatra tervezett tusnádfürdői beszédében ebből a boszorkánykonyhából ad jelentést, megosztva velünk a jövőt illető elképzeléseit. Biztos vagyok benne, hogy az egész rendezvényt nagyon komoly nemzetközi figyelem övezi majd.
– Ön szerint melyek a következő négy év feladatai?
– A legfontosabb dossziénak az a címe, hogy Szövetség Európáért. E gondolat lényege az, hogy Magyarország 1990 óta euroatlanti orientációt követ. Eddigi eredménye a NATO-, illetve az EU-csatlakozás, ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a 2008-as világválság óta – amely nagyon megterhelte egész Európát, Oroszországot, valamint az Egyesült Államokat is, és a katasztrófa szélére sodort számos országot – szövetségi rendszerünk máig nem találta meg a kilábalás útját. Ehhez jött a 2015-ben kirobbant migrációs krízis és egy biztonságpolitikai vákuum, amelyet a saját hangját újra megtaláló, agresszív és esetenként birodalmi ösztönöket mutató orosz külpolitika idézett elő. A válságok sorát tetézte az EU is, amelynek szembesülnie kellett a brexittel, s egyre jobban kitapintható, hogy a megosztottság több dimenziója is gyengíti az uniót. A kelet–nyugati ellentét, amely évtizedek óta nem látott mélységeket ért el, illetőleg az észak–déli feszültség, amely szorosan összefügg a gazdasági, versenyképességi, monetáris krízissel.
– Miként reflektálnak ezekre a kérdésekre a klasszikusan nemzetpolitikai, szomszédságpolitikai, regionális műhelynek számító Tusványoson?
– A Szövetség Európáért azt jelenti, hogy változatlanul elkötelezettek vagyunk a kontinens iránt, s ne csak azt lássuk, mi volt, mi van Európában, hanem azt is vállaljuk, hogy legyenek világos közös céljaink. Ezeket vitatjuk majd meg a legfontosabb partnereinkkel. Első számú szövetségesünk természetesen a határon túli magyarság. Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar külpolitikában a határon túli nemzettestvéreink egyenrangú partnerként vegyenek részt. Ők nemrégiben első ízben tapasztalhatták meg, hogy meghatározó kül- és geopolitikai tényezővé váltak. Az elmúlt időszakban a magyar nemzetpolitikai diplomácia ismeretlen területekre evezett, amikor egy-egy ország európai és NATO-integrációs politikáját illetően vagy OECD-tagsági kérelmével kapcsolatban a vétójogunkkal éltünk. Ha csak így lehet érvényesíteni a nemzeti érdekeket, akkor ezeket az eszközöket kell igénybe venni, márpedig a kárpátaljai magyarokat sújtó ukrán oktatási törvény tavaly szeptember 5-i elfogadása óta egyértelművé vált, hogy sajnálatos módon Magyarországnak a legkeményebb eszközökkel kell élnie. A kijevi politika ugyanis jelenleg olyan fékevesztett állapotban van, hogy csak ilyen lépésektől lehet eredményeket várni.
– Romániával szemben az OECD-hez való csatlakozás megvétózásának a lehetőségét vetette fel a magyar állam a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében. De jóval több probléma van: ilyen a „terrorizmus előkészítésének” a vádjával öt év börtönre ítélt kézdivásárhelyi fiatal férfiak, valamint Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester ügye, vagy itt vannak a székely zászló kifüggesztéséért hozott ítéletek, a Bánffy család visszaadott birtokának az elkobzása, a marosvásárhelyi magyar orvosképzés elsorvasztását célzó törekvések és még sorolhatnám. Ezek is napirendre kerülnek Tusnádfürdőn?
– Románia vonatkozásában a magyar diplomáciának valóban nincs könnyű dolga, hiszen kapunk hideget, meleget. Fontos, hogy az utóbbit is lássuk, hiszen nemrég fogadták el a magyar nyelv használatára is vonatkozó közigazgatási törvényt. Ebben benne van a decentralizáció több fontos eleme, ami elősegítheti az anyanyelvhasználat és az erdélyi magyar önkormányzatok súlyának növekedését. (A törvényt éppen alkotmánybírósági normakontrollnak vetette alá a bukaresti ellenzék – a szerk.) Az alapvető kérdés az, hogy a hideg és meleg irányba mutató tendenciák milyen összképet mutatnak majd. Biztosítanak-e az erdélyi magyarság számára egy normális feltételrendszert, vagy pedig megfagyunk? Ez a kulcskérdés. Románia ma nehezen ítélhető meg, rendkívül nehéz időszak előtt áll: jövőre európai parlamenti választás lesz, majd az államfői, rá egy évre az önkormányzati. Zajlik egy komoly belpolitikai küzdelem, amelyben az erdélyi magyar politikának nem könnyű eligazodni, megtalálni a megfelelő partnereket. Azon vagyunk, hogy minél több irányból minél hangsúlyosabb román szereplők vegyenek részt a szabadegyetemünkön. Örömmel értesültünk arról, hogy az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt külügyi titkára eljön, csakúgy, mint Mihai Răzvan Ungureanu korábbi miniszterelnök, aki nemcsak politikai, de egzisztenciális kockázatot is vállalt 2012-ben, a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar karának a létrehozása ügyében. Visszakanyarodva a Szövetség Európáért célkitűzéshez, nagyon fontos az, hogy a határon túli magyar közösségek és érdekvédelmi szervezeteik, pártjaik is megerősödve jöjjenek ki az elkövetkező időszak magyar külpolitikai erőfeszítéseiből.
