FOLYTATÓDÓ TRADÍCIÓ
A feltétel nélküli alapjövedelem alapjában sem jó ötlet, mert munka nélkül kínál pénzt az embereknek. Az elmélet szerint minden polgárnak gazdasági helyzetétől függetlenül jár egy bizonyos összeg, amely fedezi alapvető szükségleteit. Elég arra, hogy valaki minimális szinten részt tudjon venni a társadalom életében, ám kevés ahhoz, hogy a munkajövedelemmel elérhető életszínvonalat biztosítsa.
HELIKOPTERPÉNZ
Az egyik ötletgazda, Milton Friedman kezdetben helikopterpénznek gondolta a juttatást, azt remélve, hogy a kiszórt pénz általában növeli a fogyasztást és ezzel egy nemzet jólétét. Utóbb azonban, belátva, hogy gazdasági és morális alapon egyaránt komoly problémák vannak a javaslattal, ő is célzottá tette volna a juttatást, amit a negatív adó azáltal biztosít, hogy mindenkinek garantál egy adómentes alapjövedelmet, illetve a limitet el nem érők a különbözetet a költségvetésből kapnák meg.
Jelenleg hasonló modell működik Németországban, ahol minden felnőtt adózó évi 8820, míg a gyerekei után további évi 3678 euróig adómentes, vagyis felnőttenként havi 735, gyermekenként pedig 306 euró „alapjövedelem” jár. A klasszikus feltétel nélküli alapjövedelem ezzel szemben nincs adóköteles bevételhez kötve, az alanyi jogon jár.
Finnországban a társadalombiztosítási ügynökség (Kela) tavaly indított egy nagymintás alapjövedelem-kísérletet kétezer munkanélkülivel, ők a szokásos segély helyett két évig egységesen havi 560 eurót kaptak.
A feltételezés szerint azok az állástalanok, akik a hagyományos, ám nagyobb járadékot kapják, és mellette nem vállalhatnak munkát, nem érdekeltek a gyors elhelyezkedésükben. Az alapjövedelmen lévő munkanélkülieknek megengedték a munkavállalást, abban bízva, hogy nem maradnak passzívak, s a kezdeti mellékállások és alkalmi foglalkoztatottság után idővel ismét főállású munkaviszonyba lépnek. A havi 560 euró tehát két évig akkor is jár nekik, ha időközben tényleg elhelyezkednek.
A kísérletet az idén további kétezer munkavállalóra terjesztették volna ki, azt vizsgálva, hogy a munkabér mellé járó alapjövedelem milyen hatással van a dolgozók életminőségére és karrierterveire. A számítások azonban nem jöttek be. A finn kormány ezért inkább a munkanélküli-ellátás szigorítása felé fordul, aktív munkakeresést, továbbképzésre járást és közmunkát várva el a segélyen lévőktől, ezért már nem utalták ki a kísérlet folytatásához szükséges pénzt.
BALOLDALI KAMPÁNYÖTLET
A 2014-es választási évben volt egy európai kezdeményezés az alapjövedelem bevezetésére, ám az EU-ban nem jött össze a szükséges egymillió aláírás. Nálunk négy éve és az idén a baloldal kampányolt eredménytelenül ez ügyben. Amint ugyanis kiderül, hogy a felnőtteket illető ötvenezer forintot a nyugdíjasok, a segélyezettek és az állami alkalmazottak nem a mostani járandóság mellé, hanem annak részeként kapnák, sokan már nem is annyira lelkesek. Svájcban 2016-ban tartottak népszavazást a kérdésről, ám a többség ott sem támogatta az ötletet.
Máshol azért nem adják fel. Az amerikai demokraták egyik 2020-as elnökjelöltje, Andrew Yang is az alapjövedelemmel kampányol, és Mark Zuckerberg Facebook-alapító szintén jó ötletnek tartja azt.
Borítófotó: Lustálkodó panda egy finn állatkertben. Munka nélkül még a jóléti államokban sem jár jövedelem
