A budapesti születésű Soros György 1956-ban költözött az Egyesült Államokba, hogy vagyont szerezzen, amelynek a segítségével valóra válthatja álmát és befolyást szerezhet nemcsak a politikai vagy a gazdasági körökben, hanem az egész világ társadalmában. A magyarországi forradalom idején saját, gazdasági forradalmat indított az USA-ban, hiszen kezdő brókerként egy olyan piac felé nyitott, amely akkor még senkit sem érdekelt. Gazdasági hálóját Európára vetette előbb az F. M. Mayer, később pedig a Wertheim & Co. munkatársaként, ami nemcsak pénzügyi sikereket, de elismerést is hozott neki. A tőzsdepiac egyre inkább Európa felé nyitott, amely esetében egy ideig mondhatni Sorosnál volt az információs monopólium, ezért egyre többen kérték ki a tanácsát a legnagyobb cégek közül is. Így a Wertheim & Co. mellett a JPMorgannek kezdett elemzéseket készíteni, s mind nagyobb hasznot hozott a cégeinek és persze a saját pénztárcájának. Bár azt tervezte, hogy csupán öt évet marad a Wertheim & Co. társaságnál, hogy utána a megkeresett vagyon nyújtotta lehetőséget kihasználva filozófiai gondolataival foglalkozhasson, mégis egészen 1963-ig ott dolgozott.
BUKOTT FILOZÓFUS
Már ebben az időszakban jelentős időt fordított arra, hogy filozófiai gondolatait is papírra vesse. A lelkiismeret terhe című esszéjét volt tanárának, Karl Poppernek is elküldte, aki nagyon kedvezően reagált rá. Soros ekkoriban dolgozta ki saját reflexivitáselméletét is, amelynek lényege, hogy a világról alkotott képünk sosem lehet teljes, hiszen az ember is részét képezi annak a világnak, amelyet igyekszik megérteni. Önmagát azonban gyakran egy meg nem értett filozófusnak érezhette, hiszen volt, hogy még ő is elbizonytalanodott elméleteiben. Fia így emlékezett vissza erre az időszakra könyvében: „Apám leült és elméletek ömlöttek belőle, amelyekkel igyekezett megmagyarázni, mit miért csinál. De még emlékszem rá, amikor gyerekként ezt láttam és azt gondoltam, hogy édes istenem, ennek legalább a fele zagyvaság.”
A PÉNZ VILÁGA
Soros György filozófiai álmainak a kergetése helyett ezért inkább a pénzügyi világ és a sikerek felé fordult. 1963-tól 1973-ig az Arnhold and S. Bleichroedernél dolgozott, ahol e tíz év alatt a cég alelnöki posztjáig küzdötte fel magát. Itt dolgozott együtt először az üzleti élet vakmerő szerencsefiával, Jim Rogersszel, akivel 1973-ban közösen megalapították a Soros Fund Managementet. Ez a cég a Quantum Group of Funds tanácsadói csoportjaként dolgozott. Ez segített az első tényleges vagyon megszerzésében Soroséknak. A laza pénzügyi szabályokkal operáló cég székhelye a karibi térségben volt bejegyezve, amelyről már akkor is köztudott volt, hogy az offshore, a pénzmosás és a fantomcégek központja. De Soros még e székhelyet sem érezte elég biztosítéknak arra, hogy az amerikai pénzügyi felügyelet látószögéből kikerüljön, ezért biztos, ami biztos, a Quantumnak többségében európai befektetői voltak. Többek között II. Erzsébet angol királynő is. Az alap 1980-ban már 100 millió dollárt kezelt, amelyet Rogers és Soros egyre nehezebben tudott kézben tartani. Ezért Soros György újabb embert akart bevonni a cégbe, Rogers viszont a jól bevált stratégiánál maradt volna, s mindenkit megvétózott, akit alapítótársa vezetőnek ajánlott. Ez egy belső szakadáshoz vezetett a hedge fundon belül. A rendkívüli