Fotó: Magna Cum Laude-koncert Tusványoson. Mező Misi az égben
– Ebben a magyar kormány régiós partnereinek is szerepük van.
– Rájuk lehet alapvetően építeni. A térségbeli országok egy részével már eljutottunk oda, hogy a nemzeti kérdés nem megoszt, hanem egyesít minket. A nemzeti erők összefogására van szükségünk. Velük együtt már látjuk a nemzeti identitás, az állami szuverenitás jelentőségét az új európai építkezésben. Ha a szomszédainkkal szót tudunk érteni abban, hogy miként kell szerepet adni az EU-ban a nemzeteknek, nemzetállamoknak, az hozzásegíthet ahhoz is bennünket, hogy a még nyitott, vitás kérdésekben az empátia és a kölcsönös érdekek felismerése alapján ki tudjuk alakítani az együttműködés megfelelő tartalmát és kereteit. Az identitás, a nemzeti összetartozás alapján idővel olyan intézményeknek tudunk valós súlyt adni, mint az autonómia, az önkormányzatiság vagy a nemzetállam. Ezekre épülhet a nemzetek Európája politikai víziónkban. És készen állunk arra, hogy ennek a részleteiről egyeztessünk. Alapvető kérdés mindegyik szomszédunk viszonylatában az, hogy sikerül-e megvalósítani a Szerbiával már felépített történelmi megbékélési modellt, amely a nemzeti összhangteremtésnek az alapját képezi, s amely mentén tovább lehet lépni.
A Szövetség Európáért gondolat jegyében pedig van egy régiónkon túli, harmadik kör is. Kontinensünkön egyre többen ismerik fel a hagyományos kereszténydemokrata értékek jelentőségét, amelyekre annak idején az egész EU épült. Hadd idézzem Robert Schuman elzászi gyökerű volt francia kormányfőt, az EU egyik alapító atyját, aki azt mondta, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. El kell jutnunk oda, hogy a nemzet mint érték a kereszténydemokráciával együtt a következő években egyre inkább általánosan elfogadottá váljon, és ezek az értékek legyenek újra az unió pillérei. Lassan egész Európában hallatszanak azok az állítások, tételek, amelyeket korábban csak a V4-es körben, főként Magyarországon és Lengyelországban hallottunk. Érdemes arra is odafigyelni, ami Bajorországban s ezáltal Németországban zajlik, vagy Ausztriában és Olaszországban, illetve már jó ideje a spanyol Néppárt háza táján.
– Kik szerepelnek még a rendezvény meghívottjai között itthonról, otthonról és a nagyvilágból?
– A magyar kormány jó része ott lesz a táborban. Orbán Viktoron kívül Semjén Zsolt, Palkovics László, Gulyás Gergely, Varga Mihály, Bártfai–Mager Andrea, Süli János, Nagy István, politikusaink közül pedig Kocsis Máté, Novák Katalin, Potápi Árpád János, Németh Szilárd, Dömötör Csaba, Magyar Levente és még sorolhatnám, az ellenzék részéről Mirkóczki Ádám, Molnár Zsolt és Keresztes László. Lengyelországból az idén is minisztert várunk, s egy tucatnyi embert varsói kormánykörökből, a tudományos szférából. A szomszédos államokból szintén több vendégre számítunk, de bajorra és angolra, sőt amerikaira és izraelire is.
– Sokat beszéltünk Tusványos politikai kínálatáról, de azért a heti 70-80 ezer vendég jó része a kulturális és szórakoztató programok iránt jobban érdeklődik. Mi lesz, hogy lesz?
– Az esti koncertek fellépői között lesz sok élvonalbeli művész, így például a délvidéki születésű Rúzsa Magdi, Hobo vagy a visszatérő vendég Deák Bill Gyula. Kiemelném a népzenei sátrat, ahol Pál István Szalonna és a budapesti Hagyományok Háza képviselői lesznek jelen. Tavaly már a megduplázott táncparkett is szűknek bizonyult. Az idén egész napos népi kézműves-foglalkozások is lesznek, valamint népmesemondás a gyermekeknek. Büszke vagyok rá, hogy az ezek helyszínéül szolgáló sátor az egyik felmenőm, a XIX. századi néprajztudós és unitárius püspök, Kriza János nevét viseli. Fontos még a színház és az irodalom erős jelenléte. A számtalan könyvbemutató közül én biztosan ott leszek Bereznay András A cigányság történetének atlasza című művéről szóló beszélgetésen. Ki ne hagyjam a sportolók közönségtalálkozóit. Eljön Balogh Gábor világbajnok öttusázó, Gyurta Dániel és a környékről származó síbajnokunk, Miklós Edit, aki immár a magyar sportpolitikában is szerepet vállal.
– A nulladik napon pedig összeül a szabadegyetem szenátusa. Mi a funkciója?
– Mi, az alapítók hoztuk létre. Társelnöke vagyok Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnökével (lásd A szenátus című írásunkat). A nulladik napon a helyszíni szervezői munkát ellátó partnerünk, az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács képviselőivel az utolsó tennivalókat beszéljük meg. Egyébként ezek a szabadegyetemek azon túl, hogy biztosítják a fiatalok bekapcsolódását a közéletbe, illetve értékeink átadását a következő generációknak, minket is segítenek abban, hogy fiatalok maradhassunk. Érdemes kipróbálni!
Borítófotó: Tusványosi életérzés. A nagyszínpad előtti sportpályán a koncerteket és Orbán Viktor szombati beszédét fogják hallgatni
