Tovább csiszolhat még a kormány a Stop Soros törvénycsomagon, melynek tárgyalását akár a május 8-án kezdődő ülésszak elején folytathatja is az Országgyűlés. Úgy tudjuk, a Fidesz a május elsejei héten tartja alakuló frakcióülését, egyéb ügyek mellett ezen a fórumon is szóba kerülhet a jogszabály. Ismeretes: a jelentős szigorításokat tartalmazó, több törvényt érintő tervezet visszavonását az érintett civil szervezetek és nemzetközi intézmények is követelik, ám a kormánypártok az egyértelmű választási eredmény nyomán felhatalmazást éreznek arra, hogy ezeknek a felszólításoknak ne tegyenek eleget.
Így Orbán Viktor – saját megfogalmazása szerint – sem hullajtott krokodilkönnyeket, miután a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok belengette: a törvény elfogadása esetén bezárhatják, s Bécsbe, majd Berlinbe költöztethetik budapesti regionális irodájukat. „Globális szervezet vagyunk, onnan is meg tudnánk oldani a magyar civilek támogatását” – magyarázta Csontos Csaba szóvivő, aki szerint Magyarországon fenyegetővé vált a légkör számukra. Egyes balliberális médiumok ennek kapcsán már arról cikkeztek, hogy a budapesti iroda munkatársait kényszervallatásra is felkészítették. Csakhogy ezt a „pletykát” maga Csontos tette helyre az egyik interjújában, jelezve: ez praktikusan a válságrégiókban s nem a hazánkban tevékenykedő kollégáikra vonatkozik.
De nem csak a közvetlenül érintettek tiltakoznak. Legutóbb – már a voksolás után – az Európa Tanács (ET) kérte fel a Velencei Bizottságot, hogy vegye górcső alá a parlament által még el sem fogadott csomagot. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ET – Orbánnak egyébként a választási győzelemhez gratuláló – főtitkára, Thorbjørn Jagland egy alkalommal Sorost jó barátjának nevezte.
Eközben Brüsszel egy másik „megoldáson” is dolgozik annak érdekében, hogy a számára kedves civil szervezetek több támogatáshoz jussanak. A minap az Európai Parlamentben (EP) megszavazták ugyanis annak rögzítését, hogy a nem kormányzati szervezetek, vagyis az NGO-k létfontosságúak az „európai értékek tiszteletben tartása és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása szempontjából”. Mint írták, az EU-nak új és hatékony módszereket kellene kidolgoznia ezen értékek unión belüli védelmére, fontos lenne a 2020 utáni büdzsében külön költségvetési tételként célzott pénzügyi támogatást nyújtani az e téren tevékenykedő, helyi és nemzeti szinten aktív civil társadalmi szervezetek számára.
A továbbiakról az Európai Bizottság (EB) dönthet majd, melynek alelnökét, az Orbán Viktort a Soros-kampány miatt lényegében antiszemitizmussal vádoló Frans Timmermanst nemrég Brüsszelben látogatta meg Soros György. További adalék, hogy a milliárdos által támogatott, korábban lapunkban is részletesen bemutatott Civil Liberties Union for Europe maga javasolta az EB-nek megküldött, honlapján is elérhető levélben, hogy a közösség hozzon létre külön alapot az „európai értékek felett őrködő” szervezetek támogatására. Erre a célra a következő hétéves pénzügyi ciklus tekintetében mintegy kétmilliárd eurót javasoltak. Ekkora összeget bajosan ad majd Brüsszel, ám hogy milyen jellegű civil munkára menne a körvonalazódó hozzájárulási forma, arra utal az EP által megszavazott dokumentum: a képviselők szerint a támogatásoknak például az állampolgári részvétel növelésére vagy az érdekképviseleti és egyéb felügyeleti tevékenységekre kell irányulnia. A volt TASZ-os Dénes Balázs által vezetett Liberties persze azt sem tartaná ördögtől valónak, ha a „renitens” tagállamokat forrásmegvonással büntetné az EU. Azóta hivatalos helyről is érkezett hasonló javaslat. Günther Oettinger, az EB költségvetésért felelős tagja jelezte: a bíróságok függetlenségéhez kötnék a támogatások kifizetését. A részletek még persze nem ismertek, a büdzséről szóló egyezkedés pedig akár a jövő évre is áthúzódhat. Az irányok azonban körvonalazódnak.
Visszatérve a Stop Sorosra: a csomag alapján egyelőre annyi változna, hogy az illegális migrációban részt vevő, azt támogató szervezeteket adatszolgáltatásra köteleznék, önbevallással, de bírósági eszközökkel ellenőrizhető módon. A nyilvántartásba vételen túl az a szervezet, amely több pénzt kap külföldről, mint Magyarországról, magyar állampolgároktól, a határon túlról jövő támogatása huszonöt százalékát lesz köteles illetékként befizetni. A pénzt a NAV szedi majd be. Ez a kitétel mindenképp érintheti a Soros által favorizált kört, hiszen hazai forrásból elenyésző bevételük van, s az egyszázalékos adófelajánlások terén sem szerepelnek túl jól.
Harmadik elemként a törvény elfogadásával lehetőséget teremtenének arra, hogy az illegális migrációt támogató külföldi vagy kettős állampolgárságú magyar állampolgárokat idegenrendészeti távoltartásra hivatkozva a határainkon kívül tudják. A magyar állampolgárokat csak a schengeni külső határok nyolc kilométeres övezetétől lehetne távol tartani.
Itt tartunk, ám Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az Origónak nyilatkozva nemrég belengette: a lapunk által is bemutatott Avaaz internetes aktivistacsoport kampánytevékenysége nyomán újabb elemekkel kellene bővíteni a Stop Sorost. Úgy fogalmazott, le kell porolni a tervezetet. Az adatvédelmi hatóság mindenesetre már vizsgálja a közösségi médiában lefolytatott, a voksoláson való részvételre buzdító akciót. Vagyis a kormány kifejezetten a szigorítás felé hajlik. Amennyiben pedig el is fogadják a jogszabályt, borítékolható, hogy újabb kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság hazánk ellen. Akárcsak a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát célzó civiltörvény esetében, melynek ügye már az Európai Bíróság előtt van, a CEU-törvénnyel egyetemben.
További újdonság, hogy a Fidesz újból nekifutna a Jobbik ellenállásán elbukó Alaptörvény-módosításnak, immár a biztos kétharmad birtokában. Ismeretes: a kvótanépszavazás nyomán ezzel az eszközzel akart a kormány jogi gátat vetni az uniós betelepítések gyakorlati megvalósítása elé, ám nem jött össze hozzá elégséges parlamenti szavazat. Eközben az Alkotmánybíróság is dolgozik egy a kormány által az uniós kvótaintézkedések hazai végrehajthatóságáról kért véleményen.
