– Két év alatt négy megmérettetés vár az MKP-ra. Sikerül-e emelkedő pályára állítani a pártot? Nagy a tét, hiszen ha két esztendő múlva sem sikerül visszajutni a parlamentbe, akkor végleg eltűnhet az országos magyar érdekképviselet.
– Természetesen ezzel tisztában vagyunk. Jelenleg erős a regionális pozíciónk, a tavalyi megyei választásokon az MKP a harmadik legerősebb pártnak bizonyult Szlovákiában. A nyolc megyéből ötben indítottunk jelölteket. Most harminchat képviselőnk és két megyei alelnökünk van, így lettünk dobogósok a pártok rangsorában. Az erős képviselet megtartása a célunk. Négy éve 512 településen indultunk, s 208 polgármesteri széket, valamint 1151 egyéni képviselőit szereztünk meg.
– Miként készülnek a kampányra?
– Az idén húszéves MKP szeptember 29-én tartja kongresszusát Dunaszerdahelyen. Ekkor mutatjuk be terveinket a következő egy esztendőre. Jelenleg is folyamatosan járjuk a vidéket. Most fejezzük be a magyar kormány gazdaságfejlesztési csomagján alapuló Baross Gábor-terv második szakaszának pályázati ismertetőjét. Az előző etap jól sikerült, 1521 nyertes pályázatot hirdettünk ki.
– Elsősorban őstermelőket, a mezőgazdaságban, de más területeken is tevékenykedő kisvállalkozásokat támogattak eszközbeszerzésre, vállalkozásfejlesztésre fordítható összegekkel.
– Igen, és a mostani konzultáción mintegy húsz településen kérdeztük meg a vállalkozókat, hogy melyek azok a csapásirányok a gazdaságélénkítés frontján, amelyek mentén az MKP-nak érdemes volna folytatnia ezt a programot. Mert a célunk az, hogy ne „csak” a kultúraápolás vagy a felvidéki magyar oktatás megtartása, az identitás és a közösség megerősítése érdekében cselekedjünk, hanem egy stabil gazdasági lábon álló magyar közösségünk legyen a Felvidéken, Dél-Szlovákiában. Csak így maradhatunk meg, boldogulhatunk a szülőföldünkön. Eddig több tízmilliárd forinttal szállt be Magyarország a vajdasági és a kárpátaljai gazdaságélénkítésbe. Ez a program nemrég indult be Erdélyben és a Felvidéken is. Mi ötmilliárd forintnyi tőkeinjekcióban részesültünk, de ez még csak a kezdet.
– A pályázati koordinációt a Baross Alapítvány végzi…
– És a program kommunikációját. Sok száz felvidéki emberrel áll kapcsolatban. Kiemelném az alapítvány vezetőjének, a fiatal Iván Tamásnak a munkáját, valamint az MKP gazdasági alelnökéét, Farkas Ivánét, aki a Baross Gábor-tervet összerakta. Pénz nem került a gazdákhoz, a kis- és közepes vállalkozókhoz, mert a nyertes pályázó egy előleg befizetése után már magáért az eszközért ment el, hogy hazavigye. Ez az első kör volt a mintaprogram, amely jól sikerült, s ezt lehet majd teljes gőzzel folytatni. Ebből kiderült, hogy az MKP a magyar kormány stratégiai partnereként nemcsak ígérget, de meg is valósítja, amit eltervezett. Ősszel írják ki a második szakasz pályázatait.
– Valójában a Baross Gábor program az első jelentős támogatás a felvidéki magyar közösségnek, hiszen a pozsonyi kormányok inkább Szlovákia északi régióit segítették. Az európai uniós pénzeknél is az északiak részesültek előnyben. Ezért nem alakulhatott ki egy tőkeerősebb, mozgékonyabb magyar gazdasági réteg.
