Egyre erősebb bírálatok érik a nagy technológiai cégeket, mint a Google, a Facebook vagy a Twitter. Ezek a The Economist című brit lap értékelése szerint szemet hunynak afelett, hogy a szélsőséges terrorszervezetek propaganda- és kommunikációs platformként használják őket. A nagy médiumokat, tartalom-, internet- és más digitális szolgáltatókat elsősorban a profit érdekli. A múlt heti EU-csúcson az uniós vezetők is kritikával illették a digitális szolgáltatókat. Donald Tusk, az Euró-pai Tanács elnöke közölte, hogy olyan új eszközökre van szükség, amelyek a terrorizmussal kapcsolatos tartalmakat auto-matikusan törlik a netről. Hozzátette: az EU kész jogszabályokat is módosítani ennek érdekében.
LÉPTEK A NÉMETEK IS
Nemrég Magyarországon is megjelent az a német cég, amely különleges kamerarendszerrel, szoftverrel és a megfelelő adatbázisokhoz való csatlakozással képes arra, hogy akár egy utcán sétáló embert is azonosítson.
Ez a vállalat hasonló biztonsági rendszereket telepített egyiptomi üdülőhelyek repülőterein, miután iszlamista terroristák bombát csempésztek egy orosz, turistákat szállító gép fedélzetére 2015 őszén, amely a Sínai-félsziget fölött felrobbant. A tragédia, a turisták elmaradása sokmilliárdos veszteséget okozott Egyiptomnak, amely a repülőtéri biztonság megszilárdítása, a látogatók bizalmának a visszaszerzése mellett döntött a beruházással.
Németországban, ahol sokkal érzékenyebbek az új technológiák bevezetésének emberi jogi vonatkozásaira, csak most tesztelnek hasonló rendszereket. A németek a rendőrség és az állambiztonsági szervek jogkörének nagyarányú kiszélesítéséről határoztak. Felhatalmazták a GTAZ-t, a terrorizmusellenes központot (amelyben 40, a terrorveszély elhárításával is foglalkozó német testület képviselői ülnek), hogy tegye lehetővé a digitális szféra még alaposabb ellenőrzését, egységes információs rendszerbe kötve a különféle tartományi és központi adatbankokat, a kül- és beltéri kamerarendszereket. A német szervek felhatalmazást kapnak, hogy a kódolt információtovábbításon alapuló távközlési rendszereket – mint amilyen a Messenger és klónjai, a WhatsApp vagy a Viber – közvetlenül ellenőrizhessék. Lehetőség van egyfajta virtuális házkutatásra, a gyanúsítotthoz köthető számítógépek, szerverek, alkalmazások távolról történő ellenőrzésére.
TÖRNEK MINDENT
A The Economist szerint ma már gyakorlatilag minden, ezeken a csatornákon átfutó információ áthalad egy vagy több nagyhatalom szűrőrendszerén. A fejlett szemantikai felismerőszoftverek a legtöbb virágnyelven vagy kódoltan küldött üzenetet is feltörik. A terroristák emiatt az új, a nehézkesebben mozgó nagy állami struktúrák által nehezebben bevezetendő vagy elhárítandó utakat, módszereket, alkalmazásokat keresik. Ezért lenne szükséges, hogy az EU minél előbb lépjen ebben a kérdésben.
