NÉMET MIGRÁNSKLÁNOK
A német politika is szívesen hasz-nálja a sárga irigység faktort. A mély-re-pü-lés-ben lévő berlini kormánypártok és a hozzájuk húzó mainstream média sze-rep-lői új bűnbakot keresnek a romló gazdasági és szociális helyzet miatt. Az uralkodó irányzatot kiszolgáló tömegtájékoztatás 2015 után túlságosan is a migránssimogató sarokba vonult, ezért a Will-kom-mens-kultur elapadásával zuhanni kezdett az eladott példányszám, csökkent a nézettség és a hitelesség.
INTEGRÁCIÓ HÍJÁN
Mivel a 2015-ben érkezett bevándorlókat a politikai korrektség miatt (még) nem lehet támadni, ezért „felfedezték” a második-harmadik generációs migránsok bűnbandáit, és a német média most az ezekkel való leszámolástól hangos. Miután Angela Merkel kancellár ez év tavaszán elismerte, hogy hazájában is vannak no-go zónák, a mainstream tömegtájékoztatás is bátrabban foglalkozik a témával. Az eddig jellemzően este tíz után mutatott szocioriportokból szalagcímek és főműsoridős tudósítások lettek. Már élőben mutatják, ahogy a segélyen élő bandavezér luxusautóit lefoglalják, vagy az okozott kár jóvátételére elárverezik.
Amit eddig csak külön-külön volt szabad bemutatni, az hirtelen egységes képpé vált. A német nagyvárosok bizonyos részeiről egyszer csak kiderült, hogy oda a rendőrség is csak csapaterővel mer bemenni. A média arab klánokról kezdett cikkezni, amelyek felosztják egymás között a nagyvárosokat, s védelmi pénzek szedésére, drogkereskedelemre, prostitúcióra vagy éppen embercsempészetre „szakosodnak”.
A problémát persze most is csak a felszínen kapargatják. A politikai korrektség kalodája még szorít. Azt már ki lehet mondani, hogy a legtöbb bűnbanda migrációs hátterű fiatalból szerveződik, ám az tabu, hogy a nyugat-európai társadalmak elveszítették azt a vonzerejüket, amellyel a többedgenerációs migránsokat integrálni tudnák.
FIZETÉSKIEGÉSZÍTÉS
A németek (eddig legalábbis) azzal hitegették magukat, hogy a duális szakképzés jó beilleszkedési alternatívát kínál a két kultúra között hánykolódó fiataloknak. Az átlagfizetések értékvesztése és a nagyvárosi lakbérek árrobbanása ezt a modellt tönkretette. A napi nyolc-tíz óra nehéz munka és hónapról hónapra bukdácsolás helyett egyre több fiatal migráns áll be inkább bandatagnak. Mivel jellemzően Hartz IV szociális segélyen vannak, az önkormányzat fizet nekik egy szociális bérlakást, és kapnak havi 416 eurót. Ennyit ad az állam, a többit a banda biztosítja.
A galeritől a pénzen túl leginkább azt kapják meg, amit a német társadalomtól nem: tiszteletet és a valahová tartozás érzését. Az eléjük állított fogyasztói társadalom javait nem rosszul fizetett munkával, hanem bűnözéssel akarják megszerezni. A lebukás veszélye kicsi, hiszen a rendőség nem jár a no-go zónákban, és ha le is buknak, a kint maradt rokonok az állami segély mellett számíthatnak a banda gondoskodására is.
HAZAKÜLDENI ŐKET
A legnagyobb tabut persze ismét Donald Trump amerikai elnök feszegeti, aki a latin-amerikai Soros-expressz láttán felvetette az állampolgárság megadásának a szigorítását. A migrációs hátterű bűnelkövetőknek ugyanis az lenne a legnagyobb büntetés, ha „hazaküldenék” őket.
Borítófotó: Speciális erők egy hamburgi bevetésen. Az arab klánok felosztják maguk között a német nagyvárosokat
