BUKARESTI TÜNTETÉSEK
Tüntetéssorozat rázta meg a román belpolitikai életet. Augusztus 10-én Bukarestben százezer fős kormányellenes demonstrációt tartottak a szociálliberális kormány leváltását követelők. A csendőrök beavatkozása nyomán több száz ember megsérült.
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint az elmúlt hónapokban fokozatosan növekedett a feszültség a két fő román politikai tábor között. Az egyik oldalon a Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök által irányított balliberális kormánykoalíció (PSD–Alde), valamint az ezt támogató dél-romániai oligarchák állnak – ezek eszköze a belügyminisztériumi titkosszolgálat (DGIPI) –, a másik oldalon Klaus Johannis köztársasági elnök és a politikai ellenzéket vezető nemzeti liberálisok (PNL) – ez utóbbiakat irányítja a nagyvállalkozóként is működő polgári titkosszolgálat (SRI).
PROVOKÁTOROK
Az SRI adatai alapján ítélte el korrupció miatt a bíróság Dragnea pártelnököt, a kormány viszont levágott a titkosszolgálat költségvetéséből, és általános amnesztiával igyekszik csökkenteni a szervezet politikusokra nézve veszélyes adatbázisát, számos módon szűkítve manőverezési lehetőségét.
Az augusztus 10-i bukaresti tüntetés fő oka a városi és a külföldre szakadt fiatalok növekvő elégedetlensége a mindent behálózó korrupció és nepotizmus miatt, valamint a reformok hiányát is nehezményezik. Az ismeretlenek által a Facebookon szervezett megmozdulás hatását felerősítette, hogy jövőre elnök- és európai parlamenti választások lesznek, tehát beindult a kampány – az ilyenkor szokásos indulatokkal.
A tüntetést a belügyi DGIPI titkosszolgálat partnere, a Vlad Ţepeş antiterrorista csendőrzászlóalj verte le, mintegy száz provokátor ügynökként a demonstrálók közé beépített focidrukker segítségével. Az erőszakos cselekmények több mint háromszáz embert juttattak kórházba, köztük csendőröket is. Ahogy azt várni lehetett, Johannis államfő, a politikai ellenzék és az SRI volt vezetője nyilatkozataiban a kormányt vádolja a tüntetés erőszakba torkollásáért, lemondásra szólítva föl Viorica Dăncilă miniszterelnököt – míg a kormányoldal ismeretlen provokátorokat, „Majdan-kísérletetˮ, külföldi aknamunkát, felelőtlen ellenzéki politikát sejt a történések mögött.
Az elmúlt napokban alábbhagytak a tüntetések, de a médiában folytatódik a kölcsönös vádaskodás és a hisztéria; a belpolitikai feszültség a jövő évi választásokig valószínűleg megmarad. A küzdelem titkos tétje három nagyvállalkozás, amiért a különböző érdekcsoportok versenyeznek: a Romániához tartozó fekete-tengeri gáz kiaknázása, az állami vagyonból létrehozott Szuverén Befektetési Alap menedzselésének az elnyerése, valamint az általunk is ismert verespataki arany-, ezüst-, ritkaföldfémkészletek tulajdonjoga. Mindhárom üzlet beindulását leállította a kormány az elmúlt hónapokban, számos ellenséget szerezve külföldön is.
A belpolitikai harc kiszámíthatatlan fordulatokat vehet. Sok függ attól, hogy mi lesz Dragnea fellebbezésével, miként egyeznek meg az érdekcsoportok az üzletek felosztásáról, valamint hogyan alakul az erősen manipulált média hatására a közvélemény. Várható, hogy az SRI zsarolással igyekszik majd lemondatni a kabinetet. Ugyanakkor egy legutóbbi felmérés alapján a románok fele úgy véli, nem lesz semmi következménye a kormányellenes tüntetéseknek, csak kevesek szerint változik majd valami. Szintén felmérések mutatják, hogy a románok körülbelül harminc százaléka vándorolna ki, külföldön keresve munkát. Csalóka tehát a tévékben megjelenő országkép. A városi fiatalok közül sokan tüntetnek, de a vidéki többség passzív, apatikus; összességében csökken az állam intézményeibe vetett bizalom – és a hit abban, hogy hazájuk sikeres lehet a jövőben. Ez utóbbi az igazi tragédia, és számunkra is szomorú, mert természetesen Magyarországnak az az érdeke, hogy a szomszédos állam fejlődjön és virágozzon – summázza Barabás T. János.
