Janša az ország függetlenségének a támogatójaként már 1988-ban bíróság elé került, ám a közvélemény nyomására szabadon engedték. Szlovénia rövid elszakadási háborújában ő szervezte meg a fegyveres területvédelmi erőket, melyek nélkül a Jugoszláviától való leválás nem sikerülhetett volna. Erről a The Making of the Slovenian State 1988–1992: The Collapse of Yugoslavia című, 1994-ben megjelent könyvéből tudhatunk meg izgalmas részleteket.
KÉMREGÉNY
A könyv jól leírja, hogy az akkori jugoszláv hadsereg és titkosszolgálat milyen eszközökkel próbálta lejáratni a nemzeti önállóság gondolatát és támogatóit. Amikor például Janša átvette a szlovén védelmi minisztérium irányítását, és munkatársait döntés elé állította, hogy Ljubljanát vagy Belgrádot akarják-e a jövőben szolgálni, a legtöbben az akkor még erős jugoszláv hadsereget választották. A hadtestparancsnok erre lejárató kampányt akart indítani a szerinte „szakembereket elüldöző” Janša ellen, ám a laktanyában megírt cikket végül csak egyetlen szlovén lap hozta le, így nem lett belőle botrány.
Az pedig egyenesen kémregénybe illik, ahogy a jugoszláv hadsereg el akarta rabolni Ljubljana és Zágráb között Janšát, aki egy előre meghirdetett tv-műsor felvételére volt hivatalos. Az elvetélt terv szerint a kommandónak egy emelkedőnél kellett volna lecsapni az autókonvojra, majd a szlovén politikusokat helikopterrel Belgrádba szállítani, ahol bíróság elé állították volna őt. A történet Jugoszlávia felbomlásával végződött, ám Szlovéniában mintha megállt volna az idő.
JÚLIUSBAN VÁLASZTÁSOK
Janša másik angolul is megjelent könyve, a 2014-ben írt Trenches a szomszédos ország véres múltjába ad bepillantást. Ahogy Tito partizánjai 1945 nyarán visszavonultak az általuk megszállt Triesztből és Karintiából, a britek kiadták nekik a nácikkal kollaboráló szlovéneket és horvátokat, akik közül a partizánok több tízezret végeztek ki. Janša apját is egy tömegsírba akarták lőni, ám csodával határos módon meg tudott szökni.
A szlovén társadalmat máig meghatározó árkok is innen erednek, ugyanis a mai elit zöme az akkori partizánok utódjai közül kerül ki, akik nem akarnak szembenézni a múlttal. Janša első miniszterelnöksége idején rendet akart tenni a kommunista múlt hosszú árnyékában élő titkosszolgálatoknál, ám ahogy a könyvéből megtudhatjuk, azok a régi receptek szerint áskálódtak ellene.
Politikai karrierjét ellenfelei pont a 2013-as elnökválasztás előtt, korrupciós váddal siklatták ki, amiért jogerősen el is ítélték. Az alkotmánybíróság azonban utólag durva eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet, az ügy azóta amúgy is elévült. Az Európai Néppárthoz tartozó SDS elnökeként Janša a júliusi szlovéniai parlamenti választás egyik fő esélyese, most talán sikerül neki betemetni a múlt árkait.
Borítófotó: George W. Bush amerikai elnök és Janez Janša. Talán sikerül betemetni a múlt árkait
