– Pénteken kizárták a frakcióból, ez viszont nem előzmény nélküli. A Figyelő közölte elsőként a nyilvánossággal azt a kritikus hangvételű levelet, amelyet a választókerületi elnököknek címzett. Mióta gyűlt önben az a mondanivaló, amit ebben a levélben leírt?
– Amikor a Jobbikhoz csatlakoztam, akkor egy magát nemzetinek valló pártba léptem be, amelynek a nemzeti hovatartozásával kapcsolatban nem is merülhetett fel kétség. Ez a párt a jobboldali nemzeti teret foglalta el a politikai palettán. A Jobbik néppártosodásával, tehát azzal, hogy a Jobbik nyisson más szavazói csoportok felé, és a korábbinál mérsékeltebb hangot üssön meg, azzal nemcsak magam is egyetértettem, hanem 2010-től fogva folyamatosan hangsúlyoztam ennek a fontosságát. Nekem például nem kellett visszakoznom a korábbi véleményemtől. Fontos azonban látni, hogy annak, ami jelenleg a Jobbikban folyik, semmi köze a néppártosodás néven megismert folyamathoz, semmi köze ahhoz, amit most a Jobbik kongresszusán kiáltványként fogadtak el. Ez egy olyan balliberális fordulat a párton belül, a párt politikájában, amire egyrészt senki nem adott felhatalmazást – sem a kongresszus, sem az elnökség –, másrészt fontos azt is látni, hogy ez a fordulat brutális különbséget jelent a párt hivatalosan meghirdetett politikájához képest. Hiszen a Jobbik programjában, kiáltványában semmi nem szerepel, ami arra utalna, hogy Gyurcsány Ferenc pártját, a DK-t fogjuk választási győzelemhez segíteni a XV. kerületben vagy máshol. Semmi nincs sem ebben a programban, sem a kiáltványban, ami az általam hétfőn nyilvánosságra hozott Soros-emberek Jobbik körüli szerepeltetését és felhasználását érintené. Semmi ilyesmit nem tartalmazott a mi kiáltványunk vagy a programunk. Gyakorlatilag az elnökség tudta nélkül, a tagság átverésével csinálja. Félreértés ne essék! Én nem állok harcban a Jobbikkal, a Jobbikot szeretem, a saját gyermekemnek tekintem. És rengeteg, még mindig elég sok hazáját szerető, becsületes magyar ember dolgozik a Jobbikban – bár nagyon sokat elüldöztek, kirúgtak Sneider Tamásék. Nekem nem a Jobbikkal, hanem a párt vezetésével van problémám. Amiért ezt az elképesztő balliberális fordulatot megpróbálja végrehajtani.
– Ez a balliberális fordulat azért már a kampányban is észrevehető volt. Például amikor Vona Gábor a Spinoza-házban adott interjút Rangos Katalinnak. Akkor még nem zavarta a balra tarts?
– Zavaró volt, csak akkor úgy gondoltam, hogy nem szabad belezavarni a Jobbik választási kampányába. Van olyan, hogy pártfegyelem, pártegység. Megpróbáltuk házon belül intézni ennek a baloldali fordulatnak a sorsát. Bizonyos dolgokat – amiket Vona Gábor jellemzően nem hozott az elnökség tudomására, mint például ezeket a furcsa baloldali mozgásokat – sikerült is megakadályoznunk. Illetve megfékeznünk azt, hogy újabb és újabb tervekkel álljon elő. Tehát attól, hogy a közvélemény ezekről a dolgokról nem tud, nem volt teljesen eredménytelen az elnökségen belüli küzdelmünk.
Volner jános frakcióvezető társait fényképezi. A következő fotó a függetlenek között készül
– Mik voltak ezek a tervek?
– Ezeket nem szeretném elmondani, mert nem akarom bántani a Jobbikot és nem szeretnék a párt elnökségének a belső ügyeiről nyilatkozni.
– Ön nyilvánosságra hozott egy fotót, amelyen Teplán István látható a Jobbik kongresszusán. Mi a baj azzal, hogy feltűnt a párt körül?
– A brüsszeli konferenciának a résztvevői, akik gyakorlatilag Soros György szabadkőműves spekuláns hálózatához tartoznak. Ez a nyilvánosság előtt lévő információ, csak a Jobbik nem fejtette ki, hogy ezek az emberek folyamatosan a Soros-hálózat részeként dolgoztak az elmúlt években.
