Hszi Csin-ping kínai elnök mindenkit meglepett, amikor a hagyományosan Dél-Kínában, Hajnan szigetén tartott Boao Forum for Asián, Ázsia Davosában békülékeny hangnemet ütött meg a fenyegető kereskedelmi háború kapcsán. Két, az amerikaiaknak is fontos területen, a gépkocsivámokat és a szellemi tulajdonjogok védelmét illetően Washingtonnak tetsző irányba mozdult el.
TÖRTÉNELMI HIBA?
Vajon mi lehet e mögött? Ezzel elhárult volna a kereskedelmi háború veszélye? Aligha. A két gazdasági óriás érdekellentétei túlságosan mélyek ahhoz, hogy néhány békülékeny gesztussal fel lehessen oldani őket. Még a jól értesült, patinás, Hongkongban megjelenő South China Morning Post (SCMP) kommentárja sem foglal egyértelműen állást a kínai elnök által bejelentettek kapcsán. Lehet, hogy Hszi Csin-ping csak pislantott egyet az amerikaiakkal való farkasszemnézésben – veti fel a lap szerzője. De az is elképzelhető, hogy a bejelentett gazdaságliberalizáló, a külföldi tőkét bevonzó intézkedések már a kínai gazdaságstruktúrát átalakító nagy stratégiai terv részei – teszi hozzá.
A pekingi vezetés nézeteit visszaadó Global Times napilap szigorúbb hangot üt meg. Figyelmeztet: az USA történelmi hibát követ el a Kínával fenntartott kapcsolataiban, ha úgy véli, hogy fenyegetőzése miatt ütött meg az államfő békülékenyebb hangot. Az, hogy a kínai–amerikai kereskedelmi háború súlyosbodik-e, csak az Egyesült Államokon múlik – írja.
Hajnanban a fórum nyitóbeszédét tartó Hszi Csin-ping bejelentette: az idén Peking jelentős mértékben megnyitja gazdaságát és leépíti a külföldi beruházók tevékenységét eddig gátló korlátok egy részét. A liberalizálás a pénzpiacokat és a feldolgozóipart érinti. Ez a tétel a fokozódó bezárkózás, protekcionizmus időszakában különösképpen nagy figyelmet keltett. A szellemi tulajdonjogok fokozott védelmének a deklarálása is ezt a célt szolgálja, hiszen az elnök meg akarja nyugtatni a határon túli befektetőket, hogy a kínaiak nem orozzák el védett technológiai, gyártási eljárásaikat (ez a korábbi időszakban szinte általános gyakorlat volt).
Ami a szolgáltatói szektort illeti, az államfő szavai szerint növelik a külföldiek által szerezhető tulajdonrészt a banki, az értékpapír-kereskedelmi és a biztosítási szférában. Ugyanez vonatkozik a feldolgozóiparra is. Hszi Csin-ping kiemelte a repülőgépipart és a gépkocsigyártást, beleértve a közúti szállítóeszközök előállítását.
Válaszolva a külhoni partnerektől rendszeresen hallott kritikákra a kínai exporttöbbletet illetően, közölte: 2018-ban erőfeszítéseket tesznek az import növelésére, a külkereskedelmi mérleg többletének a mérséklésére. Ennek értelmében jelentősen csökkentik a külföldi gépkocsikra kirótt vámtételeket – mondotta.
Az elnök által bejelentett részleges nyitási intézkedések mögötti egyik ok, hogy a Mennyei Birodalom bátrabban és érettebben kezeli a gazdasági rizikókat. Fan Kang, a Kínai Nemzeti Gazdaságkutató Intézet igazgatója úgy véli: a kockázatkezelés javulásával, a nagyobb rizikóvállalási hajlammal Peking olyan szektorokat is megnyithat (a külföld előtt), amelyek liberalizációjától a kínai közgazdászok korábban idegenkedtek. Pascal Lamy, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) korábbi vezérigazgatója a médiának úgy nyilatkozott, hogy a kínai piacokhoz való nagyobb hozzáférés globálisan kedvező hatású, ezzel az országban megjelenő határon túli gyártók is jobban boldogulhatnak.
OSTOBA KERESKEDELEM
Donald Trump amerikai elnök megszokott, sajátos hangú tweetelése a vámtarifa-háborús ügy kapcsán: „Amikor Kínából behoznak egy autót, az Egyesült Államok 2,5 százalékos vámot vet ki. Ha egy amerikai gépkocsit visznek az ázsiai országba, a kifizetendő vámtétel 25 százalék. Ez szabad, tisztességes kereskedelem? Nem, ez OSTOBA KERESKEDELEM, amely évek óta így folyik.” Néhány órával a Hszi-beszéd elhangzása után az USA vezetője stílust váltott és azt tweetelte, hogy „nagyon hálás” a bejelentett engedményekért.
A kínai államfő, akinek a minapi kijelentését az állami vállalatok folytatódó privatizációját szorgalmazó reformer közgazdászokéhoz közel állónak tartják, a Fortune magazin szerint ezúttal a távol-keleti országon belül mindkét tábort – a tradicionális, inkább bezárkózó iskola híveit és a nyitásra készebb reformistákat is – igyekezett összebékíteni. Beszédében jelezte készségét a szemet szemért, fogat fogért kölcsönös amerikai–kínai vagdalkozás leállítására. Március végén a Fehér Ház egy ötvenmilliárd dolláros vámtarifa-emelési csomagot jelentett be, erre Peking hasonló méretű ellenintézkedéssel válaszolt, hogy megnehezítse az amerikai árucikkek behozatalát. Az Egyesült Államok a „pakkot” Kína rovására egy további, százmilliárd dolláros vámtarifa-emeléssel toldaná meg.
SZÉLESEBB NYITÁS
Túl szép ahhoz, hogy igaz lehessen – véli jó néhány amerikai elemző a Hszi által bejelentetteket kommentálva. Attól tartanak – nem teljesen alaptalanul –, hogy Peking engedékenysége mögött egy hosszú távú, a nemzetközi piacokon bolyongó likvid tőke bevonására vonatkozó terv áll. Ami nem feltétlenül kedvez a pénzpiacokat ez idő szerint még ellenőrző USA-nak, hiszen fokozatosan eltolja a globális befektetési, pénzpiaci súlypontot Kína (a tengerparti nagyvárosok – Sanghaj, Sencsen –, valamint Hongkong) irányába. Mindazonáltal egybevág az irányzatokkal, az ázsiai ország felemelkedésével, az Egyesült Államokénál csaknem háromszor nagyobb ütemben növekvő kínai gazdaság globális pozícióinak megerősítésével.
„Egyesek azt gondolják, hogy az új nyitási intézkedéseket a kereskedelmi háború nyomására hajtjuk végre. Világos, hogy ezek az emberek nem értik a stratégiai döntést, a kínai fejlődés belső logikáját. A reformfolyamat, a nyitás teljes mértékben belülről fakad, terjeszkedik, fejlődik, amit kizárólag az ország útja és menetrendje határoz meg” – summázza magabiztosan a Kínai Kommunista Párt központi lapja, a Renmin Ribao. Ez egyben figyelmeztetés is Washingtonnak, mert két magas rangú, korábban az adminisztrációban szolgáló amerikai személyiség is megerősítette az SCMP-nek, hogy az új, keményvonalas nemzetbiztonsági tanácsadó, John Bolton kész lenne a Kínával való katonai összecsapásra, hogy Donald Trump elérhesse céljait.
Borítófotó: Trump maszkokat gyártanak egy kínai üzemben. Sikeres lehet az amerikai elnök vámfenyegetése
