CSÚSZÁS
A javaslat nem mutat fel átfogó emberképet, nem derül ki, hogy a tanulóknak milyen tényezők hatására és miként alakuljon a személyiségfejlődése, motivációs rendszere, énképe, mire terjedjen ki és milyen értékpreferenciákat tartalmazzon a társadalom- és természetképe – emelte ki a Nemzeti alaptanterv (NAT) munkaanyaga kapcsán a Magyar Tudományos Akadémia. Pedig a készítő is MTA-tag.
Az első tervezetet tavaly augusztusban hozták nyilvánosságra. Az ősz folyamán több száz észrevétel érkezett hozzá. Többen a nemzeti jelleg hiányát rótták fel a Csépe Valéria akadémikus, nemzetközileg is elismert neuropszichológus, illetve az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport által összerakott, a köznevelés tartalmi kereteit alapvetően meghatározó dokumentum kapcsán. Az eredeti, még Balog Zoltán humánminisztersége idején született menetrend szerint az új NAT-ot ez év szeptemberében kellene bevezetni, ám a kormány már letett erről, biztosnak látszik az egyéves csúszás.
NEMZETIBB VERZIÓ
A beérkezettt észrevételek alapján a minisztériumban munkálkodnak is az újabb tervezeten, amely Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár szavai szerint már „nemzetibb lett”. Állítólag több módosított verzió is született, az átdolgozás – egyelőre nem nyilvános háttérmunka keretében – jelenleg is zajlik. Hogy mikor kerül a kormány elé a frissített változat, még nem tudni, ám erre jelen állás szerint ott van az egész idei év. Így nem kizárt, hogy a szaktárca ismét megnyitja a társadalmi és a szakmai egyeztetést, illetve újabb szakértők kezébe kerül a szöveg. Erről azonban egyelőre nem döntöttek.
A feladatát miniszteri biztosként ellátó Csépe Valériának – érthető módon – mindenesetre nem tetszenek a fejlemények. „Mi egy elég jó alaptantervet kívántunk létrehozni. Tessék jobbat csinálni” – fakadt ki még tavaly októberben egy konferencián. Akkor már két hónapja ismert volt a titokzatos, százfős kutatócsoport által egy év alatt kialakított iromány, mellyel kapcsolatban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azonnal sietett leszögezni: csupán egy vitaanyag, amelynek egyetlen elemét sem kell konkrétumnak venni.
Az előkészítést három munkacsoportban végezték 2017 szeptemberétől, csak ezek vezetői voltak ismertek a szakértők közül a nyilvánosság előtt. A curriculum fejlesztéséért az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán dolgozó Katona Nóra, a digitális technológiáért Juhos István, a Geomatech projekt szakmai vezetője felelt, míg a tudásterület fejlesztését célzó munkacsoportot Csapodi Csaba, az ELTE Természettudományi Kar Matematikatanítási és Módszertani Központjának az oktatója irányította. Csapodi egy alkalommal egyébként azzal indokolta, hogy nem árulják el a velük dolgozók kilétét, „mert tudjuk, milyen könnyű valakit ellehetetleníteni néhány jól vagy rosszul elhelyezett mondattal”.
LIBERÁLIS ÖRVENDEZÉS
Mindenesetre jól illusztrálja a NAT fogadtatását, hogy a Népszava rögvest progresszívnek minősítette. Pozitívumként kiemelték: az alapértékek terén nemcsak az Alaptörvényre, hanem az ENSZ-nek Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában, A gyermekek jogairól szóló egyezményében, valamint A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményében megfogalmazott értékekre is támaszkodik. Fontosnak tartja a szabadság és a demokrácia tiszteletét, a nemzeti identitás, a kulturális hagyományok mellett a kulturális tolerancia, a szolidaritás és az emberi jogok tiszteletben tartását – örvendezett a balliberális lap. Akárcsak a 24.hu, amely szerint Csépe Valériáék „jót akarnak, jól”. Kifejezetten értékelték, hogy az anyag „nincs tele a nemzeti, a keresztény, a hazaszeretet szavakkal”.
