KÍNAI GAZDASÁGI TERJESZKEDÉS
Peking egyelőre békés eszközökkel próbálja átvenni Amerikától a világ vezető gazdasági hatalma címet, és célja eléréséhez a korábbi ázsiai sikermodelleket követi. Ahogyan 1945 után Japán, Tajvan, Dél-Korea és Szingapúr a nyugati tudás és technológia másolásával, majd továbbfejlesztésével ipari gazdasággá tudott válni, úgy a szárazföldi Kína is ezt az utat járja.
A kínaiak kezdetben nyugati csúcstermékek koppintásával szerezték meg a hiányzó tudást, ám idővel elkezdték saját márkáik felépítését is. A termékek gyermekbetegségei a honi piacon kiderültek, így a világpiacon már egyre jobb minőségű gyártmányokkal tudtak előrukkolni. Az extenzív szakaszt immáron az ázsiai országban is egy intenzív követi, így az olcsó munkaerő helyett náluk is a magas hozzáadott érték kerül előtérbe. A drága kutatási és fejlesztési költségek megspórolása versenyelőny. Ehhez pedig ismét új technológiára lenne szükség.
Kína óriási kereskedelmi többletéből bőven jut a nyugati technológiai cégek felvásárlására. A vállalatokkal ugyanis együtt jár számos szabadalom és licenc, amelyet a kínai anyacég otthon felhasználhat.
NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZAT
Két éve a német Kuka nevű robotgyártó cég eladása borzolta fel a kedélyeket. A kínai Midea 4,5 milliárd euróért vette meg az augsburgi vállalkozást. Obama akkori amerikai elnök figyelmeztette a németeket, hogy ne adják el a társaságot, ám Merkel kancellár úgy vélte, ha ez ennyire fontos, akkor a német ipar vegye meg a saját pénzéből a céget, és ne turkáljanak az adófizetők zsebében.
A kínaiak étvágya azóta is nagy. A Geely például megvette a Daimler autógyár részvényeinek a tíz százalékát. A távol-keleti óriás cégei főként olyan kkv-kat keresnek, amelyek a saját szegmensükben piacvezetők. A német vállalatok kezdetben örülnek, mert a kínaiak friss tőkét és óriási piacot hoznak, ám a közép- és hosszú táv már kevéssé kecsegtető, ugyanis a haszon egyre nagyobb része a Távol-Keleten csapódik le.
A német elhárítás vezetője már nemzetbiztonsági kockázatot lát a kínai felvásárlási hullámban, mivel így már nincs szükség ipari kémkedésre – a cégekkel együtt, „lábon veszik” meg a szükséges információt.
A fordulat 2016 szeptemberében jött el, amikor amerikai nyomásra megtagadták a német Aixtron csipgyártó kínai kézre kerülését. Tavaly nyáron a berlini kormány új szabályt fogadott el az unión kívüli stratégiai befektetők ellenőrzésére, amely kimondatlanul ugyan, de a kínai felvásárlások ellen irányul.
Az idén a kínai állami áramszolgáltatót (SGCC) cselezték ki, hogy az ne tudja megvásárolni a kritikus németországi infrastruktúrához tartozó északnémet áramszolgáltatót. Akkor a belga résztulajdonos élt elővásárlási jogával.
AMERIKA NYOMÁBAN
Az USA régóta korlátozza a kínai térfoglalást. A Huawei és a ZTE mobilrendszerei náluk már tiltólistán vannak. Washington lemaradt az 5G-hálózat kiépítésében, így veszélybe került az amerikai IT-cégek hegemóniája. Most főként az olyan nyugati technológiai cégek eladását akarják megakadályozni, amelyek az önvezető autók és a mesterséges intelligencia terén piacvezetők. Némi fáziskéséssel Berlin és Párizs most zárkózik fel ehhez a politikához.
Borítófotó: Gyűrűsfarkú makik dinnyét esznek egy kínai állatkertben. A németeknek elegük lett Peking csemegézéséből
