KONZULTÁCIÓ ELŐTT
Tartalmi és fizikai megújulás – mindkettő jellemzi ebben az időszakban a köznevelésben tapasztalható, valamint várható változásokat. Az ellenzék által folyamatosan torpedózott, az ország jövője szempontjából kétségtelenül meghatározó terület „felrázását” mindenesetre komolyan veszi a kormány. Ami az előbbi aspektust illeti: elkészült az új Nemzeti alaptanterv, vagyis a NAT. A részletei még nem ismertek, ám az Emberi Erőforrások Minisztériuma már augusztus eleje óta tanulmányozza a még az előző kormányzat által felkért Csépe Valéria akadémikus és csapata révén összeállított dokumentumot. Úgy tudjuk, hamarosan, vélhetőleg szeptember elejétől széles körű társadalmi konzultáció indulhat a témában, miután a tárca szakértői végeztek a munkával. A tervezet nyilván megjárja majd a köznevelés-stratégiai kerekasztalt, ahol akár a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Nemzeti Pedagógus Kar illetékesei is véleményt nyilváníthatnak róla.
VÁLTOZÓ VÁLTOZAT
A korszerű tudás megszerzésének a feltételeit teremtené meg elsősorban a NAT, ám Kásler Miklós tárcavezető elmondása szerint a kormány célja, hogy „a magyar diákok versenyképes, a munkaerőpiacon és az életben is értékes, valamint a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban”. A Magyar Időknek úgy nyilatkozott: „Nem teljes az ember, ha az identitása csorba, s mi testileg és lelkileg is egészséges jövő nemzedékeket szeretnénk nevelni.”
A miniszter egy korábbi háttérbeszélgetésen már utalt arra az egyik konkrét elképzelésre, hogy az óvodások és az iskolások magyar népmesei hősökről, valamint szentekről nézhetnének meg kisfilmeket, reményei szerint azonosulva a karakterek által bemutatott példaértékű tulajdonságokkal. Ezek közé sorolta az emberi tisztességet, a család- és hazaszeretetet, a bátorságot. A nemzeti kultúrán és történelmen keresztül a szépet és a jót is meg kell ismerniük a gyermekeknek, ellensúlyozva ezzel a tömegmédiából áradó szellemiséget – nagyjából ez Kásler Miklós elképzelése.
Vagyis a NAT vélhetőleg még alakul ezen szempontok mentén, ami miatt akár csúszás is elképzelhető, legalábbis a Népszava értesülései szerint. Igaz, az ellenzéki sajtó nem először ír késésről, ám eddig minden érintett tartotta a menetrendet. Kásler maga is arról beszélt egy hónappal ezelőtt, hogy az eredeti terveknek megfelelően jövő szeptemberben életbe léphet az alaptanterv – természetesen csak azt követően, hogy a széles körű egyeztetések nyomán véglegesedő változatra a kormány is rábólintott.
ÓVODAI SZINTEK
Az óvodai nevelés országos alapprogramját már módosították is, hangsúlyosabbá téve a nemzeti, keresztény nevelés és az egészséges életmód kérdését. Lett is belőle felháborodás, ellenzéki politikusok és sajtómunkások napokig ezen a témán rugóztak. A legmeredekebb vélemény talán az volt, hogy már az oviban „orbánistákat” akar nevelni a rendszer – noha a jelenlegi négy-öt évesek nagyjából tizenhárom esztendő múlva szavazhatnak legkorábban. Kiderült aztán az is, hogy az új, az egészségmegőrzés fontosságát az eddigieknél is hangsúlyosabban nevesítő program kapcsán a minisztérium egyeztetett szakmai szervezetekkel. Vagyis a konzultáció hiányáról szóló vád is megdőlt.
TÁBLAGÉP MINDENKINEK
Mindezek mellett folytatódik a hazai köznevelés infrastrukturális megújítása: csak most nyáron mintegy ötszáz iskolában folytak, illetve folynak felújítási munkálatok. Évről évre nő a bölcsődei férőhelyek száma is, 2020-ig százmilliárdos nagyságrendben jut állami forrás óvodai, illetve bölcsődei fejlesztésekre.
Talán kevesebbet hallani róla, de a beruházások nem csak az épületeket érintik. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár a minap ismertette: mintegy százezer informatikai eszközzel fejleszt iskolákat csak az idén az állam, és ötvenezer tanár, vagyis a pedagógusok csaknem harmada vesz majd részt továbbképzésen, hogy a beszerzett készülékeket minél felkészültebben tudja használni. Huszonhatmilliárd forintot fordítanak uniós és költségvetési forrásokból arra, hogy széles sávú internet legyen az iskolákban. A fejlesztések folyamatosan zajlanak, eddig már 262 helyszínen megtörtént a kiépítés. Ráadásul 2018-ban összesen negyvenötezer laptopot, huszonnégyezer tabletet, ötezer projektort és háromezer interaktív táblát is beszereznek az oktatási intézmények számára, ezek legkésőbb ősszel megérkeznek a rendeltetési helyükre. Hajnal Gabriella, a központi iskolafenntartó Klebelsberg Központ új vezetője egy sajtótájékoztatón előrevetítette: jövőre minden ötödikes kezébe táblagép kerülhet, amelynek a használatát meg is tanítják nekik.
Ezeken kívül folytatódik a tanuszoda- és tornaterem-fejlesztés. Ez a második ütem; az elsőben huszonöt településen létesült például tanuszoda, most további huszonhat helységben. Ezen létesítményekben egységesen egy tanmedence és egy hatpályás, huszonöt méteres medence kap helyet. A tornatermek is azonos koncepció mentén létesülnek, alkalmazkodva persze a helyi körülményekhez. Öt vadonatúj iskola is épül. A kormány szerint ilyen volumenű iskolafejlesztés nem volt az elmúlt harminc évben Magyarországon, csaknem kétszázezer diákot érintenek a korszerűsítések.
Mindezt tetézi a legújabb kormányzati terv: legyen valamennyi tankönyv ingyenes! A kedvezményezettek körét már eddig is folyamatosan bővítették, ahogy az étkeztetésre is egyre többet fordítanak, ám a jövőben teljesen kiterjeszthetik a díjmentességet. Hivatalos döntés azonban még nincs.
Borítófotó: öröm a tanítás végén. Jövőre mást tanulnak?