Pedig a NAT-ot korábban az ellenzéki média is támadta, egészen addig, amíg kiderült: a nemzeti tartalom hiányosságai miatt a jobboldalról is temérdek kritika éri a tervezetet. Márpedig abból volt bőven.
Az Emberi Méltóság Központ és a CitizenGo például azt kezdeményezte, hogy jelenjen meg a családi életre nevelés is az alaptantervben. „Míg a mindennapos testnevelés és művészeti nevelés –ezek valóban elengedhetetlenek a gyermekeink szempontjából – konkrét szabályként jelenik meg a tervezetben, addig a családi életről, a felelős gyermekvállalásról és a szülői létről csak elméleti szinten tesz említést a dokumentum” – figyelmeztettek, leszögezve: a huszonnegyedik órában vagyunk hazánk demográfiai mutatóit nézve, itt az ideje, hogy a kormány lehetőségeihez mérten mindent megtegyen a társadalom megerősítése érdekében.
A tervezet nem ígér valódi kitörést a magyar köznevelés nagyon elöregedett, egyoldalú és tantárgycentrikus útvesztőjéből – vetette fel Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, aki a művészeti területeket és az irodalmat érintő változások átdolgozásához, szükség esetén teljes újrafogalmazásához felajánlotta az akadémia szakmai együttműködési készségét.
KIKERÜLŐ KLASSZIKUSOK
Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója szerint „a nemzet közös történetei, hősei, legendái, mítoszai, győzelmei, bukásai, talpra állásai és újrakezdései közös tapasztalati és tudásanyaggá válva alkalmasak arra, hogy nemzeti összetartozásunk tudatát megalapozzák, nemzeti identitásunkat megerősítsék”. A NAT kapcsán egyebek mellett azt javasolta, hogy az általános iskolában kizárólag magyar történelmet tanítsanak, egyetemes történelmet pedig csak annyiban, amennyiben az a magyar történelem szempontjából releváns. A magyarság érdekeinek érvényesítését, érdekképviseletét használva mérceként.
Kifogás érkezett amiatt is, hogy az anyagban megtalálható volt ugyan az 1–8. évfolyam kötelező tantárgyainak a listája, abban azonban önállóan sem a biológia, sem a kémia, sem a fizika nem szerepel, ehelyett a természettudomány nevű tantárgyat tanulnák. Bírálták a tervezetet azért is, mert az első változat irodalmi részéből hiányoztak a kötelező olvasmányok, tehát előfordulhat, hogy a diákok tanulmányaik során nem találkoznak a klasszikus magyar szerzőkkel, művekkel. Így kikerülhetnének a köztudatból olyan szerzők, mint Móricz Zsigmond, olyan művek, mint a Himnusz vagy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye. Vagy éppen Jókai Mór, akiről Csépe Valéria korábban állítólag azt mondta, nehéz megszerettetnie a pedagógusnak. Jelzésértékű, hogy a NAT-tervezetben magyar nyelv és irodalom helyett anyanyelvi kommunikáció és irodalom szerepelt. Bár az újabb változat továbbra sem publikus, vélhetőleg a kormányzati illetékesek már ezt is korrigálták.
Ezzel párhuzamosan egyébként új innovációs, illetve új oktatási stratégián is dolgozik a kormány, amely tavaszra készülhet el. Ehhez kapcsolódik az alapkészségek fejlesztése, a nyelvi tanulás erősítése, a digitális taneszközök és tankönyvek elterjesztése, a pedagógusképzés fejlesztése, valamint a NAT jövő évi bevezetése.
Borítófotó: A Világ legnagyobb tanórája elnevezésű rendezvény a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. A NAT eddig elkészült tervezete csak javaslat, amely túl liberálisra sikerült