– Igaz. De erről az egyenlőtlenségről nem szólnak a statisztikák, mert eleve olyan, észak–déli irányú megyerendszert alakítottak ki, hogy az ország déli sávjában élő magyarságot feldarabolják, kisebbségként szórják szét ezekben a nagy közigazgatási egységekben. És a GDP-arányos statisztikákat megyék szerint készítik el. A déli részek elmaradottsága ezekből nem derült ki. Erről csak mi készítettünk felméréseket. S ezekből kiderül, hogy tudatosan dolgozták ki a kilencvenes években a magyarlakta sáv elszegényítését. Az egyházmegyei rendszert is úgy alakították ki, hogy mindenütt kisebbségben legyünk. De minden hátrányunk ellenére most már lépünk előre, nemcsak a gazdaságélénkítésben, hanem például a magyar óvodafejlesztési programban is. Ez része a magyar kormány nagyszabású tervének, amelynek a keretében tavaly óta csak a Felvidéken mintegy 140 óvodát újítunk, illetve építünk fel. Szükség van a magyar óvodákra, mert ha egy gyermeket szlovák nyelvű intézménybe íratnak a szülei, akkor ő a későbbiek során nagy valószínűséggel szlovák iskolában folytatja a tanulmányait, s ez egyenes út a beolvadáshoz.
– A felvidéki magyarság fogyásának egyik oka éppen az asszimiláció. A legutóbbi, 2011-ben végzett népszámláláskor már félmillió alá apadt a lélekszám. Alig 460 ezren vallották magukat magyarnak, s ha azt vesszük, hogy a nemzetiségükről nem nyilatkozók között is jócskán voltak magyarok, akkor is csak mintegy 480 ezer fővel számolhatunk. S azóta folytatódott a népességcsökkenés. Milyen állapotban van ön szerint a magyar közösség?
– Mi a teljes szlovákiai lakosságon belül legalább nyolcszázaléknyi aránnyal számolunk, de riasztó tény, hogy tízévenként 35–50 ezerrel csökken a közösségünk. Ennek oka az elöregedés, valamint a fiatalok elvándorlása. Hiszen nem találtak munkát odahaza, s egy részük Magyarországon, egy másik részük a nyugati államokban keresi a kenyerét. Ezért van nagy jelentősége a Baross Gábor-tervnek, hogy a szülőföldön tudjanak boldogulni. Mert ha van gazdasági élénkülés, vállalkozás, van munkahely is. Hogy milyen állapotban vagyunk jelenleg mentálisan, kulturálisan, gazdaságilag, arról egy átfogó elemzést készítünk. Részeredményeink vannak, ez kitűnik az említett gazdasági programból, valamint a kisiskolák, illetve a kis létszámú oktatási intézmények helyzetéről szóló tanulmányból, amelyet Kiss Beáta oktatási alelnökünk készített. Még mindig veszélyben vannak a 15–70 fős iskoláink. Ezek zöme a szórványmagyar vidékeken van. Ha megszűnnek, komoly válsághelyzet alakul ki, mert az ott élők arra kényszerülnek, hogy valamelyik magyar iskolaközpontba utaztassák a gyermekeiket, vagy pedig szlovák intézménybe íratják őket. Azon leszünk, hogy ez ne fordulhasson elő. Ezért van szükség erős politikai képviseletre.
– Az utóbbi időben sajtótámadás érte az MKP-t. Az egyik hírportál rendezetlen pénzügyekről cikkezett. Az ilyen állítások ártanak az erős párt imázsának. Ön szerint milyen megfontolások állnak a háttérben? Valaki esetleg elitcserét akar?