pénzügyi sikerekkel járó kemény munkából és stresszből azonban Soros már leadott volna, ezért 1981-ben egy évre visszavonult, amely esztendő azonnali veszteségeket okozott az alapnak, és a befektetők harmadának a tőkekivonását eredményezte. Rövid pihenő után ezért az üzletember kénytelen volt visszatérni a tőzsdepiacra, ahol kidolgozott filozófiáit is megpróbálta beépíteni az üzleti életbe. Ekkor azonban már a botrányok sem kerülték el, bár sok közülük csak évekkel később pattant ki. Egy 1988-as, Franciaország egyik legnagyobb bankja elleni akcióját később bennfentes kereskedelemnek minősítette a bíróság, amelyet Soros az Emberi Jogok Európai Bíróságán is megtámadott, azonban sikertelenül. A bíróság helybenhagyta az ítéletet. Közben Soros György és üzlettársa útjai különváltak. Rogers után Stanley Freeman Druckenmillert vette maga mellé az üzletbe, ahol valójában az új társ volt az operatív vezető. Így közösen léptek be a pénzügyi történelembe csak fekete szerdaként bevonuló világtörténelmi napba.
FEKETE SZERDA
1992. szeptember 16-án a londoni pénzpiac egyik legsötétebb napja következett be, a fekete szerda. Soros Györgynek és hedge fundjának ebben jelentős szerepe volt, ugyanis a tőzsdespekuláns nagy összegeket tett arra, hogy az angol fontot túlértékén léptették be az európai árfolyamrendszerbe, az ERM-be. Soros azzal is számolt, hogy a brit pénz az euró bevezetése előtt kiválik a mechanizmusból. Néhány hónap alatt több tízmilliárd fontot kölcsönzött a valuta elleni hadműveletre. A brit jegybank hiába próbálta alapkamat-emeléssel stabilizálni a font árfolyamát, a pénznem értéke néhány hét alatt 15 százalékot esett, és kiléptek az ERM-ből. A szigetország lakáshitelesei pedig jelentős károkat szenvedtek az alapkamat-emelés miatt. Eközben Soros és a Quantum Group of Funds több mint egymilliárd fontot keresett a spekuláción. Két évvel később hasonlót próbált megjátszani a japán jennel és az amerikai dollárral szemben is, ez azonban akkor már nem jött össze.
KIZÖKKENT PIACOK
Bár Soros Györgyöt leginkább a gazdasági haszonszerzés érdekelte, és úgy tűnt, kevéssé törődik azzal, hogy közben az emberek súlyos árat fizetnek az ő sikereiért, ismét előtört belőle a filozófus, és érdeklődni kezdett a gazdaság s a társadalom egyensúlyi helyzete iránt. Megfigyelte, hogy amennyire a gazdaság és a társadalom viszonya egyensúlyban van egymással, olyan mértékben egységes az emberek gondolkozása is. Ha viszont ez az állapot felborul, a szabályok is érvényüket vesztik. Soros rájött: leginkább az utóbbi helyzet érdekli. Így lett az egyensúlyhiány szakértője, s rengeteg pénzt keresett a kizökkent piacokon. Hasonló módszerrel próbált meg pénzt keresni az 1997-es ázsiai gazdasági válságon, ahol a maláj ringgit és a thai baht ellen fogadott, vagy az orosz rubel ellen, nagy tétben. 1998 augusztusában Soros egy nyílt levélben kijelentette, hogy az orosz piacokon kialakult káosz a végső szakaszába lépett, ezért azt követelte, hogy 15-20 százalékkal értékeljék le a rubelt. Levele jóindulatú figyelmeztetésnek tűnhetett, azonban valójában káoszt szült, és bekövetkezett a rubelkrach. Ugyanebben az évben nemcsak Oroszországot, hanem Magyarországot is célkeresztjébe állította a Soros Fund Management, amikor az OTP-részvények árfolyamcsökkenésére fogadtak. Ez azonban akkor nem jött össze.
