Miután Áder János köztársasági elnök aláírta, a múlt héten megjelent az adótörvények módosításáról szóló jogszabály a Magyar Közlönyben. A csomag része az úgynevezett bevándorlási különadó, vagy ahogy fideszes politikusok fogalmaznak, a Soros-adó. A parlament által megszavazott szöveg alapján pedig augusztus 25-től élesedik is a sarc. A Pénzügyminisztérium szerint ezért „azoknak a szervezeteknek, amelyeknek még nincs adószámuk, de bevándorlási különadó által terhelt tevékenységet folytatnak, be kell jelentkezniük a NAV-nál”. A közös teherviselés elvével ugyanis semmiképpen sem lehet összeegyeztetni, hogy a társadalom fizesse ki azokat a költségeket, amelyek azért keletkeztek, mert néhány Soros-szervezet szeretné felpörgetni az illegális bevándorlást – fogalmazott a Magyar Időknek korábban Tállai András miniszterhelyettes.
A törvényszöveg szerint a különadóból befolyó összeget az állam a határvédelemre fordítja majd. Miután erre a célra eddig százmilliárd forintos nagyságrendben költött hazánk, ez a forrás alighanem csupán jelképes lesz. Az üzenete azonban egyértelmű: aki a bevándorlást pozitív színben tünteti fel, illetve szervezi, fizessen a közösbe!
Ami a konkrétumokat illeti: első körben a migrációt támogató tevékenységet végző szervezet, illetve tevékenység számára adományozó személynek kell az adót lerónia, mégpedig úgy, hogy a támogatás átadását követő hónap tizenötödik napjáig nyilatkoznia is szükséges erről, jelezve: leszurkolta a pénzt az adóhatóság felé. Ha ezt a kötelezettségét elmulasztja, akkor maga a kedvezményezett szervezet válik adóalannyá, neki kell a tranzakcióról bevallást tennie, illetve az adomány huszonöt százalékát kitevő terhet befizetnie. Vagyis az úgynevezett önadózás elve érvényesül. Az erről szóló nyilvántartást a NAV készíti, továbbá ellenőrzéseket is végez, sőt, akár szankciót is megállapíthat. Legvégső esetben sor kerülhet a be nem fizetett összeg behajtására is.
És hogy milyen tevékenységet is takar pontosan a bevándorlás segítése? Az elfogadott törvény szerint ebbe a körbe tartozik a médiakampányok szervezése és a médiaszemináriumok megtartása, a hálózatépítés, illetve -működtetés, valamint a migrációt pozitív színben feltüntető propagandatevékenység – amennyiben ezeknek a célja a bevándorlás ösztönzése. A bevándorlás fogalma alatt pedig Tállai szerint a jogszabály azt érti, hogy emberek véglegesen kívánnak áttelepülni lakóhelyükről egy másik országba; a jogszerű lakhelyváltoztatást tehát egyáltalán nem érinti az új szabályozás.
Lapzártánkig egyetlen szervezet sem jelezte, hogy érintettnek érezné magát, sőt: míg a Stop Soros törvénycsomagot élesen kritizálták, ezzel a lépéssel kapcsolatban viszonylag kevés kommentár született. Egyelőre. Az illegális migránsok tájékoztató brosúrával való ellátása mindenesetre szinte bizonyosan, de akár a Soros-féle szervezetek I welcome elnevezésű kampánya is az adóval sújtott körbe tartozhat. Ettől függetlenül alighanem a különadó is az Európai Bizottság előtt landol, s az eddigi tapasztalatok nyomán egy újabb hazánk elleni kötelezettségszegési eljárás sem zárható ki.
