Hónapok óta vártak déli szomszédunkban az államvezetőség legújabb kínai látogatására, hiszen már az előkészületi fázisban bejelentették, hogy mintegy hárommilliárd euró értékben írnak majd alá beruházási szerződéseket az ottani legnagyobb vállalatok képviselőivel. Aleksandar Vučić szerb elnök utazásának ezúttal jól kommunikált politikai dimenziója is volt, most, amikor a Koszovóval kapcsolatos, sokak szerint végleges egyezményhez vezető tárgyalások zajlanak. Peking eddig is kiállt Szerbia területi épsége mellett, s most megerősítette, hogy a jövőben sem szándékozik elismerni a Balkán második albán államát. Ami a szimbolikus gesztusokat illeti, Vučić nem üres kézzel érkezett kínai kollégájához; ajándékként egy középkori szerb kardot nyújtott át neki, amelybe a „becsületért” szót vésték. Hszi Csin-ping Kína barátjának és kiemelkedő együttműködő partnerének nevezte a szerb államfőt, s elégedetten nyugtázta, hogy minden eddigi megállapodás sikeres volt, ezek sorra meg is valósulnak.
A gazdasági szerződések aláírása, illetve a szerb államfői vizit után szinte teljes egység alakult ki a belgrádi elemzők és politikusok között: mindannyian az eredmények jelentőségét méltatták. A kritikusabb hozzáállást tanúsítók is legfeljebb a merészebb elképzelései miatt ugratták az elnököt. Vučić ugyanis még a találkozó előtt kijelentette, hogy van egy ötlete, amelyet közölni szeretne kínai kollégájával, majd másnap tényleg arra kérte Hszi Csin-pinget: helyezze Szerbiába a repülő autók tervezett európai gyártását, vagy annak legalább egy részét; a jövő egyik fontos beruházása mindkét fél előnyére válna. Hogy miként reagált erre a pekingi vezetés, s mikorra gyárthatja le déli szomszédunk a lakótömbök felett száguldozó első járgányt, arról egyelőre nem szivárgott ki információ. És arra a kérésre sem hangzott el nyilvános reakció, hogy a kínai vállalatok nyissanak elektronikus gépkocsikat, autóbuszokat gyártó üzemet Szerbiában.
Ami a konkrét eredményeket illeti, a legnagyobb megvalósuló beruházás kétségkívül a Zijin Mining Group Company Limited bányászati vállalaté, amely a Bor Bányászati és Kohászati Központ stratégiai partnere lesz. Az aláírt megállapodás értelmében a kínaiak 1,46 milliárd dollárt fektetnek a bori cégbe, 350 milliót különítenek el annak feltőkésítésére. A Zijin vállalta a bányászati és kohászati centrum elmúlt évszázadban felgyülemlett, „történelmi” adósságainak a rendezését is, ez az összeg kétszázmillió dollárra rúg. A kínai befektető cserébe a társaság 63 százalékos tulajdonjogát kérte, és vállalta, hogy megtartja a jelenlegi ötezer munkahelyet. A bori vállalat irányítását 2019 elején veszik át. A Zijin egyébként több mint 17 ezer munkást foglalkoztat a világ kilenc országában, profitja 230 millió euró körül mozog, éves bevétele pedig tízmilliárd euró. A világ 22. legjelentősebb bányászati cégének számít.
Az említett összeg az előttünk álló hat évben folyamatosan érkezik Borba, a tőkeinjekció kedvező hatását pedig nemcsak a szóban forgó település és a környékén élők érzik meg, hanem a kelet-szerbiai térség egésze. Miután a kínai fél megnyitja a cerovói bányát és beruházza az oda tervezett háromszázmillió dollárt, déli szomszédunk GDP-je további 1,5 százalékkal növekszik – mondta el a befektetésről szólva Aleksandar Vučić.
További üzletek is köttettek. A Shandong Linglong Tire Co. Ltd. gumiabroncsgyártó társaság a vajdasági Nagybecskereken létesít üzemet 1200 munkahellyel. A beruházás értéke 994,4 millió dollár. Egy másik kínai vállalat cink-oxidot állítana elő ugyanitt. Ennek az invesztíciónak az összege nyolcvanmillió euró, és 280 ember jut álláshoz.
A tárgyalások nagy részét a kínai–szerb ipari parkokról szóló eszmecserék jelentették. A belgrádi kormány nevében Siniša Mali pénzügyminiszter látta el kézjegyével a fővároshoz tartozó Borčán tervezett létesítményről szóló megállapodást. Ezen a 320 hektáros területen több mint ezer kínai cég telepedik meg, illetve nyit képviseletet, a munkahelyek száma pedig elérheti a tízezret. A projekt kivitelezője a China Road and Bridge Corporation (CRBC) út- és hídépítő társaság. A felek szerint a szóban forgó ipari park lehet a Szerbiában, illetve az Európában üzletelő kínai nagyvállalatok központja. A CRBC 220 millió eurót fektet ebbe a projektbe, de ha ehhez hozzászámolják a későbbiekben itt termelő kínai cégek beruházásait, az invesztíció teljes értéke a vezetőség becslése szerint elérheti a kétmilliárdot. Már neve is van az objektumnak: Barátság parkja.
Tiencsinben, a „kínai Davos” székhelyén kötöttek megállapodást egy másik, smederevói kínai–szerb ipari park megépítéséről. Ennek megvalósítását a HBIS, a Smederevói Acélművek többségi tulajdonosa viszi véghez. Várhatóan négyszáz hektáron terül majd el, s húszezer munkahely létesül. A projekt első szakasza minden valószínűséggel két éven belül valósul meg, a második 2021-ig, a harmadik pedig 2022-ig. A tervek szerint a gép- és az elektronikai ipar, továbbá az autóalkatrész-gyártás élvezi az elsőbbséget Borčán.
Az elkönyvelt eredmények után sem fogytak el a szerbiai elképzelések, sőt Vučić szerint annyi van még, hogy lehetetlen felsorolni. A szerb‒kínai együttműködés látványos tervei között nem említették, de Belgrádban bejelentették az árukivitelnek egy új, különös szegmensét: az errefelé kidobott disznóláb és -köröm, valamint a hasonló, állattenyésztésből származó termékek fél éven belül a távol-keleti piacon kötnek ki.
Borítófotó: Ez még csak terv. Jövőre tényleg a levegőbe emelkedhet az első kínai négykerekű, amit a szerbek is gyártanának
