A román pszichiátria problémái
A kórházigazgatók 80 százalékának nincs keresnivalója az egészségügyi rendszerben, ismételte meg többször is
Sorina Pintea román egészségügyi miniszter a săpocai neuropszichiátriai kórházban bekövetkezett tragédia nyomán indult vizsgálatsorozat közben. Mint ismeretes, a délkelet-romániai Buzău megye kis településén lévő intézménybe egy alkoholfüggősége miatt beutalt férfi augusztus 18-án hajnalban a szobában maradt infúziós állvánnyal rátámadt betegtársaira, négyük életét helyben kioltotta, kilencüket súlyosan megsebesítette. Köztük egy idős asszonyt, aki később belehalt a sérüléseibe, így az áldozatok száma ötre emelkedett. A cselekmények annyira gyorsan és csendben zajlottak, hogy az ápolók csak akkor riasztották a kórházban szolgálatot teljesítő két őrt, amikor a 38 éves férfi rátámadt a szomszédos női kórteremben fekvő betegekre, akik sikoltozni kezdtek. A vérengzőt végül egy másik beteggel éppen akkor érkező rendőrök állították meg, némi közelharc árán.
Bűnbakkeresés
A tárcavezető által vezetett vizsgálat első megállapítása az volt, hogy a tragédiát emberi mulasztások sorozata előzte meg. Egyrészt az infúziós állványnak nem szabadott volna a kórteremben maradnia, de az is kiderítésre vár, miért fektették az elkövetőt egyazon ágyba egy másik beutalt alkoholistával, amikor a kórházban még voltak szabad ágyak. A miniszter ugyanakkor nem a személyzet hiányára, illetve túlterheltségére vezeti vissza az esetet, hétvége lévén ugyanis a kórházban hét ápoló és három gondozó volt szolgálatban, kétszer annyi, mint hétköznap. Szerinte elkerülhető lett volna a tragédia. Érdekes, hogy tavaly ugyanabban a kórházban felakasztotta magát egy beteg, és egy napig senki se vette észre, hogy hiányzik a kórteremből.
Kivédhetetlen
A miniszter megállapításaival azonban igencsak vitatkoznak az egészségügy különböző szakmai grémiumai. „Ami a săpocai kórházban történt, bármikor bármelyik romániai kórházban megismétlődhet, hiszen nincsenek megfelelő körülmények, nincs elég szakember az egészségügyi intézményekben” – szögezte le a Krónika című napilapnak nyilatkozó Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet háromszéki (Kovászna megyei) elnöke. Kifejtette, hogy sokkal több kisegítő személyzetre, ápolóra, asszisztensre lenne szükség, ám az üres állásokat képtelenek betölteni, mert nincs büdzsé a fizetések és a működési költségek fedezésére. Az ápolók kimerültek, sűrűn megbetegszenek, a táppénz ideje alatt pedig a többiek még nagyobb terhelés alá esnek. Ráadásul a 25-30 százalékos szakemberhiánnyal a háromszéki kórházak még csak nem is a román egészségügy legalját jelentik.
A săpocai tragédia kapcsán a Román Pszichiátriai és Pszichoterápiás Egyesület nyílt levélben kérte az elmebajban, depresszióban és bipoláris rendellenességben, illetve demenciában, alkohol- és drogfüggőségben szenvedő betegek kezelését célzó, állami finanszírozású országos szintű programok elindítását. A súlyosabb mentális zavarral küzdő páciensek – beleértve az agresszív viselkedést tanúsító betegeket és potenciális öngyilkosokat is – országos nyilvántartásának létrehozását javasolják, ügykövetés bevezetését a pszichiátriában, mentálhigiéniai központok létrehozását, mobil pszichiátriai csapatok kialakítását, illetve olyan rendszer kiépítését, amely végigköveti a pácienst a kórházi kibocsátásától a családba és a társadalomba való visszailleszkedéséig, valamint figyelemmel követi a további sorsát. A rendszerhibák kiküszöbölése érdekében át kell szervezni a területet, külön kórházi osztályokat kell létrehozni, emellett a különböző mentális zavarokra és függőségekre megfelelő számú szakembert kell biztosítani. Az egyesület aggodalommal veszi tudomásul, hogy a közvélemény figyelmét megpróbálják elterelni a romániai pszichiátria elhanyagoltságáról, feltételezett orvosi műhibára, mulasztásokra és szolgálati hanyagságra helyezve a hangsúlyt.
