Ellopott forradalom
Újrafazonírozott kommunisták, titkosszolgák térítették el a 28 évvel ezelőtt kirobbant romániai forradalom rendszerváltó szándékát, az országban a visszarendeződés folyamatos. Három forrásból származik az állítás, és ebből kettő nem is meglepő. Tőkés László európai képviselő, a temesvári forradalmat elindító református lelkész következetesen mondja ezt majdnem a kezdetektől, azóta, amióta a hatalmat átvevő új elit bebetonozta magát az irányítópultnál. A december 15-i évfordulón, a Mária téren kisszámú magyar közösség előtt zajlott a református parókia falán lévő emléktábla megkoszorúzása, de később pár száz, javarészt román fiatal és egykori résztvevő is onnan indult el a forradalom útvonalát felelevenítő szokásos sétára. Azt hangoztatták, hogy Románia még nem szabadult meg teljesen a kommunizmus béklyóiból. A harmadik állítás viszont egy a román hírszerző szolgálattól kilépett volt ezredesé, aki szerint a régi kommunista titkosszolgálathoz, a Securitatéhoz hasonló alakzat irányítja sötét erőként az országot. Ezt párhuzamos államnak nevezi, amellyel szemben mozgalmat indít Románia 3.0 néven, s ehhez a románok mellett a magyarok és a székelyek segítségét is kéri. Népszavazást akar szervezni a titkosszolgálatok ellenőrzése tárgyában, és azt is szeretné például, ha csökkenne Brüsszel hatalma a tagállamok fölött, s Románia csatlakozna a V4-ekhez.
Szlovénia: pénzmosási botrány
Rájár a rúd a szlovén állami tulajdonú Nova Ljubljanska bankára (NLB). Októberben az ellenzéki jobbközép Szlovén Demokrata Párt vizsgálóbizottság felállítását kérte, mert kiderült, hogy 2008 és 2010 között a bankon keresztül mosott pénzt az iráni atomprogramhoz egy brit állampolgárságú, iráni származású férfi, aki a világ különböző pontjain nyitott, összesen mintegy 30 ezer számlán járatott meg legalább egymilliárd dollárt. A tulajdonosok között volt Donald kacsa, Miki egér, Superman, de a fiktív számlanyitó kifinomultabb műveltségére vall, hogy Tolsztoj Anna Kareninája is részesült a pénzből. Hogyhogy senki sem vette észre, sem az NLB, sem a korrupcióellenes hivatal, sem a nemzeti bank, sem pedig az akkori baloldali politikai vezetés? A vizsgálóbizottság szerint igenis tudhatott róla a jelenlegi elnök, Borut Pahor akkori kormányfő és legalább három minisztere. Vajon kit vonnak felelősségre? Az ügyben nyomozó szlovén rendőrség és ügyészség egyelőre semmit sem közöl. Az NLB-t 2011 óta háromszor is feltőkésítették összesen mintegy 2,5 milliárd euróval, de ezt az Európai Bizottság csak úgy engedélyezte, ha az állam fokozatosan kiszáll a bankból. Ennek ellenére már kétszer is (utóbb októberben) elhalasztotta a privatizációját. A szomszédos Horvátország egyik bíróságának a közelmúltbeli ítélete szerint pedig az NLB félmilliárd eurót köteles kifizetni annak a zágrábi hitelintézetnek, amely kártalanította a szlovén bank horvát devizabetéteseit. Ők az egykori Jugoszlávia idején helyezték el megtakarításaikat a pénzintézet elődjénél, a Ljubljanska bankánál (LB). A szlovén állam szerint semmilyen kötelezettség nem terheli a bankját, mert 1994-ben teljesen szétválasztották az LB és az NLB kötelezettségeit és vagyonát. Előbbi pénzintézet már korábban megszűnt.
Orvosság nagyothallásra
Aki csak az ukrán médiából tájékozódik, s ott olvassa, hallja a politikusok nyilatkozatait, úgy tudja, hogy állama igazságos és nemzetközileg is elismerik, hogy jól bánik az ország kisebbségben élő nemzeti közösségeivel, amelyek túl sokat követelőznek és a jogaik csorbításáról panaszkodnak. Az ősszel elfogadott oktatási törvény tiltakozást váltott ki az ott élő magyarok, románok, oroszok, valamint más nemzetiségek körében és anyaországaikban, mert kimondja, hogy 2020-tól a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyezik, ötödiktől felfelé pedig a tantárgyak többségét ukránul oktatják majd. Megfosztja őket az anyanyelven való tanulás jogától.
A jogszabályt megvizsgálta az Európa Tanács Velencei Bizottsága, és de-cem-ber 8-i állásfoglalásában egyértelműen megerősítette, hogy jogosak az Ukrajnával szemben megfogalmazott kritikák, a törvény ellentétes az ukrán alkotmánnyal s az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival, ezért a cikkelyt módosítani kell.
Ennek ellenére az ukrán törvényhozás, az oktatási kormányzat és a külügyminisztérium Kijev győzelmének állítja be az alkotmányjogászok nemzetközi testületének véleményét, mert az legitim törekvésnek tartja, hogy minden állampolgár elsajátítsa az ország hivatalos nyelvét. Szerintük az oktatási törvény semmit sem vesz el a kisebbségektől, csak több lehetőséget biztosít számukra a boldoguláshoz. Ezért egyáltalán nem kell változtatni az ominózus cikkelyen.
Kárpátaljai látogatása során az oktatási miniszter és a külügyminiszter, ha burkoltan is, de világosan értésére adta ezt a magyaroknak, románoknak, miközben párbeszédet mímeltek és süketnek mutatkoztak, amikor a kisebbségek képviselői sérelmeiket, félelmeiket sorolták.
Ezért jót tehet nekik, ha Magyarország hangosan mondja, hogy addig nem támogatjuk sem az EU-ban, sem a NATO-ban, sem sehol Ukrajna integrációs törekvéseit, amíg nem európai módon viszonyul a kárpátaljai magyarsághoz.
