Szlovéniában a kilencvenfős parlamentet arányos rendszerben választják meg, a pártoknak, jelöltlistáknak el kell érniük a négyszázalékos bejutási küszöböt. A kilencven honatya közül ketten kedvezményes mandátummal az őshonos nemzeti kisebbségeket, azaz a magyarokat és az olaszokat képviselik, őket e közösségek többségi rendszerben választják meg. (E két nemzetiség tagjai egyébként két vokssal rendelkeznek, a magyar vagy az olasz jelölt mellett szlovén listára is szavazhatnak ‒ a szerk.)
Az arányos választási rendszer miatt az országban gyakorlatilag szinte kizárt egy-egy párt abszolút többséget eredményező győzelme, ezért általában instabil koalíciós kormányok születnek. Így lesz ez minden bizonnyal most is, mert a közvélemény-kutatók igencsak szoros eredményeket jósolnak. Relatív győzelemre jelenleg két politikai erőnek van esélye: a Janez Janša vezette, most ellenzéki, jobboldali Szlovén Demokrata Pártnak (SDS), valamint egy új formációnak, a Marjan Šarec kamniki polgármester vezette centrista listának. Mindkét alakulat nagyjából 15-15 százalékos támogatottságot élvez (van felmérés, amely szerint 18-18 százalékon vannak), s hol az egyik, hol a másik áll a népszerűségi lista élén. Elvileg esélyesek akár egy koalícióra is, de Marjan Šarec eddigi nyilatkozataiban elutasította Janez Janša vezetési stílusát (a pártját azonban nem). Persze simán változtathat álláspontján az eredmények függvényében, főként, ha az SDS nyeri a küzdelmet. Egy ilyen jobboldali-centrista koalíciónak természetes partnere lehetne az 5-10 százalékon lévő, szintén jobboldali Új Szlovénia kereszténydemokrata párt (NSi), valamint még egy-két jobboldali alakulat, amennyiben átlépi a parlamenti küszöböt. Mellettük egy Janša által vezetett szövetség tagja lehet a jelenlegi balközép ügyvivő kormány kisebb koalíciós partnere, a Karl Erjavec külügyminiszter irányította nyugdíjasok pártja, a DeSUS is, hiszen korábban volt már rá példa.
Šarec diadala esetén jóformán bármilyen partnerség elképzelhető, de az elemzők nem valószínűsítik, hogy a jobboldal felé fordul.
A baloldalon az eddigi közvélemény-kutatások szerint csak az agrártárca mostani első embere, Dejan Židan vezette szociáldemokrata SD, vagyis a volt kommunista párt jogutódja lehetne a választások győztese, habár az utóbbi hetekben lemaradni látszik a népszerűségi listákon, április végén 11 százalékon állt. Az SD sikere esetén nem valószínű, hogy nehézségek lennének a koalíció összeállításával, ugyanis a már említett DeSUS mellett az ügyvivő kormányfő, Miro Cerar által irányított SMC (áprilisban 6-7 százalékra mérték) és az ún. Levica (Baloldal) is szinte biztosan bekerül a parlamentbe. Emellett vannak még kisebb, valamikor jobb időket is megélt baloldali formációk, amelyek újra megugorhatják a 4 százalékos parlamenti küszöböt – például a ljubljanai főpolgármester, Zoran Janković pártja, vagy a volt kormányfő, Alenka Bratušek alakulata ‒, és hát végső soron Marjan Šarec is partner lehet.
A választások tehát abszolút nyitottak. Az elkövetkező hónapban sok múlhat Miro Cerar szereplésén, ő az elemzők szerint leginkább az SD-től, illetve Šarectól tud szavazatokat elvonni. E tekintetben fontos lehet a május 13-ára kiírt megismételt népszavazás a koperi -kikötő második vasúti vágányának megépítéséről. A magyar érdekeltségű szlovéniai megaprojektről szóló korábbi -referendum eredményének bírósági megsemmisítése miatt mondott le a jelenleg ügyvivő miniszterelnök.
Borítófotó: Ugrás az Isonzóba a kanali öreg hídról. Június elején a pártok is versenybe szállnak