– Mi a véleménye a Jobbik szövetségi politikájáról?
– A Jobbikot a saját értékrendje a jobboldalra sorolja. Jobboldali ifjúsági közösségként jött létre és nemzeti keresztény értékrendnek megfelelő politikát hirdetett. Nem léphet szoros szövetségre egy olyan politikai párttal, mint az LMP. Hiszen az LMP az önmagát meghatározó alapító nyilatkozata szerint liberális, balközép párt. A tüzet a vízzel összebékíteni egyszerűen nem lehet. Ez egy olyan szintű elvtelenség, amelyhez én egyszerűen nem tudok asszisztálni. Én nagyon sok mindenért befogtam a számat. Nagyon sokáig belül vívtam ezeket a küzdelmeket, mert nem akartam a Jobbikot gyengíteni. Őszintén bíztam benne, hogy Sneider Tamás – ígéretéhez híven – bizonyos tanácsadói körtől búcsút fog venni, hiszen azt többször elmondta a tisztújítási kampányban, hogy nemzeti irányba fogja terelni a Jobbikot. Én bíztam Sneider Tamásban, bíztam abban, hogy ez a fordulat megtörténik, de az eredmény ismert: még magasabb sebességbe kapcsoltunk. Az én lelkiismeretem pedig nem bírja el azt, hogy a Jobbik tönkretételéhez asszisztáljak.
– Mely tanácsadókra gondolt, akiknek nem lenne helye a Jobbik környékén? Török Gáborra vagy Radnai Lászlóra?
– Nem szeretnék neveket említeni. Egy tény, hogy a tisztújítási kampányban Sneider Tamás ennek a szükségességét többször is hangsúlyozta.
– Mire értette az azóta már szállóigévé vált kifejezését a levélben, hogy ön nem utcalánynak állt?
– Én valódi ellenzéki politikát szeretnék folytatni, és a legkeményebb feladat jelenleg az ellenzéki pártok számára az, hogy a Fidesz több mint 2 800 000 listás szavazójából legalább 1 milliót el tudjon venni valaki. Erre egyetlen pártnak volt korábban esélye, ez a Jobbik. Hiszen a Jobbik volt az, amelyik a nemzeti politikai térfélen volt és nemzeti politikát folytatott. A Jobbik volt az, amelyre lehetséges alternatívaként tekintettek a Fidesz-szavazók. Az az út, ami most az elnökségünk, Sneider Tamás vezetésével jár, nem szól egyébről, mint hogy teljesen átviszik a baloldalra a Jobbikot. Egy liberális párttal szeretnének szorosabb szövetségre lépni. Vona Gábor régi, már több évvel ezelőtt megfogalmazott álma volt, hogy az LMP–Jobbik-fúzió, a közeledés létrejöjjön. De ha ez bekövetkezik, akkor Orbán Viktor konkurencia nélkül marad, egyedüli, kizárólagos pártként a jobboldali, nemzeti térben. És akkor garantálható, hogy 2022-ben a miniszterelnök újra kétharmadot fog kapni és több mint 3 millió szavazója lesz. Nekem fontos, hogy a Jobbik egy valódi, nemzeti értékrendű pártként elfoglalja a megfelelő helyet a politikai palettán. Olyat ugyanis nem lehet csinálni, hogy csak azért, mert a politikai paletta jobboldalán, ahová eleve tartoztunk, nehezebbek az életfeltételek – megjegyzem egyébként, hogy az nem kis részben abból adódott, hogy a Jobbik kivonult a politikai paletta jobboldaláról, lásd a migrációs kérdés legyengített felvállalását –, ezért átmegyünk a baloldalra. Erre mondtam – és elnézést a kifejezésért –, hogy nem kurvának álltam. Nálam ilyen jellegű kufárkodás nem fér bele. Én ugyanaz az ember voltam, ugyanazt az értékrendet, ugyanazt a politikát szeretném képviselni, mint eddig, és nem gondolom, hogy velem van a probléma.
– Számíthatunk még arra, hogy más is elhagyja a frakciót? Akár önszántából, akár hasonló módon, ahogy ön, hogy küldik?
