KÖZEL-KELETI VÁLSÁG
Három nagy olajtermelő – Venezuela, Irán, Líbia – helyzete konfliktusos. Az Egyesült Államok perzsa (arab)-öbölbeli szövetségesei, az olajsejkségek, emirátusok az esetleges Irán–USA-összecsapás közvetlen résztvevőivé válhatnak. Fennáll annak a veszélye, hogy olaj-, gázkikötőik használhatatlanná válnak, hiszen egy fegyveres konfliktus során a tengeri kijáratot, a Hormuzi-szorost szinte biztosan lezárnák. Ezen át bonyolódik le a világ cseppfolyósítottföldgáz- (LNG)-exportjának legalább a harmada, az olajkivitel mintegy negyven százaléka. És az öbölben van a világ legnagyobb LNG-termelője, a katari Qatargas, két kikötővel.
Dohának hiányzik talán a legkevésbé, hogy kirobbanjon egy iráni–amerikai háború. A mintegy 210 millió lakosú Pakisztánnal jó eséllyel megállapodhatna egy mega-LNG-üzletben. Az energiaéhes pakisztániak tárgyaltak már a katariak mellett az oroszokkal, Ománnal, Törökországgal, az olaszokkal, Malajziával és Indonéziával. „Katartól kaptuk a legjobb ajánlatot” – idézett a Reuters május közepén egy magas rangú pakisztáni hivatalnokot.
GYANÚ KATARRAL SZEMBEN
A kis közel-keleti állam iránt – részben gazdasági alapú – gyanakvással viseltetnek az öbölrégió államai, mindenekelőtt szomszédai, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. A konzervatív The American Spectator a fenti két ország képviselőit megszólaltatva él a gyanúperrel, hogy a szunnita többségű Katar titkos szövetségese a síita tábort vezető Iránnak. Az Arabnews.com szemléletes példabeszéddel („Katar úgy tesz, mint az a kutya, amelyik a nyúllal fut, noha az üldözőkhöz, a többi kutyához tartozik”) még azt is feltételezi, hogy a kis ország titkos amerikai katonai információkat szivárogtat ki Teheránnak.
Az USA a térség egyik legnagyobb légi támaszpontját tartja fenn Katarban (El Udeid), ahova a minap négy B–52H Stratofortress nehézbombázót telepített egy Irán elleni légi csapásra felkészülve. Ezzel egészíti ki az amerikai erők gerincét, az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó vezette csapásmérő csoportot, amely már a régió vizein hajózik. Nagy-Britannia a tengeri hadviselésre szakosodott brit különleges erők, az SBS meghatározatlan számú katonáját vezényelte a térségbe, hogy a brit érdekeket szolgáló tankhajók fedélzetére települve fegyvereikkel akadályozzák meg az iráni gyorsnaszádok esetleges támadását. Ugyanakkor az amerikai adminisztrációhoz közel álló Fox News szerint nem valószínű, hogy nagy háború robbanna ki a perzsa állammal. A Lincoln hordozó irányította csapásmérő csoport jelenléte rutinszerű – tette hozzá a kommentátor.
OPEC-CÉLOK
Úgy tűnik, hogy az iráni olaj és gáz legtöbb vásárlója – talán még Kína is – engedelmeskedik a washingtoni ultimátumnak, s felszámolja Teheránnal bonyolított olajvásárlási üzleteit. Ha ez így történik, a vevők – elsősorban a Távol-Keleten – új szállítók után nézhetnek. A tét nagy, az olaj- és LNG-kereskedelemben a vásárlók elpártolása hosszabb távú problémákat okozhat az olajból és a gázból élő arab államok számára.
A szaúd-arábiai Dzsiddában, az OPEC-államok, valamint az olajtermelők szövetségét támogató, Oroszország által vezetett csoport képviselői minapi tárgyalásain a Wall Street Journal megítélése szerint felülkerekedett az az álláspont, hogy a feszült katonai helyzet ellenére az országok tartják magukat a tavaly decemberben kötött megállapodásukhoz a kismértékű, napi 1,2 millió hordós együttes termeléskorlátozásról. Ez a világ egynapi olajfogyasztásának hozzávetőlegesen egy-másfél százaléka. A bizonytalan helyzet és még ez a viszonylag kis mérvű mérséklés is december óta a harmadával hajtotta fel az olajárakat.
Terveik szerint ezt a korlátozási irányszámot a jövő hónapban, az olajkartell bécsi központjában tartandó csúcstalálkozón szentesítik. Oroszország Dzsiddában ugyan előállt az önkéntes termeléscsökkentés huszonöt százalékos, napi háromszázezer hordós mérséklésének a javaslatával, de a jelek szerint az ötlet nem kapott jelentős támogatást.
Az Oilprice.com május végén beszámolt a közel-keleti olajpiac egyik meghatározó fejleményéről, a hatalmas tempóban egyre szorosabbá váló iraki–iráni olajkitermelési piaci együttműködésről. Információik szerint a határ menti, közös olajmezők kiaknázásában kialakuló kooperáció nem sérti az Irán elleni szankciókat. Teherán, amely igen jelentős befolyást szerzett az alapvetően síita vezetésű Irakban, kihasználja, hogy Washingtonban úgy tekintenek Bagdadra mint regionális szövetségesre. A perzsa állam olaja így Irakon és a vele szövetséges Szírián keresztül kijuthat valamelyik földközi-tengeri olajkikötőbe.
A STABILITÁS AZ ÉRDEK
Elemzők nem tartanak attól, hogy egy újabb öbölháború tartósan felborítaná az olajpiacokat. A JPMorgan jelzi: az amerikai palaolaj-vállalatok (élve az igen rugalmas kitermelésszabályzó technikai lehetőségeikkel) máris meredeken futtatják fel a termelést, úgyhogy egy esetleges Irán–USA-konfliktus hatása időben és olajársávban egyaránt korlátozott lehet.
A brent nyersolajtípus ára egy hónap múlva hordónként elérheti a 75 dollárt, az idei átlagár viszont ennél alacsonyabban, 71 dollár körül alakul – jelzik a határidős piacok. A két évvel későbbi időszakra 60 dollár körüli hordónkénti ellenértéket jósolnak. Május végén a brentet valamivel 71 dollár felett jegyezték, az amerikai WTI ára nyomott volt, 62 dollár felett mozgott, az orosz urals keverékért 70-et kértek. A legmagasabb árat az OPEC-kosár érte el jóval 72 dollár feletti hordónkénti jegyzésekkel – adja hírül az Oilprice.com.
A nagy amerikai olajvállalatok érdekeit sem szolgálná egy az Egyesült Államok és Irán közti fegyveres konfliktus. Az olajár, amely, mint fentebb jeleztük, december óta csaknem a harmadával növekedett, megfelelő szinten van, hogy még a drágább, kőzetrepesztéses technológiával dolgozó amerikai kitermelők működését is rentábilissá tegye. A háború szétzilálhatná ezt az ellentmondásokra épülő, de egészében véve működő olaj-, gázvilágpiacot. Olyan szereplőket tolna előtérbe (pl. az Orosz Föderációt), amelyeket sem az amerikai politikai-katonai érdekek, sem az ottani gazdaság képviselői nem látnának szívesen.
Borítófotó: Sárkányfesztivál Katarban. Doha összejátszhat Teheránnal
