Hárommilliárd dolláros napi forgalommal indult Sanghajban a határidős kőolajtőzsde. A kínaiakat is meglepte a vártnál lényegesen nagyobb érdeklődés, amely mögött Peking azon nem titkolt szándéka áll, hogy lépésről lépésre szorítsa vissza az amerikai dollárt – korábban a szénhidrogénpiac gyakorlatilag kizárólagos pénznemét –, és a zöldhasú rovására növelje a jüanban lebonyolított kőolajüzletek arányát. Oroszország mint Szaúd-Arábia után a második legnagyobb exportőr, hasonló kezdeményezést tett a petrorubel és a petrojüan helyzetbe hozására. Kína lépésének az ad még nagyobb súlyt, hogy a Mennyei Birodalom a világ legnagyobb kőolajvásárlója, így az energiapiacokon – amelyeket a korábbi prognózisokkal ellentétben a túlkínálat jellemez, s amelyeket így a vevők határoznak meg – domináns helyzete van.
A DOLLÁR ELLEN
A Pekingben kiadott Global Times arról írt, hogy a hivatalos kínai politika alakítói szerint a sanghaji energiatőzsde (INE) jegyzései hamarosan a világ két másik nagy jegyzéstípusával egy súlycsoportba kerülnek. Ugyanolyan fogalommá válnak a kőolajpiacokon, mint az amerikai West Texas Intermediate (WTI) vagy az angol brent. Annál is inkább, mert a minőséget illetően is diverzifikálják a piacot. Ugyanis az INE jegyzései hét naftatípusra vonatkoznak. Olyanokra, amelyek mások (nehezebbek, nagyobb savtartalommal), mint a brent- és WTI-minőségű könnyűolajok.
A petrojüant a kínai piacra szállító két nagy exportőr, Oroszország és Angola is támogatja, míg a kínai import harmadik szereplője, Szaúd-Arábia fenntartaná a petrodollár egyeduralmát. A Reuters, idézve a Goldman Sachs amerikai bankot, diplomatikusan úgy fogalmaz, hogy a sanghaji jüanolajtőzsde „közvetve előmozdítja a kínai valuta használatát”. Pekingi források szerint a kőolaj-kereskedelemnek a kínai és az orosz valuta felé irányítása csak az első lépés, amelyet a nemzetközi kereskedelem más meghatározó árucsoportjaira, egyéb nyersanyagokra is ki akarnak terjeszteni annak érdekében, hogy megtörjék a dollár egyeduralmát.
FELJÖVŐBEN AZ EURÓ
A svájci székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai szerint ez azért nem lesz sétagalopp. A világban naponta lebonyolított pénzügyi tranzakciók csaknem kilencven százaléka dollárban teljesül. A jüan globális részaránya jelenleg csak mintegy négy százalék. A SWIFT-rendszeren átfutó átutalások összesítése alapján 2016-ban ezek mindössze 1,7 százalékát bonyolították le a kínai devizában. Összehasonlításul: abban az évben a zöldhasú részesedése meghaladta a 42, a második helyezett euróé pedig a 30 százalékot. Az orosz rubel a huszadik volt a sorban. Egy évvel korábban, 2015-ben a magyar fizetőeszköz állt a huszadik helyen. A forintátutalások aránya 2016-ra némileg visszaesett az előző esztendőhöz képest.
