Orwelli ukrán politika Kárpátalján

– Az idén talán még többen voltak a magyarság rendezvényén, mint egy évvel korábban…

– Igen, és nemcsak az Ungvár környéki magyarok jöttek el a fesztiválnak helyet adó ősi vár udvarára, hanem ruszinok, ukránok, szlovákok is. Kulturális, hagyományápoló és gasztronómiai esemény ez, amelyet fontosnak tartottunk megrendezni a mostani nem egyszerű viszonyok közepette is.

– A politika a várfalakon kívül maradt, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy az utóbbi hetekben, napokban újabb magyarellenes hullám indult el Ukrajnában. A beregszászi magyar konzulátuson tett állampolgársági eskütétel miatt a misszióvezető kitiltásával fenyegetőznek Kijevben, s egy nacionalista portál elkezdte listázni a magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljaiakat. 

– Ez a probléma túlnőtt rajtunk. Én úgy látom, hogy a jelenlegi ukrán vezetés részéről ez egy elterelő manőver. Az ország háborúban és gazdasági válságban van. Hivatalos adatok szerint csak Lengyelországban 1,4 millió az ukrán állampolgárok száma, nem hivatalosan pedig ennek a duplája is lehet. Becslések alapján az ukránoknak nyújtott EU-s vízummentesség első éve alatt legalább egymillió munkavállaló hagyta el az országot. A vezetés menti a menthetőt: bűnbakokat keres. Úgy tűnik, hogy az orosz kisebbség ehhez már nem elegendő, ezért egy új frontot kell nyitni. Ezt érzékeljük idestova három esztendeje: a központi televíziós csatornák szinte heti rendszerességgel közölnek olyan anyagokat, amelyekben a magyar kisebbséget rossz fényben tüntetik fel. Azt mondják, hogy buták, agresszívek, szeparatisták vagyunk. Persze nem mindenki dől be ennek. Kárpátalja kormányzója, Hennagyij Moszkal is több ízben kifejtette: a magyar az egyik legtörvénytisztelőbb közösség Ukrajnában. Például a magyarországi támogatásra kivetett ukrán adó maradéktalanul bekerül az állami költségvetésbe.

Kárpátalján nincs szeparatizmus, de véleményem szerint bizonyos kijevi politikai körök részéről erre igény van, amit be is akarnak bizonyítani. Ennek az egyszerű állampolgárok viselik a negatív következményeit. A kettős mérce egy újabb, már-már orwelli megnyilvánulása a kettős állampolgárok ellen indított minapi kampány. Köztudott, hogy igen magas rangú hivatalnokoknak, kijevi parlamenti képviselőknek van az ukránon kívül egy vagy több útlevelük, őket mégsem próbálják eljárás alá vonni, mert „egyenlőbbek” a többi állampolgárnál.

– Egy éve lépett hatályba a kisebbségeket sújtó diszkriminatív törvény. A kárpátaljai  magyarságnak jól kiépített oktatási hálózata van az óvodától az egyetemig. Ez, illetve a magyar közösség megmaradása került most veszélybe. 

– Az ország vezetői tulajdonképpen felrúgták azt a megállapodást, amelyet 1991 novemberében, egy hónappal az ukrajnai függetlenségi népszavazás előtt kötöttünk. Az akkori parlament elfogadta az ukrajnai kisebbségek jogairól szóló dekrétumát. Az akkori politikai elit arra kérte a nemzeti kisebbségeket, hogy támogassák az ország függetlenségét, s voksainkért cserébe széles körű jogokat kapunk. Jó néhány év alatt sikerült is kiépítenünk az oktatási hálózatunkat, s ebben, mint ahogy most is, Magyarország hathatósan támogatott minket. Erre nagy szükség volt és van, mert sokszor közölték velünk az ukrán hatalom képviselői, hogy ők nem tudnak segíteni, mert még nem elég erős az állam, majd ha megerősödik, a kisebbségi oktatásra és kultúrára is fog jutni az állami költségvetésből, de addig oldjuk meg magunk a problémáinkat. Jelenleg száz iskolában lehet magyarul tanulni. Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán több ezren kaptak már diplomát, s magyar kar működik az Ungvári Nemzeti Egyetemen.

Tavaly azonban a kijevi ráda (parlament) a házszabály súlyos megsértésével elfogadta az elhíresült oktatási törvényt, amelynek a tanítás nyelvét szabályozó cikke az elemi iskola szintjére szorítaná vissza az anyanyelvi oktatást.

