Az illető nem a saját neve alatt akar játszani; valaki más veszi fel helyette a nyereményt; veszít, mégis úgynevezett nyereményigazolási dokumentum kiállítását kéri; hamis adatokkal, illetve dokumentumokkal akarja magát nyilvántartásba vetetni; pénzeszközeinek a forrását nem lehet igazolni, vagy éppen hamis pénzt kíván zsetonra váltani. Ha egy kaszinóban ilyesmi történik, az üzemeltetőnek azonnal lépnie kell. Hogy miért és miként, azt a Nemzetgazdasági Minisztérium által jegyzett, a Figyelő által megismert kormányrendelet szabályozza majd, amennyiben a kabinet elfogadja a vonatkozó törvényt lényegében kiegészítő tervezetet.
A fentebb felsorolt „szokatlan játékosi magatartások” bármelyike esetén például „a szolgáltató köteles az ügylet teljesítése felfüggesztésének indokoltságát mérlegelni”. A kaszinónak ráadásul ezzel együtt azonnal értesítenie kell a hatóságot is, mégpedig úgy, hogy az ügyféllel nem szabad közölni a valós indokot. Valahogy úgy, mint a filmekben. Az általa nem látott monitoron megjelenik a képe mint körözés alatt álló személyé, az eladó pedig annyit mond: „várjon, rögtön jövök”, és titokban hívja a rendőrséget.
POTENCIÁLIS PÉNZMOSÓK
Az egész lényege ebben az esetben azonban a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás elleni fellépés hatékonyságának a növelése, vagy ahogy az előterjesztés címében is olvasható: a megelőzés és az akadályozás. Mindez uniós direktívák nyomán történik, a Varga Mihály miniszter által jegyzett javaslat pedig még arra is kitér, hogy a szerencsejáték-szervezőknek rendszeres időközönként speciális képzéseket kell tartaniuk az alkalmazottaik, különösen a vezető beosztásban tevékenykedők számára ebben a témakörben. Sőt, az újonnan belépők esetében ez konkrét feltételként jelenne meg a jövőben.
A potenciális pénzmosók hatékonyabb kiszűrését célzó rendelet előírja továbbá, hogy a kaszinó „köteles meghatározni az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreit”, s úgynevezett belső kockázatértékelést is kell készíteni, meghatározott szabályrendszer mentén. Ez magában foglalja a beléptető- és a nyilvántartási rendszer működtetését, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés és eljárásrend betartásának a szolgáltató általi rendszeres belső ellenőrzését. Összefoglalva: a cél érdekében mind a személyi állomány, mind a technikai feltételek tekintetében teljes éberségre kötelezné a kormány a szerencsejáték-szolgáltatókat, sőt, feladatok várnak az online jellegű szolgáltatásokat biztosítókra is.
JELENTÉS MÁR KÉSZÜLT
A modern korban szinte evidencia, hogy a terrorizmus finanszírozására kialakított pénzügyi csatornákat az érintett államok titkosszolgálatai próbálják felderíteni és felszámolni, több-kevesebb sikerrel. Hogy bőven van még teendő, azt az Európai Bizottság minap közzétett jelentése is elismeri. A kétéves vizsgálódást lezáró dokumentum szerint a jelenlegi jogi keretek bizonyos elemei még „finomításra szorulnak”, a közszféra és a magánszektor szereplőinek a kapacitásait pedig erősíteni kell, hogy teljesíteni tudják az előírásokban foglalt kötelezettségeiket. A határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó, illetve a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról szóló értekezés nem túl eredeti kiindulópontja, hogy számottevő, folyamatosan változó problémáról van szó, melyre uniós szinten kell megoldást találni. A közelmúltbeli terrormerényletek és az egymást követő pénzügyi botrányok határozottabb fellépést tesznek szük-sé-ges-sé ezen a területen – rögzítik.
Mindazonáltal a kutatás érinti a szerencsejáték-szolgáltatókat, velük bővíti az úgynevezett „kötelezett szolgáltatók” körét. Megállapítja azt is, hogy a felügyeleti hatóságoknak világosabb iránymutatást kellene nyújtaniuk a pénznyerő automatákkal kapcsolatosan újonnan felmerülő kockázatról. Az online szerencsejáték esetében pedig – így a jelentés – az illetékes hatóságoknak programokat is kellene indítaniuk, hogy „felhívják a távszerencsejáték-szervezők figyelmét azokra az újonnan felmerülő kockázati tényezőkre, amelyek kihatással lehetnek az ágazat sebezhetőségére”. Ilyen rizikót jelent az elektronikus pénz vagy virtuális fizetőeszköz használata, valamint az engedéllyel nem rendelkező távszerencsejáték-szervezők megjelenése.
TERVEK ÉS LÓZUNGOK
További eredménynek tekinthető, hogy a megerősített irányelv, mely a tagállamok számára egyfajta sorvezetőt jelent, számottevően szigorodott. Így például előírta a tényleges tulajdonosi információkat tartalmazó nyilvántartások létrehozását, visszaszorította az elektronikus pénzeszközök névtelenségét, komolyabb szankciókat helyezett kilátásba. Ezek érvényesülését egyébiránt az Euró-pai Bizottság ellenőrzi is majd, legkésőbb 2019 nyarán újabb jelentés készül a tapasztalatokról. Hogy a nem közreműködő tagállami szervek pontosan milyen büntetésre számíthatnak, arra a leginkább általánosságokat tartalmazó mostani jelentés nem tér ki. Arra azonban igen, hogy körülrajzolja az illetékes hatóságok és szolgáltatók közötti rendszeres, megerősített együttműködés ideális kontúrjait. Ettől azt reméli a bizottság, hogy megnő majd a gyanús ügyletek észlelésével kapcsolatos bejelentések száma – és színvonala.
Bár az érintett szervezetek elkötelezettségét és hozzáértését nem feltétlenül kell elvitatni, talán némi aggodalomra adhat mégis okot a dokumentumot záró, az uniós bürokráciában, illetve kommunikációban nem ismeretlen hangvételű, mintaszerű lózungcsomag: „Az új joghézagokat kihasználó, folyamatosan átalakuló veszélyforrással szemben minden szereplőnek ébernek kell lennie, fokozott erőfeszítéseket szükséges tennie és szorosabban együtt kell működnie: minden eddiginél nagyobb szükség van az összehangolt fellépésre a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással szemben, ezért meg kell erősíteni a belső piac stabilitását s növelni kell az uniós polgárok és az egész társadalom biztonságát.”
Borítófotó: Munkások szerelik a margitszigeti kaszinó napernyőjét 1961-ben. Ma már a terror ellen is védekezni kell (Fényes Tamás / MTI)
