FOGLALKOZTATÁSI PROBLÉMÁK HORVÁTORSZÁGBAN
Az idősek zöme nem kifejezetten munkaszeretetből áll vissza pénztárosnak vagy eladónak, hanem mert a megélhetése válik könnyebbé. A munka világában napi négy órát tölthetnek, és a nyugdíjuktól függetlenül szerződést köthet velük a foglalkoztató. Az 1,2 millió nyugdíjas óriási lehetőséget jelenthet a munkaerőpiacnak, hiszen sokan még a legjobb éveiket élik, nem ritka közöttük az ötven év alatti. Nagyon sok honvédő, azaz a délszláv függetlenségi háborúban részt vett katona a harmincas éveiben ment nyugdíjba, ami a mai napig nagyban megterheli a horvát szociális rendszert. Ma 113 ezer ember vagy a családja ún. honvédőnyugdíjban részesül, több mint a felük 5600 kunát (240 ezer forintot) kap, a többiek pedig átlagosan 2500-at (107 ezer forintot). Ez a réteg még javában munkaképes, de a kormány újabb kedvezményeket ítélt meg a honvédőknek, ami nem igazán ösztönzi őket, hogy be- vagy visszalépjenek a munkaerőpiacra. Erre az ellentmondásra az Európai Bizottság is figyelmeztette már Zágrábot. Igaz, az állástalan honvédők előnyt élveznek az alkalmazásnál, de sokáig csak az állami szektorban volt lehetőségük kihasználni a lehetőséget. Nemrég viszont a munkaerőhiánnyal küszködő kereskedelmi láncok is léptek, s immár előszeretettel vesznek fel egykor a hazájukért harcolókat, de átlagnyugdíjasokat is. Főként azokra pályáznak, akik már dolgoztak boltban, áruházban.
Az idősebbek munkamorálja, türelme serkentőleg hathat a fiatalabb kollégákra is – hangsúlyozza a horvát gazdasági kamara, amelynek a becslései szerint mintegy negyvenezer nyugdíjasról feltételezhető, hogy visszatér a munka világába. Olyan emberekről van szó, akik számítógép-felhasználóként is jól boldogulnak, képesek kezelni a modern technikai eszközöket. A kereskedelmi dolgozók szakszervezetének elnöke úgy véli, egy bruttó 4000 kunás fizetésből a nyugdíjasnak körülbelül 1700 (mintegy 73 ezer forint) marad, ami a létminimum körül tengődők számára nagy összegnek számít. Ezért az idén a horvát tengerpartot választókat kellemes csalódás éri, mert több lesz a bolti pénztáros, és a szobalányok száma is növekszik. Az idegenforgalmi szektorban egyébként azért is nagy a munkaerőhiány, mert alacsonyak a bérek, a nyugdíjasok alkalmazásával pedig a fizetési küszöb aligha emelkedik majd.
Az idős egészségügyi dolgozókra szintén szükség van, hiszen már egy-egy újság címoldalán szerepel a hír, ha valamelyik dalmáciai sziget vagy kisebb település orvost tud alkalmazni. Igaz, sok esetben ők valamelyik jugoszláv utódállamból érkeznek, ahol gyengébb a fizetés.
A nyugdíjasok munkavállalását serkentő reform ellenzői szerint a visszafoglalkoztatás nem tisztességes megoldás, helyette a nyugdíjakat kellene megemelni. Persze az államnak így is nagy tehertétel a rendszer fenntartása, amely mintegy 17 milliárd kunás (730 milliárd forintos) hiánnyal küzd, s a nyugdíjasok száma évről évre növekszik, miközben a keresőké stagnál. (Az országban a nyugdíjkorhatár 65 év a férfiaknál, 62 a nőknél; persze ez nem vonatkozik a kedvezményezettekre – a szerk.) A horvát fiatalok jó része külföldön keresi a boldogulását (az utóbbi években mintegy kétszázezer ment el), mert kevesli az 5700 kunás (244 ezer forintos) átlagbért. Persze ennél egy zágrábi vagy pulai foglalkoztatott sokkal többet keres, míg egy drávaszögi magyar vagy horvát pl. a bellyei szőlészetben, ahol fagyban és kánikulában is dolgoznak, örül, ha négyezer kunát (171 ezer forint) haza tud vinni.