– Rossz nyelvek szerint majdhogynem a térdükön írták meg a módosító indítványukat a nacionalista képviselők. Előreszaladva: lehet, hogy egy kedvező politikai fordulat esetén formai okok miatt az alkotmánybíróság eltörli a jogszabályt, mint történt ez néhány hónapja a kisebbségbarát nyelvtörvény esetében?

– Akár ez is megtörténhet, de Ukrajnában élünk, ezért a jogokat itt nem egyformán mérik, legyünk inkább csak óvatosan optimisták. Hiszen nem feledhetjük, hogy a törvény elfogadása előtt senki sem konzultált a nemzeti minoritások képviselőivel az ilyen formában elfogadott 7. cikkelyről. Sőt, azt követően is csak nemzetközi nyomásra indult el valamiféle párbeszéd az ukrán szaktárca és a kisebbségi szervezetek között. Sokáig arról akart meggyőzni minket Kijev, hogy az anyanyelvi oktatás korlátozása a mi érdekünk, hiszen a magyar iskolák végzősei gyengén beszélik az állam nyelvét.

Mi természetesen egyértelműen kifejtettük, hogy ha a szaktantárgyakat nem az anyanyelvükön tanulják majd a diákok, akkor annak az lesz a következménye, hogy nem tesznek szert versenyképes tudásra. És lehet, hogy az identitásuk feladása árán valamivel jobban tudnak majd ukránul, de ez nem pótolhatja a szakismereteket, így éppen hogy romlanak az esélyeik a munkaerőpiacon.

A több hónapon át folytatott tárgyalássorozat eddig csupán apró részsikereket hozott. A szaktárca immár hivatalosan is közölte, hogy a nem szláv anyanyelvű diákoknak az idegen nyelv módszertana szerint kellene oktatni az ukránt. Azonban nincs megfelelő tankönyv és módszertani anyag, s mindenekelőtt kevés a szakképzett tanár. Miféle képmutatás arról beszélni, hogy rosszak az eredményeink, amikor közel harminc év alatt nem sikerült kiadni egyetlen ukrán–magyar akadémiai szótárt sem? Megjegyzem, az iskoláinkban kétféle szótárt használnak: az egyiket a beregszászi főiskola, a másikat az ungvári egyetem adta ki, magyarországi anyagi támogatással.

A kettős mérce alkalmazását látom abban is, hogy az érettségiztetés módjáról sem hajlandó tárgyalni a minisztérium. Az ukrán emelt szintű érettségin ugyanazt a szintet követeli meg egy ukrán iskolában végzett ukrán anyanyelvű diáktól, aki bölcsészhallgató szeretne lenni, mint a magyar vagy egyéb nemzetiségi iskola végzősétől, aki például vegyészmérnöki vagy fizika szakon képzeli el a továbbtanulását, vagy kétkezi munkások, mezőgazdasági dolgozók lesznek. Ez nonszensz. Egyébként a kárpátaljai ukrán iskolák is nagyon rossz eredményt produkáltak az idei vizsgán, míg egyes magyar líceumok (gimnáziumok) az összesített lista első ötödében végeztek.

– Miben sikerült előrelépni? Szó volt arról is, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága ajánlásainak megfelelően a törvény teljes körű bevezetését 2021 helyett 2023-ig halasztják el.

– A szívós tárgyalásoknak köszönhetően a tárca engedélyezte a magyarországi ábécéskönyv és a hozzá tartozó munkafüzet használatát az első osztály számára, igaz, csak egy évre. De a nagy médiakampánnyal beharangozott oktatási reform úgy indult el, hogy az ukrajnai elsősök tankönyvei még csak most kerülnek ki a nyomdából, azok fordítása még el sem kezdődött, így a magyar gyermekek jó esetben is csak a második félévben tanulhatnak belőlük. 

Ami a törvény életbeléptetésének az elhalasztását illeti, az oktatási tárca beterjesztette azt a parlamentnek, de a képviselők nem foglalkoztak a kérdéssel. Sőt egyre valószínűbb, hogy az egy év múlva esedékes új választásig nem is kerül napirendre a törvénymódosítás.

NÉVJEGY 

58 éves, Nagydobronyban született, ugyanott érettségizett 1976-ban 

Az Ungvári Állami Egyetem matematika szakán diplomázott 

1982-től szülőfaluja középiskolájában tanított, 1990-ben az igazgatója lett 

1989-es megalakulásától kezdve a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tagja, majd választmányi tagja, oktatási bizottságának vezetője  

1990-ben a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) alapító elnöke  

1993-ban egyik kezdeményezője volt a beregszászi magyar főiskola létrehozásának 

Az 1996-ban önállósult, 2001-ben államilag akkreditált II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, később rektora lett  

A Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási bizottságának elnöke