KRIPTODEVIZÁK
A világ jegybankjai és pénzügyi felügyeletei többnyire dörgedelmes közleményekben hívják fel a figyelmet arra, hogy a kriptodevizákba történő befektetésnek mekkora kockázatai vannak. Ehhez képest a Bank of China (BoC) saját digitális pénz bevezetését tervezi.
NAGY KÍNAI TŰZFAL
A döntés része a kínai–amerikai kereskedelmi háborúnak, amely immár a devizapiacokra is kiterjed. A csata a globális monetáris elsőbbségért folyik, Peking próbálja legalább a saját befolyási övezetéből minél jobban kiszorítani a dollárt. A pártvezetés nagy gyakorlatra tett szert abban is, hogy a nyugati digitális technológiákat, platformokat miként lehet a kínai „nagy tűzfallal” távol tartani és helyi fejlesztésű, vagyis ellenőrizhető alkalmazásokkal helyettesíteni. A Twitter, a Google vagy a WhatsApp helyett van Sina Weibo, Baidu, WeChat. A viharos gyorsasággal szaporodó kriptodevizákkal hasonló a helyzet: tavaly betiltották ezeket, kínai állampolgárok külföldi platformokon sem kereskedhetnek velük. A Facebook librája kapcsán az ázsiai óriás attól tart, hogy annak az árfolyama valamilyen módon a dollártól függ majd, így a nemzetközi fizetések terén az amerikai befolyás nagyon megerősödik, lévén a Messengert havi átlagban 1,3 milliárdan használják.
RÉGIÓS BEFOLYÁS
Az önálló kriptodeviza létrehozását az is indokolta, hogy a Facebook Messengeréhez hasonló dél-koreai üzenetküldő alkalmazás, a Kakao szintén indított egy digitális fizetőeszközzel kapcsolatos projektet, Klaytn néven. Japánban a Line nevű üzenetküldő platform a Visával állt össze: 200 millió felhasználóját dobja be a bizniszbe. Így Peking lépéskényszerbe került, minél gyorsabban el kell indítania saját blokkláncprogramját. A WeChat Pay és az AliPay már most is kínál üzenetküldő alkalmazásain belül online fizetési lehetőségeket, de ezek egyike sem blokkláncalapú. Az S&P
hitelminősítő felmérése szerint a felnőtt kínai internethasználók 90 százaléka használta már a WeChat Payt, 94 százaléka az AliPayt és 86 százaléka mindkettőt. (Az utóbbinak például havi átlagban 600 millió felhasználója van.)
CENTRALIZÁCIÓ
A BoC a kelet–nyugati monetáris harc jegyében a szokásos kínai módszer mellett döntött: centralizál. Ebben az értelemben nem követi a kriptodevizák decentralizációs alapelveit. A központosítás egyébként arra is jó, hogy a pekingi vezetés a jelenleginél sokkal pontosabban belelásson alattvalóinak a pénztárcájába és költekezési szokásaiba. Így nézve az új kínai fizetőeszköz sokkal inkább a jüan egyfajta digitális verziója lesz, mintsem hagyományos értelemben vett kriptodeviza.
ÁLLAMI KRIPTÓK
Irán, Törökország, Szaúd-Arábia, Oroszország, Észtország és Venezuela is próbálkozott korábban nemzeti kriptopénzekkel. A dél-amerikai állam nem hivatalos hírek szerint egymilliárd dollárhoz jutott a petro névre keresztelt, az olajbevételekre alapozott digitális fizetőeszköz kibocsátásával.
Borítófotó: Hongkongi látkép. Peking minden lehetséges módon ellenőrizné a pénzügyeket