– A felvidéki magyarságnak sajnos van egy az összmagyarságban is előforduló tulajdonsága: ez pedig a sértődékenység. És sokan ebből az alapállásból kezdik támadni volt kollégáikat, támogatójukat. Próbálják kellemetlen helyzetbe hozni őket. Az MKP-nak nincs adóssága. Tartozásainkat, amelyekről valós és valótlan hírek is felröppentek, kifizettük. Ami a gazdálkodásunkat illeti, ehhez egy rugalmasabb, költséghatékonyabb pártstruktúrát alakítunk ki, kisebb létszámú apparátussal. Hogy valaki bosszúból, sértődésből vagy más megfontolásból támad, az komoly elemzést igényelne. Úgy vélem, aki a felvidéki magyar közösséget akarja szolgálni, annak felül kell emelkednie ezeken a negatív érzelmeken. Aki így gondolja, az előtt nyitott az ajtónk, aki nem, azt hagyjuk menni a maga útján.
– Összefüggésben van-e az említett attak azzal, hogy magyarországi támogatással elindult egy új felvidéki magyar lapcsalád, a ma7, s egy korábban alakult, MKP-hez közeli médium nem annyi pénzt kapott, mint amennyit szeretett volna?
– A ma7 egy nyomtatott és internetes platform. Ebbe sokak bekapcsolódhatnak, de volt, aki személyes ellentét miatt nem akart e munkában részt venni. Természetesen mindig lesznek olyanok, akik nem elégedettek a változásokkal, hiszen saját kényelmi szempontjaikat előbbre valónak tartják. De bízom benne, hogy az új formátumú felvidéki médiával kapcsolatban az idő minket igazol majd.
– Nem tart attól, hogy ha a támadások folytatódnak, akkor veszélybe kerül az MKP egysége? Miközben az a cél, hogy a magyar közösség visszaszerezze parlamenti képviseletét. Ráadásul ott van a vegyes etnikumú, szlovák–magyar párt, a kormányon lévő Most–Híd, amely nyolc éve jelentős számú voksolót szakít ki a felvidéki magyar szavazóbázisból.
– Hogy teljes legyen a kép: már megjelent egy magyar párt, most pedig egy másik megalakulását is tervezik. De a felelős embereknek tudomásul kell venniük, hogy a felvidéki magyarság a pártosztódással nem gyarapodik, hanem gyengül. Remélem, felismerik, hogy minél gyorsabban vissza kell állítani az egységes magyar politikai képviseletet. S amint fogyatkozunk, egyre nehezebb bevinni több pártot a szlovákiai törvényhozásba. Reális a veszély, hogy a magyar szavazóbázisra alapozó formációk egyike sem fog bejutni a parlamentbe, hiszen van egy komoly korlátunk, ez pedig a szlovákiai magyarságnak a mintegy nyolcszázalékos aránya. Ha pedig nem lesz képviseletünk, az a helyzet további romlását eredményezi. Ezért aki tenni akar a közösség megmaradásáért – legyen szó akár civil, akár politikai szervezetekről, avagy egyházakról, illetve ezek képviselőiről –, annak félre kell tennie a sértődöttségét, a személyi ellentéteket, és egy irányba kell mozdulnia. Ezen szükséges dolgoznunk. Egyeztetni kell, valamint közös stratégiát kidolgozni.
– Miként dolgozik az MKP e cél érdekében?
– 2016-ban már kezdeményeztük a szlovákiai magyar–magyar párbeszédet. Felkínáltuk az együttműködés lehetőségét mind az oktatás-, mind pedig a kultúrpolitika területén. Tavaly a megyei választásokon nem sikerült a koordinált jelöltállítás a többiekkel. Ennek ellenére mi hoztuk az eredményeket. És most is hozzuk majd a helyhatósági választásokon.
– Egyedül indul az MKP?
– Vannak települések, ahol az emberek az erős személyiségekre szavaznak. Ebből az következik, hogy lesznek jelöltek, akik egynél több párt támogatását is elfogadják. Indulóinknak mi ezt nem tiltjuk meg. Erről a helyi szervezeteink döntenek. Így akár most–hidas támogatásban is megegyezhetnek. De vannak olyan polgármestereink, akik korábban színtiszta szlovák párt képviseletét is vállalták. Bizonyítanunk kell, hiszen ez alapozza majd meg a köztársasági elnöki, illetve az európai parlamenti választásokon való sikeres részvételünket.
