Kétmillió dolláros haszonnal adott túl a Société Générale nevű pénzintézet birtokában lévő részvényein Soros György a nyolcvanas évek végén, csakhogy a francia nagybank körüli machinációk miatt később, 2002-ben az illetékes párizsi bíróság bennfentes kereskedelem miatt elmarasztalta, majd 2007-ben 940 ezer euró büntetés megfizetésére kötelezte. A milliárdos üzletembernek – noha vagyonához képest aprópénzről van szó – nem tetszett az ítélet, ám a következő lépése laikus szemmel kissé furcsábbra sikeredett: mivel szerinte a határozattal a joghatóság az emberi jogokat is megsértette, a témában illetékes strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordult.
Csakhogy ez sem jött be: az ott született 2011-es határozat szerint ugyanis jogos volt a bepanaszolt verdikt, mondván: dörzsölt spekulánsként Sorosnak annak ellenére is tudnia kellett róla, hogy finoman szólva aggályos a busás hasznot hozó manőverezése, hogy az Egyesült Államokból intézte az ügyeit, a francia jog pedig nem volt egyértelmű a kérdésben.
Mindezek alapján arra következtethetnénk, hogy a milliárdos azóta rá se hederített az Emberi Jogok Európai Bíróságára (EJEB), csakhogy ennek pont az ellenkezője igaz. Elég csupán arra gondolni, hogy tizennégy általa szponzorált magyarországi „civil” szervezet nemrég éppen ehhez a bírói fórumhoz fordult, mondván: sérti őket a külföldről pénzelt szervezetek átláthatóságát célzó hazai törvényi szigorítás. A Magyar Helsinki Bizottság vagy a TASZ amúgy is gyakorlott ezen a téren, több eljárást is kezdeményeztek már hazánk ellen az elmúlt években, sőt évtizedekben. Általában sikerrel, amire kifejezetten büszkék.
SAJÓ KILENC ÉVE
A pénztárcájának ártó döntéseket tehát emberi jogi szempontból is néző milliárdosnak egyébiránt vannak „emberei” az ítészek között is, noha a testület kifejezetten függetlennek mondja magát, aláhúzva: tagjaira nem vetülhet a befolyásolhatóságnak még a gyanúja sem.
Ennek dacára az egyik exbíró, Sajó András egyenesen a budapesti Central European University, vagyis a CEU egyik alapítója, és a szintén Soros-féle, New York-i Open Society Justice Initiative nevű szervezetben is vezető szerepet vállalt – egészen a 2007-es EJEB-kinevezéséig.
Bár mandátuma tavaly lejárt, helyét pedig Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke vette át, szinte valamennyi hazánkat érintő strasbourgi perben exponálta magát. A nyílt társadalom eszméjét magáénak valló, még a Gyurcsány-kormány által delegált Sajó ugyan „főnöke” francia ügyében nem járt el, az mégiscsak túlzás lett volna, ám abban például tevőlegesen is közreműködött, hogy a vörös csillag viseléséért senkit se lehessen elmarasztalni Magyarországon. Neve szerepel a hazánkat két bangladesi illegális migráns, Iliasz Iliasz és Ali Ahmed, pontosabban az őket védő Magyar Helsinki Bizottság panasza nyomán elmarasztaló ítélet jegyzői között, sőt, a Hagyó Miklós vagy Hunvald György ügyében a rossz börtönviszonyok miatt kiszabott kártérítési döntéseken is ott a szignója. Kétségtelen: mivel a bírók többfős tanácsokban határoznak az egyes perekben, így nem lehet tudni, Sajó pontosan milyen álláspontot képviselt ezekben. Befolyása azonban nem megkérdőjelezhető, ahogy világlátása, illetve a magyar kormánnyal szembeni elfogultsága sem.
BIZARR KOALÍCIÓ
„A saját hatáskörét átlépő EJEB nemzetállami szuverenitást súlyosan sértő döntése természetesen a Helsinkinek adott igazat, a végkövetkeztetést már az ítélet elején jóformán prejudikálva. A bíróság ugyanis a vonatkozó jogszabályok szövege mellett hét országjelentés-szerűséget citált, melyet az Európa Tanács szakosított szervei, páneurópai menekültsegítő szervezetek adtak ki, vagy éppen az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A hét jelentésből öt a magyarországi helyzettel foglalkozik, erősen kritizálva a különböző szigorításokat. És hát láss csodát, ezen öt dokumentum mindegyikéhez a szellemi muníciót és a háttér-
információs bázist részben vagy egészben a Helsinki Bizottság szolgáltatta” – írta elemzésében a bangladesiek ügye kapcsán Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.
Vagyis leegyszerűsítve: a Soros-féle bíró közreműködésével a Soros-féle szervezet beadványának úgy adott igazat a strasbourgi törvényszék, hogy indoklásában a Soros-féle szervezet korábbi véleményére is hivatkozott. Aligha egyedi jelenségről van szó. További adalék, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi, határ menti vizsgálódását is a Helsinki Bizottság szervezte, így az erről készült, később az ítélet egyik magyarázataként felhasznált jelentéshez is volt némi közük. Így ér össze tehát a polkorrekt politikusok, az embercsempész-hálózatok, a „jogvédők” és a nemzetek felett pálcát törő bíróságok valóban bizarr koalíciója – mutatott rá Szánthó.