TÖRÖK HELYETT ROMÁN
Felvetődik a kérdés, kik a tüntetés valódi szervezői, milyen gazdasági és politikai motivációk, erők állhatnak a háttérben. Az augusztus 10-i megmozdulás előkészületei körül is sok a homályos elem. A Külföldön élő Románok Föderációja nevű szervezet az Agerpres hivatalos román hírügynökség szerint még júliusban értesítette azt a testületet, amely a tömegrendezvények jóváhagyását intézi, hogy várhatóan egymilliós részvétellel demonstrációt szervez a fővárosban. A tüntetés megszervezésében, a résztvevők mozgósításában nagy szerepet játszott a közösségi média, mindenekelőtt a Facebook.
A körülmények, a rendezők körüli bizonytalanságok teret adtak a legkülönfélébb spekulációknak. Egyesek a korrupcióellenes ügyészséget, valamint a kormány által néhány hete elmozdított vezetőjét, Laura Codruţa Kövesit azzal gyanúsították, hogy amerikai érdekeket szolgál ki.
Az Egyesült Államoknak fontos Románia belső stabilitása és az országgal kialakított szoros együttműködés, amely megszilárdíthatja Bukarest mint regionális, ámde stratégiai szintű szövetséges helyzetét. Vladimir Socor, a Jamestown Alapítvány neves Oroszország- és Kelet-Közép-Európa-elemzője augusztus elején publikált írásában utal a NATO júliusi csúcstalálkozójára, amelynek a jelentőségét némiképpen beárnyékolta Donald Trump amerikai elnök viselkedése, a NATO ellen intézett verbális megnyilatkozásai.
Ez utóbbi kapcsán Socor jelzi Románia növekvő fontosságát a Duna-medence, a Balkán és a Fekete-tenger régiójának a biztonságát illetően. Törökország, amely az elmúlt évtizedekben a NATO regionális bástyája volt, az utóbbi időben elidegenedik az észak-atlanti szervezettől, és Oroszországgal több közös érdeket talál – írja. Bulgária csak korlátozott érdeklődést mutat a NATO iránt. Romániát az is felértékeli, hogy energiaellátásában független Oroszországtól, továbbá a régióban itt a legnagyobb az USA és az észak-atlanti szövetség támogatottsága. Bukarest elsősorban amerikai fegyverrendszereket vásárol, és katonai kiadásaiban az új hadieszközök beszerzésének az aránya jóval a NATO-irányelvként kiadott húsz százalék felett van. És nem utolsósorban Románia adott helyet a szárazföldi telepítésű amerikai/NATO-s rakétavédelmi rendszer egyik kulcselemének, a deveselui bázisnak.
ÚJ MAJDAN?
Az ukrán, kormánypárti Obozrevatel, párhuzamot vonva a 2013–14-es kijevi eseményekkel, azt írja: Bukarestben új Majdan érlelődik, a korrupcióellenes tömegek leváltanák a rendszert. Szergej Ilcsenko ukrán politológus árnyaltabban fogalmaz, de az általa idézőjelbe tett „baloldali” kormányra hárítja a felelősséget a történtekért.
Románia gazdasági helyzete egyébként szilárd. Ez év első felében négyszázalékos növekedést értek el, ami jócskán az EU-átlag feletti. A 2018-as év egészére az unió 4,5, a Világbank 5,1 százalékos gazdaságbővülést jósol, de a tavalyi, kivételesen jó 6,7 százalékot nem érik el.
Borítófotó: Erőszakba torkollt a bukaresti tüntetés. Az állami vagyonért folyik a harc a háttérben
