Hogy meddig tart a Sneider-korszak a párt életében, azt csak találgatni lehet. Mindenesetre a parlamenti alelnök egyértelműen a volt elnök, Vona Gábor bizalmasa.
Forrásaink azt sem zárják ki, hogy Vona visszatérése nem sokat várat magára, két év múlva már újra ő állhat a Jobbik élén. Informátorunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a még mindig csak szőlő- és gyümölcstermesztői szakmával és érettségivel rendelkező Sneider Tamás – az egri Eszterházy Károly Egyetem történelem szakán csupán az abszolutóriumig jutott – felívelő politikai karrierje Vonának köszönhető. Azonban Sneider korántsem olyan eladható karakter, mint elődje, hiszen kommunikációs és debattőri készsége meg sem közelíti Vonáét, s politikai múltja sem predesztinálja arra, hogy sikeres legyen a Spinoza klubban vagy épp a liberálisoknál, így Heller Ágnesnél.
Az első, Alfahírnek adott elnöki interjúja sok mindent elárul arról, hogy milyen viszonyban van Vonával. „Szinte biztos vagyok benne (hogy rendszeresen tanácskoznak majd a volt elnökkel – a szerk). Vona Gábor nagyon gyors reakcióképességgel rendelkezik a politika területén. Gyorsan tud jó döntéseket hozni, kiváló stratégiai és taktikai érzéke van. Ezek olyan fontos tulajdonságok, amelyeket továbbra is a haza szolgálatába kell állítani.”
SZKINHEDMÚLT
Sneider múltjában sok olyan elem akad, amelyről ma már nem feltétlenül előnyös beszélni. Ezzel ugyanis a baloldali, liberális szavazókat nem nagyon lehet bevonzani.
A 2014-től parlamenti alelnökként dolgozó Sneider (az új ciklusban is ellátja majd az alelnöki feladatokat) korábban már megpróbálta szépíteni szkinhedmúltját, de a kilencvenes években Egerben mindenki őt tartotta a helyi kopaszok egyik vezetőjének. A politikus szerint a szkinhedmozgalom inkább egy szubkultúra volt. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján ugyanis Sneider magyarázata szerint még nem volt olyan párt, amely a nemzeti radikalizmust képviselte volna.
Lantos Bálint, Heves megye egykori rendőrfőkapitánya 2010-ben, amikor Sneider országgyűlési képviselő lett, az RTL Klub Házon kívül című műsorában nyilatkozott róla. „Természetesen ismert volt az akkori Nemzeti Ifjak vezetése, illetőleg a szkinhedmozgalmat Egerben irányítóknak a személye, s ennek tény és való, hogy emblematikus személye volt akkor Sneider Tamás.”
SNEIDER ÉS A NEMZETI IFJAK
A politikus 1992-ben alapította meg szervezetét, a Nemzeti Ifjak Egyesületét Egerben. A Torgyán József vezette Független Kisgazdapárt irodáját használhatták. Aztán Csurka István – aki ekkoriban együttműködött Torgyánékkal – a Magyar Út Alapítványon keresztül került kapcsolatba Royékkal. Sneider ekkor már túl volt azon az „incidensen”, amikor egy „beszólás” miatt megütött egy cigány férfit, és tettéért
nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Csurka pártjával nemcsak szimpatizált, hanem nyolc év múlva be is lépett a szervezetbe: 2002-ben MIÉP-es egri képviselő lett, ugyanekkor a párt Heves megyei alelnökévé választották, 2006-ban a MIÉP–Jobbik füzesabonyi képviselőjelöltjeként szerepelt. Ekkor mindössze 3,6 százalékos támogatottságot szerzett. Az év őszén már a tévészékház ostromában vett részt Toroczkai Lászlóval, mostani elnökjelölt-ellenfelével közösen. A MIÉP–Jobbik-összefogás képviselőjelöltjeként indult a füzesabonyi körzetben, ahol a harmadik helyen végzett. 2010-ben Egerben jobbikosként harmadik lett 17 százalékkal, míg 2014-ben és az idén – Hatvanban – a második helyen végzett 30 és 35 százalékos eredménnyel. Sneider tehát egyéniben soha nem szerzett parlamenti mandátumot, mindig a Vona által leginkább befolyásolt pártlistáról került a parlamentbe.
MI IS KÖVETKEZIK?
Szebb jövőt! Nemrég még így köszöntötték egymást a jobbikosok, aztán a néppártosodással ez az üdvözlés is elfelejtődött a hivatalos kommunikációban. Sneider mindenesetre nem a vonai „áramvonalasságot” hozza a külsőségekben, hiszen a parlament alakuló ülésén és az elnökválasztáson is Bocskaiban jelent meg. A látszat csalóka lehet, de a nagyközönség előtt egyelőre titok, hogy mit is szeretne elérni a Jobbik élén. Forrásaink szerint ha ugyanazt akarja, amit Vona akart, eleve rossz elképzelései vannak, hiszen a szavazóbázis részbeni lecserélődése sem hozott nagyobb támogatottságot, mint a korábbi radikális vonal. Sneider előtt tehát nehéz döntések állnak, hiszen a választások után csalódott tagságba és szimpatizánsi körbe is lelket kellene valamivel önteni. Az új elnök láthatóan nem akar visszatérni a korábbi radikális irányhoz, de azzal a támogatók is tisztában vannak, hogy a baloldali szimpatizánsokat csak szakpolitikával nem lehet „belasszózni”, kellenének a már megkezdett szimbolikus lépések is. Az első elnöki üzenetek szerint Sneider a szociális területen szeretne aktívabb pártot faragni a Jobbikból. Azt viszont, hogy a párt miként dönt az újabb kvóta-alaptörvénymódosításról vagy a Stop Soros-javaslatról, még nem lehet tudni. Pedig ezek épp a szimbolikus, a párt identitását is tisztázó ügyek lesznek.
BENNE VAN A SZAKADÁS
Mindenesetre a Jobbikban nem Sneider szkinhedmúltja okozta a legnagyobb feszültséget, azzal nem is igen foglalkoztak az elnökválasztási kampányban. A vesztes ellenfél, Toroczkai László rögtön jelezte is az elégedetlenségét. Azt írta a közösségi oldalán, hogy „ez már nem az a bajtársi közösség, amely közel húsz éve elindult, s amely a hullámok hátán, több mozgalom eredményeit magába olvasztva végül parlamenti párttá vált”. A vesztes elnökválasztás után újra előkerült tehát a pártszakadás víziója. Azonban ebben az esetben Toroczkainak és támogatóinak be kellene érniük azzal, hogy kilépnek a pártból, s új szervezet megalapítását kell megkezdeniük. Mivel az elnökaspiráns nem lett képviselő, kérdés, hogy a jelenlegi frakcióból hányan tartanának a Toroczkai-támogató Dúró Dórával. Forrásaink szerint tehát nem lesz kisgazdásodás, hiszen a Sneider–Gyöngyösi páros, illetve a háttérből Vona a pártot és a képviselőcsoportot is a kezében tartja.
Borítófotó: A jobbik frakciója érkezik az országgyűlés alakuló ülésére, középen Sneider Tamás. A volt szkinhedvezér most a néppártosodó jobbik élére állt