Veress Albert csíkszeredai pszichiáter főorvos a Maszol című hírportálnak nyilatkozva kivédhetetlennek nevezte az esetet, akárcsak egy terrortámadást. Szerinte képtelenség egy akkora létszámú személyzetet finanszírozni, amely garantálná a hasonló esetek elhárítását. Bizonyos törvénykezési változtatások mindenesetre segítenének. A jogszabály például ma megtiltja a beteg 15 percnél hosszabb idejű ágyhoz rögzítését. „Ha a szélsőségesen agresszív beteget negyedóra múlva kicsatolom, nem oldok meg semmit. Tehát nem fogom kioldozni, így hazugságra kényszerülök. A miniszter asszony most a törvények megváltoztatását ígéri. Miért nem változtatták meg eddig? Mit oldunk meg, ha lemond a kórházmenedzser? Vagy ha perbe fogják a szolgálatos személyzetet, amelyik akkor sem tudta volna kivédeni a támadást, ha történetesen épp a beteg mellett áll? Mint ahogy az esetleges öngyilkosságokat, ezeket a dühkitöréseket sem tudjuk százszázalékos biztonsággal megelőzni” – mondta a székelyföldi főorvos.
Egészségügy a periférián
A săpocai vérontást követően az ország valamennyi pszichiátriai osztályán ellenőrzést hirdetett meg a tárcavezető. Abban azonban már most biztos, hogy a romániai kórházigazgatók 80 százalékának „nincs keresnivalója” az egészségügyi rendszerben. „2016-ban 165 ezer alkalmazott volt a rendszerben, most 185 ezer van, tehát a hiány csökkent. Az orvosi tevékenység megszervezési módja azonban a kórházigazgató felelőssége. A rendszert hibáztatjuk, de a rendszer mi vagyunk” – jelentette ki Pintea, hozzátéve: felgyorsítják az eljárást az igazgatók tevékenységét felmérő mutatók módosítására vonatkozóan, valamint az igazgatótanácsok feladatkörét is átírják.
András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf sürgősségi kórház igazgatója a történet másik oldalát is megvilágítja. „Harmadik éve változatlan finanszírozást kapnak a romániai kórházak, miközben emelkedtek a bérek és a kiadások. Ennek következtében folyamatos a szakemberhiány, az előírt minimumnál kevesebb alkalmazottal dolgoznak az egészségügyi intézmények. Nincs olyan kórházigazgató, aki ne szeretne megfelelő létszámú emberállománnyal dolgozni, minden osztályon maradéktalanul lefedni az asszisztensi ügyeleti vonalat, de folyamatosan kompromisszumokra kényszerül. Tudjuk, hogy negyven szakembert kellene alkalmaznunk, de csak húszra van pénzünk, ilyenkor nekünk kell megneveznünk a prioritásokat. hogy hova alkalmazunk és hova nem. Rendszerszintű átalakításokra lenne szükség a hazai egészségügyi ellátásban” – szögezte le a kórházmenedzser.
A sorozatos kórházi tragédiák is visszaigazolják az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (Euro Health Consumer Index) elnevezésű felmérés eredményeit, amelyek alapján 2017-ben a romániai egészségügyi rendszer volt a leggyengébb Európában. Románia az egy főre jutó egészségügyi költségek tekintetében is a sereghajtók közé sorolható, csak Lettországot, Montenegrót, Macedóniát és Albániát sikerült megelőznie. Ugyanakkor az elsők között szerepel a kórházi fertőzések gyakorisága, a csecsemőhalandóság, valamint az onkológiai és szív-ér rendszeri megbetegedések okozta halálesetek számának tekintetében.
Gyógyulás külföldön
A bécsi kereskedelmi kamara nyilvántartása szerint ezzel párhuzamosan duplájára nőtt az osztrák kórházakban kezelt román állampolgárok száma. Az ottani magánkórházakban négyezer, míg az állami intézményekben 12 ezer román állampolgár fordult meg 2017-ben, az egészségügyi „turisták” közel 250 millió eurót költöttek kivizsgálásokra és kezelésekre.
Borítófotó: Sorina Pintea román egészségügyi miniszter sajtótájékoztatója. Szerinte a kórházigazgatók zöme képtelen ellátni a szervezési feladatokat