ROBBING HOOD
Mindez csak pénz és tőzsde, gondolhatnánk, de amikor államok valutájával spekulál valaki, akkor nemzetek megtakarításaival, embertömegek lakáshitelével játszik. Talán ennél is megdöbbentőbb és szövevényesebb az a módszer, mellyel a filantróp hírében álló Soros szervezetei segítségével egy állam nélküli államférfivé vált. 1980-ban hozta létre első alapítványát, amelyből mondhatni egy nemzetközi franchise alapítványi hálózatot alkotott meg. Elsőként – mint Soros szinte minden tevékenységénél – úgy tűnhet, hogy a milliárdost az emberbaráti szeretet és a jótétemény vágya vezeti, azonban ha jobban megvizsgáljuk azokat a helyszíneket, helyzeteket és eseményeket, ahol/amelyekben a Soros-szervezetek tevékenykednek, láthatjuk: nem minden arany, ami fénylik. Persze vannak csillogó ékkövei is e szervezetek tevékenységének, ilyen például a kelet-közép-európai rendszerváltozás elősegítése, a vasfüggöny lebontása. És alapvetően munkatársainak nagy része is olyan munkát végez, amelyre nehéz lenne azt mondani, hogy valaki nem ért vele egyet. Elég csak az Orvosok Határok Nélkül elnevezésű programra vagy a jogsegélyirodáira gondolni. Azonban csak kevesen gondolnák, hogy a sok kis apró segítő kéz hálózatba szervezve milyen nagy támogatást is jelent a tőzsdespekulánsnak céljai elérésében.
A RECEPT
A célterület kiszemelése után ugyanis a nagy hálózat minden egyes szereplőjére szükség van ahhoz, hogy Soros György hosszabb-rövidebb idő alatt célba érjen. A siker jól bevált receptje, hogy előbb az általa finanszírozott független, civil szakértőkkel kimondatja a problémát, amellyel destabilizálja a területet. Hogy az információ sok emberhez eljusson, ebben van segítségére médiája, ahol azok a politikusok is kiemelt lehetőséget kapnak, akik szintén a Soros-hálózatot erősítik, és mondjuk csoporttársai voltak a milliárdos által finanszírozott egyetemen azoknak a szakértőknek, akiknek a véleményére hivatkoznak. Amikor már világszerte ismertté válik a Soros-szervezetek által felfedezett probléma, újabb szakértők, jogászok, gazdasági szakemberek érkeznek a helyszínre, hogy megoldják a gondot; ők sokszor az adott nemzet, állam munkatársaival ellentétes módszerekkel vagy éppen ellentétes célokért dolgoznak, így növelve a zűrzavart. A bizonytalanság pedig mindig kedvező gazdasági helyzetet jelent a befektetők számára. Így tehát a Soros-szervezetek a valódi humanitárius segítségnyújtás mellett ugyanezen álarc mögé bújva gyakran a politikába is beavatkoznak, s egybeolvasztják a köz- és a magánszféra érdekeit. A spekuláns az utóbbi évtizedekben főként Kelet-Közép-Európára koncentrált, itt fejlesztette ki az Open Society Foundations tevékenységét és hálózatát a csúcsig. Az alapítványhálózat azonban világszerte megtalálható. A New York-i centrum mellett Washingtonban, Baltimore-ban, Brüsszelben, Londonban, Párizsban és eddig Budapesten is volt központjuk. Áprilisban azonban bejelentették, hogy kivonulnak Magyarországról, s székhelyüket Berlinbe teszik át. Hogy milyen változtatásokat tervezhet még a jövőben Soros, és ki veheti át az állam nélküli állam vezetését, azt cikksorozatunk következő részében mutatjuk be.