– Az EP-választáson miként indulnak? Valaha három képviselője volt az MKP-nek Brüsszelben, Strasbourgban. Most egy van, Csáky Pál személyében.
– A valaha régen volt, amikor az MKP még egységes párt volt. (2009-ben a rövidítés a Magyar Koalíció Pártját jelentette. Ekkor hagyta el őket néhány vezető politikus és alapította meg később a Most–Híd vegyes pártot. 2012-ben az MKP a nevét Magyar Közösség Pártjára változtatta – a szerk.) Most két EP-képviselőnk megválasztásában bizakodom. Úgy vélem, hogy az MKP-nak ezt a megmérettetést egyedül kell vállalnia, de erről a szeptemberi kongresszus hoz végleges döntést.
– Állítanak-e jelöltet az államfőválasztásra? Három éve egy magyar aspiráns volt, Bárdos Gyula, az MKP színeiben. Nemrég a konkurensük, a Most–Híd már bejelentette, hogy elnökét, Bugár Bélát indítja.
– Természetesen lesz jelöltünk. Egyelőre három személy jött szóba, köztük én is. De nem zárom ki, hogy a döntést hozó kongresszusunkig még bővül a jelöltek száma. Hagyjuk a meglepetést akkorra.
– Az európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés, a Minority SafePack, amelyhez önök mintegy 68 ezer támogató aláírást gyűjtöttek, kampánytéma lesz-e?
– Igen. Az aláírásgyűjtés mozgósító erejű, 63 ezer szignót hitelesített belőle a szlovák választási bizottság. Ez jó lendületet ad a kampányunknak is. Az utóbbi időben még volt egy sikeres aláírásgyűjtésünk, a migránsok betelepítésének a megakadályozására vonatkozó akciónk, amelyet nyolcvanezren támogattak. Ez a mi közösségünk tőkéje. Természetesen használni fogjuk.
– Milyen a viszonyuk a parlamenti és az azon kívüli szlovák jobboldallal? Önök között már volt egyeztetés. Innen kerülnek ki az MKP majdani szövetségesei?
– Nézze, a politika a párbeszédképességről, a kommunikációról is szól. Az, hogy a jobboldallal egyeztetünk, keressük, illetve megtaláljuk a kapcsolódási pontokat, az minket csak erősít. Én szlovák oldalon ebben a körben látom az előrelépési lehetőséget. És az, hogy az első jobboldali kerekasztalt az MKP székházában tartottuk, jelzi: komoly partnerként kezelnek bennünket.
NÉVJEGY
Menyhárt József 1976. szeptember 15-én, Dunaszerdahelyen született
Nyékvárkonyban nevelkedett, ma is ott él feleségével, két leánygyermekük van
1999-ben diplomázott a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–német szakán
2002-ig az ELTE magyar nyelvészeti PhD-s hallgatója volt, tudományos fokozatát 2008-ban szerezte meg
2001-ig gimnáziumi tanárként tevékenykedett Galántán, 2004 óta a nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének az adjunktusa
2002-től tizenkét évig előbb független, majd MKP-s önkormányzati képviselő volt Nyékvárkonyban, utána megyei képviselő lett
2010 óta a Magyar Közösség Pártjának a tagja, 2016. júniusától elnöke
2000-ben Kicsi Hang néven verseket játszó együttest alapított, amely 2013-ban megkapta a legjobb szlovákiai magyar zenekarnak járó Harmónia díjat
Nyelvtudás: német, szlovák felsőfok
Borítófotó: A határ által elvágott Ipolytarnóc és Kalonda palócai együtt. Menyhárt József (középen) a fővédnöke, Papp Sándor (jobbra) a kezdeményezője volt a keresztállítási ünnepségnek
