A ljubljanai kormány a bankszektor lényeges szereplőit úgymond nemzeti érdekként eddig állami tulajdonban tartotta, de az utóbbi gazdasági válságban felgyülemlett néhány milliárd eurós „rossz hitel” miatt a költségvetésből fizetett bankmentés fejében vállalta: a segítségben részesített pénzintézeteket eladja a piacon.
Tény, hogy Szlovénia még 2015 folyamán az uniós megállapodás vállalt időrendje szerint sikeresen értékesítette második legnagyobb bankját, az NKBM-et, amely 250 millió euróért az amerikai Apollo alapé, valamint az EBRD-é lett. A hitelintézet, amelynek a megvásárlásáért a magyar OTP is versenybe szállt, azóta folyamatos erősödést mutat a piacon. Az EU-s egyezmény igazi tétje azonban minden szempontból az egyértelműen legnagyobb és legértékesebb szlovén bank, az NLB (Nova Ljubljanska Banka) volt. Tulajdonában tartásáért a kormány vitába is keveredett az illetékes uniós testületekkel. Vállalta a büntetéseket, az NLB-t érintő korlátozásokat is, amiért az előnytelen árajánlatra hivatkozva visszavonta privatizációját. Az akkori kormány utódjára, a jelenlegi Šarec-kabinetre hárította az értékesítést. Igaz, megszabadította az NLB-t a horvát (volt jugoszláv) betétesek követelésétől, amely erőteljesen tompította a szlovén „családi ezüst” piaci csillogását. Az ütemterv szerint késve, de az NLB 75 százalékos (mínusz egy részvény) eladását most mégis elindították. A szlovén közvéleményt, az ellenzéki és részben a koalíciós pártokat azonban hideg zuhanyként érte, hogy a megadott árintervallum legalacsonyabb szintjén, 51,50 euróért keltek el az NLB-részvények, kétharmaduk helyett így csak 59 százalékot sikerült értékesíteni. (Szakértők szerint pont az állam által megtartott 25 százalék plusz egy részvény az alacsony eladási ár egyik fő oka.)
Emiatt maradnak az NLB-re vonatkozó uniós korlátozások, ami fiókbezárásokat jelent, valamint az egyébként nyereséges biztosítótársaságok áruba bocsátását, a nemzetközi piaci befektetések tiltását, s külföldi leányvállalatai magukra maradnak. Az említett ár jóval rosszabb annál, mint amit a Cerar-kormány a horvát betétesek terhével együtt kialkudott, az adófizetők pénzéből finanszírozott eddigi mentőcsomagok értékének a harmadát sem teszi ki. A részben sikertelen és szétterített értékesítés miatt jelenleg tehát nagyjából negyven százalék részesedéssel még mindig a szlovén állam az NLB legnagyobb tulajdonosa, őt követi 7,6 százalékkal az amerikai Brandes Investment Partners és 6,3-del az EBRD. A fennmaradó részvények eladása jövőre esedékes, ahogy a harmadik legnagyobb bank, az Abanka áruba bocsátása is, amit már hivatalosan be is jelentettek. Ismertek a potenciális vásárlók: az Apollo alap, az OTP Bank és az osztrák Erste, de leginkább amerikai–magyar versenyre számítanak a szakértők. Az egyébként teljesen rendbe hozott és egyre jobb eredményeket mutató Abanka könyvelési értéke 550 millió eurót tesz ki, de tekintettel a jelenleg is tapasztalt bankpiaci folyamatokra, ezt az árszintet csak nehezen tudja megközelíteni. Igaz, az Abankát koncentrált, nem szétterített módon adják majd el, s százszázalékosan áruba bocsátják.
Borítófotó: utcazenészek az Abanka logója alatt. Jövőre dobra verik a bankot, az OTP készen áll