BECSATORNÁZOTT ÉRDEK
Kétségtelen, hogy kilencéves mandátumának a lejártával Sajó azóta kikerült a képből, ám a Figyelő kutatása nyomán kijelenthető: így sem maradt Soroshoz közeli bíró nélkül az EJEB. Bizonyosan a spekulánshoz kötődik a Bulgária által küldött Jonko Grozev, aki dolgozott a Soros által finanszírozott European Roma Rights Centre-nek, tagja volt a szófiai Open Society Institute felügyelőbizottságának, de részt vállalt a New York-i Open Society Justice Initiative (OSJI) munkájában és a Bulgáriai Helsinki Bizottság megalapításában is. Több évtizedet átfogó elköteleződése tehát aligha kétséges. Érdekesség, hogy elődje, Zdravka Kalajdzsieva szintén dolgozott Soros-féle szervezetnek, így a váltás e tekintetben legalábbis nem különösebben jelentős.
Az Agenda Europe nevű netes hírportál egy 2015-ös cikkében Grozev kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy Soros stratégiája befolyást gyakorolni a nemzetközi emberi jogi szervezetekre: válasszanak az övéhez hasonló gondolkodású személyeket a kulcspozíciókba. Az oldal szerint különösen a Kelet-Európából érkező EJEB-bírák között találhatók nagy számban olyanok, akik a CEU-n is vettek részt képzéseken. A budapesti egyetem kulcsfontosságú eszköz volt a milliárdos kezében – mutattak rá –, hogy ideológiáját becsatornázza a közvélemény különböző rétegeibe. Elsősorban térségünkben.
KÖVETELÉSLISTA
Hogy Sorosnak fontos az EJEB, ugyancsak jelzi az Open Society Foundations (OSF), vagyis a Nyílt Társadalom Alapítványok 2012-es felhívása, melyben részletes javaslatcsomagot tettek le az asztalra arra vonatkozóan, hogyan kellene „megerősíteni” az emberi jogok európai védelmét, konkrétan Strasbourgban. Jellemző példa: szerintük a „civil” szervezeteknek a jelenleginél jóval nagyobb beleszólást kellene biztosítani a bírák kiválasztásában. Szintén követelték, hogy az EJEB határozatainak a végrehajtására komolyabb kényszerítő eszközöket alkalmazzon a testület, megfelelő erőforrások bevonásával pedig csökkentsék az elhúzódó perek számát. Az erőforrás ebben az esetben nem pusztán pénzt jelentene, hanem jogi szakemberek, illetve ügyvédek alkalmazását. A kiáltványt százharmincöt szervezet, intézmény és magánszemély írta alá – köztük magyarok is, valamennyien a spekuláns kedvencei.
A bíróság „reformját” Sorosék azóta sem engedték el. Erre utal, hogy a CEU-n múlt pénteken zártkörű fórumot szerveztek, melyre meghívtak egy bizonyos Paulo Pinto de Albuquerque-et. Aligha meglepő, hogy a főelőadó éppen bíróként dolgozik az EJEB-en, prezentációjában pedig azt járta körül, hogyan lehet kimenteni a strasbourgi testületet az egzisztenciális krízisből. A jelenlegi politikai klímában szerepvállalása akár Soros melletti állásfoglalásnak is tekinthető. Annyit mindenképp megjegyezhetünk: nem tesz meg minden tőle telhetőt függetlenségének a látszatáért.
ELNÖKI KÖSZÖNET
Lazábban, sőt, legfeljebb áttételesen kötődik a spekuláns filantróp munkásságához az angol EJEB-bíró Tim Eicke, aki korábban dolgozott az Interights nevű nemzetközi szervezetnek. Ez a több földrészen is emberi jogi tevékenységet végző csoport kapott korábban támogatást az OSF-től, tagjai közül pedig többen Soros alapítványánál folytatták. Eicke ugyancsak benne volt évekig az AIRE Centre elnevezésű csoportosulás vezetőségében. A szervezet honlapja szerint a kilencvenes években együttműködött Sorossal egy Szerbia Európához való közelítését célzó integrációs programban. A kezdeményezés során tíz év alatt mintegy ezer bíró és további több száz rendőr vett részt az emberi jogok európai egyezményének valamennyi aspektusát feltáró szemináriumokon. A hívószavak: antidiszkrimináció és antikorrupció.
Az uniós intézményekben, de még az ENSZ-ben is komoly befolyással bíró Soros és az EJEB közötti kapcsolódás tehát több szinten is tetten érhető. S hogy mi várható a továbbiakban, milyen irányba mozdulhat el a strasbourgi testület, sikerrel járnak-e az úgynevezett „reformelképzelések”? Ebben a Guido Raimondi elnök által 2016 decemberében, az NGO-kkal
való találkozása alkalmából elmondottak adhatnak eligazítást. Az olasz vezető egyebek mellett azt emelte ki, hogy a változások előkészítésében immár a „civil társadalom” is hallatja a hangját, az egyeztetések kulcsgondolata pedig nem más, mint a közös felelősség. Kitért arra is: a bíróság értékeli az NGO-k közreműködését a különböző eljárásokban. Egy korábbi, 2015-ös EJEB-konferencián szervezőként is feltűnt a spekuláns néhány csapata, így az Amnesty International és az OSJI, továbbá a szintén ismerős AIRE Centre. A különböző nem kormányzati szervezetek beleszólása a strasbourgi folyamatokba tehát a továbbiakban inkább erősödni, mintsem gyengülni fog. Legalábbis ez a vezetés – és nyilván Soros – szándéka.
Borítófotó: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjai. A Magyarországot migránsügyben többször elítélő testületben is vannak „emberei” Soros Györgynek
