Oroszország hatalmas területei, hosszú part menti tengerszakaszai, éghajlati viszonyai miatt is fokozottan alkalmazzák a szárazföldi, légi és vízi, víz alatti robotrendszereket az emberek pótlására, kiegészítésére, felderítésre. Putyin felszólított az autonóm, önállóan cselekvő, ember nélküli robot-fegy-ver-rendszerek kiemelt kutatási területként való kezelésére.
Moszkvában is még érvényben van a katonai robotika első számú törvénye, hogy legyen ember a rendszerben, aki engedélyt ad például a tüzelésre vagy egy bonyolult, emberéleteket érintő műveletsor elindítására – a NATO-ban ezt man-in-the-loop elvként emlegetik. (Dél-Afrikában éppen tíz éve történt egy tragikus baleset, amikor egy automatizált 35 mm-es légvédelmi ágyús rendszer szoftverhiba miatt leállíthatatlanul tüzelni kezdett, megölve kilenc, megsebesítve 14 katonát.)
EGYSZER HASZNÁLATOS
Moszkva robotokkal látja el a hatalmas amerikai tengeri fölény valamelyes ledolgozására kifejlesztett egyik legfőbb rendszerét, az Admiral Gorskov osztályú fregattokat. Ezek egyelőre titkos fedélzeti fegyvere, a 130 mm-es ágyú a hírek szerint robotizált módban működik majd. Mivel az oroszok rájöttek, hogy nem tudják felvenni a versenyt az amerikaiak sok milliárd dolláros szuper-repülőgéphordozóival, az olcsóbb megoldással, az egyhuszadnyi méretű fregattokkal próbálnak aszimmetrikus választ adni az USA haditengerészetének.
A putyini felszólítás eredménye: 2011–17 között több mint tízszeresére emelkedett az orosz hadseregben rendszeresített pilóta nélküli robotrepülőgépek (UAV) száma. Két éve Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentette: 2020-ig 9 milliárd dollárt fordítanak UAV-k építésére, fejlesztésére, ami Oroszországban nagy pénz, tekintve, hogy a moszkvai katonai kiadások az Egyesült Államokéinak a tizedét sem érik el. Még a kézifegyvereiről ismert Kalasnyikov konszernt is ösztönözték UAV-k előállítására, aminek az eredményeként létrejött a ZALA UAV-k családja. A Forposzt közepes hatósugarú (350 km) gépet az oroszok izraeli licenc alapján gyártják. Ez jelenleg a legnagyobb rendszerbe állított UAV-jük, amely nem összehasonlítható a globális hatósugarú, akár egy napig a levegőben maradó és fegyverekkel is felszerelt hatalmas amerikai szerkezetekkel.
A Kreml saját utat választott, elvetve a drága, nagy méretű UAV-k építését, ehelyett kisebb, sokkal olcsóbb („egyszer használatos”) pilóta nélküli gépeket rendszeresítettek. Ezeket Kelet-Ukrajnában és Szíriában már nagy számban vetették be.
A közel-keleti ország egyébként az Aszad elnököt támogató orosz katonai kontingens számára kiváló fegyverkipróbálási lehetőséget kínált éles körülmények között, ezzel Moszkva élt is. Szíriában az oroszok a szövetséges iráni fegyverrendszereket is láthatták működés közben. Amerikai források lehetségesnek tartják, hogy az idén tesztrepülést végrehajtott orosz felfegyverzett UAV, az Orion az irániakkal közösen kifejlesztett modell.
HÁROM FRONTON
Tekintettel a NATO keleti irányú erőátcsoportosítására, Oroszország ismét nagyobb figyelmet fordít szárazföldi erőire, felszerelésükre. Szergej Sojgu hivatalba lépéséhez, 2012-höz kötik az ez irányú programok elindítását. A védelmi miniszter, aki korábban a katasztrófavédelmet irányította, az ott használt számos nehéz robotot vetette át a hadsereggel. Ezeket a lánctalpas aknamentesítő, műszaki mentőrobotokat Szíriában orosz források szerint sikeresen ki is próbálták. A Sojgu-elképzelés jegyében robotizálják a meglévő és kifejlesztendő szárazföldi harcjárművek egy részét. Az Urán nehézgépjárművekkel kapcsolatos program keretében olyan szállítórobotokat építenek majd, amelyek az ember vezette vezérjármű mögött libasorban haladva viszik a hasznos terhet. Orosz elemzők elismerik: még nincs megoldva ezen nehézkes harceszközök védelme az ellenséges tűztől, rádióelektronikai szerkezetektől (amelyek célja a robotok működési, kommunikációs vezérlőrendszerének a megbénítása).
Az Egyesült Államok robottechnológiai kihívóinak a körébe tartozik a szövetséges Izrael is, amely, tekintettel lakosainak viszonylag alacsony számára, a potenciális ellenfél óriási emberelőnyére, rákényszerül, hogy talán a világ legjobban robotizált hadseregét tartsa fenn. Elemzők ezt azért is emelik ki, mert Tel-Avivnak (Jeruzsálemnek) fel kell készülnie az akár három fronton egyidejűleg megvívandó háborúra is. Ellenfelei éppen ezért a felőrlő hadviselést választják. Erre az izraeli válasz: minimalizálni az emberveszteséget. A kis ország úttörő szerepet játszott a tengeri ember nélküli rendszerek (felfegyverzett rohamcsónakok, víz alatti robotok) kifejlesztésében is.
Ma már például automaták látják el a legtöbb veszélyes feladatot a Gázai övezet határán. Ezek az ember nélküli szárazföldi, légi járművek (UGV, UAV) programozhatók, egyes típusaik távirányítású gyalogsági fegyverekkel, bonyolult szenzorrendszerekkel ellátottak. Érzékelik a föld alatti mozgásokat, az alagútásást, az út menti robbanószerkezetek telepítését is. Kisebb példányaikat be lehet küldeni a palesztinok által ásott, gyakran halálos csapdákkal felszerelt föld alatti alagutakba, s kiváltják a határ menti járőrözőket is.
Izraelnek van a világon a legfejlettebb, több rétegből álló rakéta- és nagyobb kaliberű támadó tüzérségi gránátok elleni védelmi rendszere. A szisztéma jelentős mértékben robotizált, részben már mesterséges intelligencia irányítja, mert egyes gyors lefolyású folyamatok immáron túllépik az emberi elme reagálási képességét, sebességét.
OLVADÓ FÖLÉNY
Oroszország még mindig évekkel le van maradva az amerikai, nyugati katonai robotizációhoz mérten, de öles léptekkel halad, hogy beérje a versenytársakat. Ez is késztette a nyugati világ első számú professzionális katonai vezetőjét, az amerikai haderő Egyesített Vezérkarát (JCS) irányító Joe Dunford tábornokot, hogy a minap figyelmeztessen: az USA Moszkvával és Pekinggel szembeni katonai fölénye olvad. A tábornok főként Oroszországról beszélt, de Kínára is utalt, mondván: „… minthogy másféle (nem nyílt, demokratikus) kormányuk van, jobban képesek a nemzeti erőforrásokat mozgósítani érdekeik érvényesítésére”.
Borítófotó: Robotrakéta egy kalinyingrádi díszszemlén. Előre menekül az orosz hadiipar
