Németországban a Merkel-vezetés kénytelen elismerni, hogy a korábbi években gyakorolt bevándorlási politikája komoly korrekcióra szorul. A várakozások, hogy a jövevények megoldják az elöregedő társadalom gondjait, feltöltik a munkavállalók sorait és befizetéseikkel a nyugdíjkasszát, nem teljesültek. A civilizációk perifériájára szorult migránsok százezrei maguk is nehéz helyzetbe kerültek, egy részük a legkönnyebb utat, a szervezett bűnözéshez való csatlakozást választja.
RETTEGNEK ÉS ELKÖLTÖZNEK
Alsó-Szászországban az erőszakos bűncselekmények terén bekövetkezett növekedés 90 százalékban a menedékkérők rovására írható – állapítja meg a német kormány közelmúltban publikált jelentése. Hambornban, a nagy iparváros, Duisburg (Észak-Rajna–Vesztfália) egyik kerületében török és libanoni klánok, nagycsaládok felfegyverzett tagjai, követői csapnak össze a kábítószer-terjesztés, a prostitúció, a szerencsejáték és a fegyverkereskedelem ellenőrzéséért – írja az rp-online.de weboldal. Az itteni német őslakosok, családok rettegnek, s amint tudnak, elköltöznek.
A Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) 2018. április végén közzétett beszámolója szerint a helyzet folyamatosan romlik. A bevándorlók bűnelkövetési hajlama a szervezet statisztikái alapján négyszerese az átlagnak. A migránsok a bűncselekmények 8,6 százalékát követik el, az erőszakos tettek vonatkozásában arányuk meghaladja a 15 százalékot. Arányosan a Balkánról és Észak-Afrikából (Tunézia, Algéria, Marokkó) érkezettek okozzák a legtöbb fejfájást a rendőrségnek.
Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának az elnöke keményebb fellépést szorgalmaz azokkal a bevándorlókkal szemben, akik nem fogadják el a német társadalom értékrendjét. A figyelmeztetések, a pénzbüntetések keveset érnek, radikálisabb intézkedésekre van szükség. „Túl sok mecset működik az országban, ahol az imám zsidógyűlöletet terjeszt és hirdet” – figyelmeztet Schuster a Die Weltben.
Még Európa legnagyobb gazdasága sem boldogul az egymást követő hullámokban érkezett több mint egymillió ember integrálásával, valamint a menekültstátusz, a letelepedés ismérveinek, követelményeinek meg nem felelők hazatelepítésével. Ez utóbbi egyirányú utcának tűnik, hiszen számos ország, amelyből a migránsok érkeztek, politikailag, emberjogilag, gazdaságilag kudarcállam, „failed state”, beleértve Afganisztánt, Irakot, Szíriát. Ezekbe az országokba gyakorlatilag lehetetlen visszatoloncolni a szűrőkön fennakadt tízezreket. Tavaly a fent említett három helyről érkezett a legtöbb menekült: Szíriából több mint 47 ezer, Irakból 21 ezer és Afganisztánból több mint 12 ezer – közölte nemrég Thomas de Maizière, a hivatalából frissen távozott német belügyminiszter.
A szociális segélyezettek listáján mintegy hatszázezer munkaképes bevándorló szerepel, ami igen jelentős terhet ró a német jóléti állam költségvetésére. Tavaly a szövetségi kormány által közzétett adatok szerint a menekültstátuszt kérők száma a 2015-ös 890 ezerről 186 ezerre csökkent. Ez még a német koalíciós partner, a keresztényszocialista párt (CSU) évi kétszázezres plafonját sem érte el, és jóval a 2016-os 280 ezres szám alatt maradt.
SIKERTELEN INTEGRÁCIÓ
Az országban súlyos szakemberhiány érződik, s a képzetlen, nyelveket nem beszélő, a nyugati társadalmi normákat nem ismerő és vonakodva követő bevándorlók nem képesek a hiány pótlására. A pangás folyamatának természetes következménye, hogy a fiatal, életerős migránsok, a kérelmük elbírálására váró jövevények megfelelő integrációs csatornák híján, illetve a meglévő beilleszkedési struktúrák mellőzésével más utakon járnak. Jelentős részük a Németországban évtizedek óta élő muszlimokhoz, török, közel-keleti, észak-afrikai, balkáni közösségekhez csapódik – amelyek maguk is hasonló beilleszkedési gondokkal küszködnek.
Többek között hiányzik az akarat, sokan lógnak az egyébként kötelező foglalkozásokról – írja a német migrációs és menekültügyi hivatal (BAMF) április végi jelentése. Tavaly az ingyenes, 600 órás nyelvtanulást magában foglaló integrációs tanfolyamokon (amelyek általános politikai és jogi ismereteket is oktatnak) részt vevő mintegy 340 ezer fő kevesebb mint fele tett kielégítő eredménnyel alapfokú nyelvvizsgát. E nélkül pedig a munkába állás gyakorlatilag lehetetlen.
A kormánytól független berlini népességkutató intézet (Berlin-Institut für Bevölkerung und Entwicklung) már tíz évvel ezelőtt aggasztó képet festett a párhuzamos társadalmakban élő bevándorlók helyzetéről. Ezt a felmérést, amely évről évre több mint 800 ezer német állampolgár körülményeit vizsgálja, a széles merítés miatt is nagyon pontosnak tartják. Különösen nyugtalanítónak ítélte meg az ennek nyomán készített elemzés a németországi törökök (a Kelet-Európából visszatért németek csoportja – Aussiedler – mellett a második legnagyobb migránsközösség) helyzetét.
GYÖKÉRTELENSÉG
A migránsok integrálásával kapcsolatos problémák nem újak. Németországban ezelőtt húsz évvel már sokat cikkeztek a „harmadik generáció”, az ötvenes-hatvanas években érkezett és letelepedett – elsősorban török – vendégmunkások leszármazottainak a gondjairól. Az első török nemzedék többé-kevésbé beilleszkedett, tagjai megtanulták a nyelvet, munkájuk volt a német iparban, főleg az építő- és az autóiparban. Kultúrájukat, anyanyelvüket, az anyaországgal való kapcsolatukat megőrizték. Fiaik-lányaik, a második generáció beilleszkedése már nem ment ilyen simán. A fiúk legtöbbször Anatóliából, a konzervatív török vidékről nősültek, ami további alkalmazkodási nehézségekhez vezetett. A harmadik generáció, az unokák pedig még nagyobb kihívások elé néznek. Gyökértelenek, Törökországtól, az ottani civilizációtól már elidegenedtek, a németet pedig nem fogadták be. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a német társadalom befogadóképességét, integrálási hajlandóságát sokan vitatják.
A leginkább problémamentesen azon négy dél-európai állam – Spanyolország, Olaszország, Portugália és Görögország – polgárai illeszkedtek be a német társadalomba, akik az első nagy bevándorlási hullámmal, még a múlt század ötvenes éveiben érkeztek vendégmunkásként (Gastarbeiter) az országba, és ott ragadtak.
Borítófotó: Migránsszállóvá alakított protestáns templom Németországban, Oberhausenben. Heti 140 migráns érkezik a német városba
