FÜSTMENTES JAPÁN
A távol-keleti szigetországban már javában készülnek az ötkarikás játékokra. Ennek jegyében jelentették be még februárban, hogy – szemben a 2012-es londoni és a 2016-os riói rendezvénnyel – még dohányzásra kijelölt helyek sem lesznek a sporteseményen. Nem lehet majd rágyújtani sem a szabadtéri, sem a fedett helyszíneken, valamint azok környezetében. Radikális húzás.
Ez azért is tűnik hatalmas vállalásnak, mert épp Japán számít a világ egyik legnagyobb dohánypiacának. A statisztikák alapján a közel 130 milliós lélekszámú monarchiában mintegy 30 millióan füstölnek. A legfrissebb adatok szerint jelenleg is minden ötödik ember cigarettázik, de ötven éve még a lakosság fele dohányzott.
MÁS PIAC
A japán piac más, mint a „hagyományos” amerikai vagy európai, az innovációra és a kockázatvállalásra itt sokkal nagyobb a hajlandóság. Itt terjedtek el először az új, füstmentes technológiák, amelyek a felkelő nap országában már kezdik átalakítani a dohányzás kultúráját. A füstölés európai hatásra terjedt el, még a XVI. században. A japánok olyannyira megszerették ezt a szokást, hogy a XX. század közepére arányaiban itt élt a legtöbb aktív dohányos a világon. A szigetország a 2010-es évek közepén elsőként vágott bele a dohánypiac radikális átalakításába, csakhogy ez a lépés egyáltalán nem magától értetődő: Japánban sokáig egyáltalán nem szabályozták ezt a szektort. Itt szinte egyedülálló módon máig sem tiltott a dohánytermékek reklámozása. A Figyelő munkatársának helyi tapasztalatai szerint ilyen hirdetésekkel mindenhol találkozhat az ember: a köztereken ugyanúgy, ahogy a televízió-műsorok közötti reklámblokkokban, vagy épp az interneten.
A dohányosok nagy száma hatalmas üzletet is jelent, az államnak hosszú évtizedeken keresztül kiugróan nagy adóbevétele származott a dohánytermékek értékesítéséből. Tehát úgy látszott, senkinek sem érdeke az, hogy változzon a helyzet.
BELEVÁGTAK
Azonban az amúgy is demográfiai válsággal küzdő Japánban a dohányzásból eredő egyre romló daganatos megbetegedési és halálozási statisztikák, a munkaügyi és az egészségügyi rendszerre gyakorolt negatív hatások az államot és a piaci szereplőket is arra kényszerítették, hogy nagyon gyorsan változtassanak a helyzeten.
A válasz erre a szigetországban elsőként alkalmazott füstmentes megoldások egyik típusa, az úgynevezett hevítéses technológiák piacra dobása volt. Dohányt hevítenek, ezáltal keletkezik dohány- és nikotinpára, de idetartoznak az elektromos cigaretták is. Az előbbi akkora siker, hogy az öt évvel ezelőtti indulás után már a dohánypiac harminc százalékát teszi ki. Országszerte az új technológiákat árusító üzletpontok nyíltak, Tokió elegáns negyedében például kávézóval egybekötve. Ahogy az elektronikus kütyüknél már megszokhattuk, kezdenek divatot teremteni ezek a megoldások.
A piaci szereplők pedig egyre nagyobb lehetőségeket látnak mindebben: különböző cégekkel – például szállítmányozási vállalkozásokkal –
kötnek együttműködési megállapodásokat. Ilyen a Fuji Transport Co., Ltd., ahol az alkalmazottak figyelmét felhívják az ártalomcsökkentés lehetőségére a hagyományos dohánytermékekkel szemben. A fő üzenet: az a legjobb, ha valaki rá sem gyújt; ha viszont
dohányzik, akkor szokjon le. A megállapodás arról is szól, hogy ha az
alkalmazott nem szokik le, ismerje az elérhető füstmentes technológiákat. Ez azért is fontos, mert a japán kultúrában kiemelten fontos az embertársak és az emberek környezetének a tisztelete.
JAPÁN DOHÁNYKULTÚRA
A felkelő nap országába látogató magyar dohányosnak tudnia kell, hogy ott a hazai állapotokhoz képest pont fordított a helyzet: a nyílt közterületeken tilos füstölni, a kocsmákban, éttermekben azonban még szabad. (A füstmentes Japán elérése jegyében azonban bizonyosan ezen is radikálisan változtatnak majd – a szerk.) A közterületeken kijelölt, gyakran emeletes várótermekre hasonlító füstölőszobákat kell keresniük a nikotinfüggőknek. A földszinten a hagyományos, „füstös” dohányterméket fogyasztók, míg az emeleten a füstmentes, új technológiákat használók töltenek el néhány percet. Ez szó szerint így van – a fegyelmezett japánok gyorsan végeznek, és ezeken a helyeken sem kell arra számítani, hogy nagy közösségi életet élnek. Dohányzás közben is leginkább a telefonjukkal vannak elfoglalva. Csakhogy míg a földszinten szinte vágni lehet a füstöt, addig az emeleten teljesen normális körülmények között írhatják twitteres üzeneteiket.
A jövő évi tokiói, füstmentes olimpia azonban tényleg radikális vállalás. A távol-keleti szigetországban a közterületeken az új technológiákat is csak a kijelölt helyeken lehet használni, ilyenek azonban egyáltalán nem lesznek a sportrendezvényen. A távlati terv, a füstmentes Japán projekt céljai azonban egy lépéssel visszafogottabbak: a hagyományos dohánytermékek használatát kívánják néhány éven belül megszüntetni, hogy a dohányosok az egészségre kevésbé káros új technológiákat alkalmazzák. Egy ekkora dohánypiacon ez sem jelent kis feladatot. A világon egymilliárd, Magyarországon két és fél millió ember dohányzik, ezért sem mellékes, hogy Japánból kiindulva ezen a területen milyen átalakulás várható a következő esztendőkben.
HEVÍTÉSES TECHNOLÓGIA
A hevítéses technológia alapja a dohány: a természetes anyagból ezzel az eljárással kinyert dohány- és nikotinpárát szívja be a felhasználó, de úgy, hogy az egészségre leginkább veszélyes anyagok (gyűjtőnéven a kátrány) szintje nullára csökken. A cigarettázással ellentétben ugyanis égés helyett alacsonyabb hőmérsékletre hevül a dohány, így a füstre csupán emlékeztető dohány- és nikotinpára szabadul fel. Azonban erről a megoldásról sem lehet azt állítani, hogy nem káros az egészségre, csak azt, hogy feltehetően kevésbé az, mint a hagyományos cigaretta. A rövid távú kutatások biztatók, azonban még kérdéses, hogy a különféle technológiák használata hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár.
Borítófotó: Ünneplőben dohányzó japán nő. Egyre jobban terjednek a füstmentes technológiák