– Igen. Neveket nem szeretnék mondani, de úgy érzem, hogy több embernél rezeg a léc. Én ezt a frakciót jól ismerem, a frakciótagok többségét az elmúlt ciklusban magam is frakcióvezetőként vezettem, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy több embernél rezeg a léc.
– Múlt héten Jakab Péter azt mondta, álhír, hogy szakad a Jobbik. Ezt most már a párton belül is máshogy látják?
– Nagyjából az a Farkas Gergely és Z. Kárpát Dániel közti beszélgetés, amelynek a hangfelvétele kiszivárgott (amelyet a figyelo.hu írt meg elsőként – a szerk.) fedi a valóságot. Egy óriási szakadék van a valóság és a hivatalos kommunikáció között. A kiszivárgott hangfelvétel gyakorlatilag egy kis betekintést enged abba, hogy mi zajlik a párton belül és hogy hogyan találják ki azt, hogy mit kommunikáljunk a valósággal szemben. Én ennél sokkal őszintébb politizálást akarok. Mindig arra biztattam a párt elnökségét is, hogy ne legyünk valóságtagadók. Ha egyszer válságban van a Jobbik, akkor ezt merjük őszintén elmondani az embereknek, mert akkor leszünk hitelesek. Azonban amikor azt látják az emberek, hogy egymás után lépnek ki tömegével a jobbikos polgármesterek – polgármestereink fele már a Toroczkai László-féle Mi Hazánk zászlója alatt politizál –, mennek el az önkormányzati képviselők, szűnnek meg az alapszervezetek és tömegével mennek el az emberek, az látható, hogy a Jobbik központi nagy ünnepségén, augusztus 20-án csak pár tucat ember lézeng, akkor nehéz azt mondani, hogy erősödünk. Szerintem nem is érdemes. Mert nem lesz hiteles a választók előtt. Nekem nem maradt más választásom, mint hogy egy rendkívüli tisztújítást javasoljak.
– Volt frakcióvezető, rengeteg szavazatot kapott a korábbi tisztújításokon alelnökként és a Jobbikhoz köthető Iránytű Intézet felmérése szerint még Vona Gábornál is közkedveltebb volt. Úgy érzi, át tudná venni a Jobbikot és visszafordítani?
– Azért javasoltam a tisztújítást, mert meggyőződésem, hogy egy tisztességes, nyílt versenyben magasan le tudom győzni Sneider Tamást. Ha ő nem mond le magától, akkor is.
– A legutóbbi kihelyezett frakcióülésen sajtóinformációk szerint jelen volt Vona Gábor egykori pártelnök, aki korábban azt nyilatkozta, hogy elvonul a párttól, a pártpolitikától. Mégis mekkora befolyása van Vona Gábornak a Jobbik jelenlegi vezetésére? Mennyire tölt be jelentős szerepet a Jobbik életében?
– Ugye most viccel? (Nevet.) Ez nem lehet komoly kérdés, hogy Sneider Tamásra és Gyöngyösi Mártonra komoly befolyással van-e Vona Gábor.
– Birtokunkba jutott egy belső levelezés, amelyben Szávay István azt írja, hogy nem tud részt venni egy eseményen, mert injekciózásra kell mennie. Mit jelent ez az injekciózás?
– Ez azt jelenti, hogy valami őrültséget kell elviselnie a kollégának, vagy valami demagóg baromsághoz kell, hogy asszisztáljon. Ez az injekciózás a politikusoknál valami ilyesmit jelent.
– De zárójelben az szerepel, hogy Trianon. Akkor ez azt jelenti, hogy az egész nagy magyarságtudat egy álca?
– Szávay István a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének vezetője. Remélem, hogy csak viccelt ezzel kapcsolatban.
Az „inyekciózásról”
A Figyelő birtokába jutott egy levelezés, amelyben Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének vezetője a párt frakcióelnökségének és kabinetjének június 3-án ezt írta: „Szeretném én az egy órát javasolni, mert 3-kor indulnom kell Felvidékre. Hétfőn pedig sajnos nem tudok menni frakcióülésre, max. a legelejére, mert 18 órától »inyekciózok« (sic!) Zuglóban (Trianon)”. (Megkerestük Szávay Istvánt is, jövő heti lapszámunkban az ügyet folytatjuk.)
Borítófotó: felszólalás a parlamentben. Még a balraát előtt
