AKTUALITÁSOK
Erdélyben, Székelyföldön a magyar kormányfő Trianon századik évfordulója előtt két évvel kezdeményezte a Kárpát-medencei országok gazdasági, katonai, energetikai együttműködését. Orbán Viktor első kormányzati ciklusa, 1998 óta törekszik az 1920-as békediktátum meghaladására, ezt a politikát a hazai kétharmados parlamenti többség tudatában 2010 óta még határozottabban képviseli. A Kárpát-medencei együttműködés szerinte csak egy első lépcsőfok a közép-európai gazdasági térség kialakítása során.
TERVEK ÉS TETTEK
De nézzük, hogy mik is a Kárpát-medencei célok. „A már megvalósult infrastrukturális fejlesztések mellett (pl. M43) az Ausztria (M8, M85), Szlovákia (M15, M30), Ukrajna (M3, M34), Románia (M4), Horvátország (M6) és Szlovénia (M70) felé vezető gyorsforgalmi utak fejlesztése van napirenden. Debrecent Nagyváraddal (és Kolozsvárral is) az M4-es, Miskolcot Kassával az M30-as, Eszéket Péccsel pedig az M6-os autópálya köti majd össze, várhatóan 2022-ig. Emellett Szlovákia irányában egy új hidat is építenek a két Komárom között” – közölte lapunkkal a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
A fejlesztések ütemezetten haladnak és 2022-ig fokozatosan valósulnak meg. A „kis léptékű közúti összeköttetések” keretében Szerbiával több új határátkelőhely nyílt az elmúlt években és további átkelőhelyek is előkészítésben vannak, Szlovákiával és Ausztriával 2021-ig hat-hat helyen létesítünk új, kis léptékű kapcsolatot híd, komp vagy szárazföldi közúti összeköttetés formájában. Szlovéniával két közúti átkelőt hozunk létre 2019-ig, Romániával és Ukrajnával pedig előrehaladott tárgyalásokat folytatunk hasonló projektek megvalósításáról. Ha egy júliusi kormányhatározat szerint folytatódik a délvidéki, kárpátaljai, horvátországi, muravidéki, erdélyi és felvidéki gazdaságfejlesztési program, 2019-ben ezekre a térségekre összesen 50 milliárd forintot kell biztosítani. E stratégiák szakmai megvalósításában tanácsadási és javaslattételi joggal rendelkező tárcaközi testületet hoznak létre.
A vasúti összeköttetésről júniusban a visegrádi országok miniszterelnökei közös nyilatkozatban állapodtak meg a fővárosaikat összekötő nagy sebességű vasútvonal közös fejlesztéséről és a munkálatok mielőbbi megkezdéséről. A szakértői egyeztetések megkezdődtek. A Budapest–Kolozsvár vasútvonal tervezésére, megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a magyar kormány egymilliárd forintot hagyott jóvá, a tárgyalások ősszel indulhatnak Romániával. „Mindkét fejlesztés lehetővé tenné, hogy az érintett városok közti menetidőt a harmadára csökkentsük, ami jelentősen erősítené a Kárpát-medence és a közép-európai térség gazdasági és társadalmi kohézióját, illetve versenyképességét” – közölte a minisztérium. Emellett a (Budapest–) Pécs és Eszék vonalon hamarosan újraindul a vasúti forgalom.
ENERGIA-ÖSSZEKÖTTETÉS
A kormány szerint a regionális energiabiztonság növelésében (hangsúlyosan a földgázellátás tekintetében) elsődleges szerepe a diverzifikációnak van. A tárca ezért minden olyan lehetőséget megvizsgál, amely „értelmezhető időtávon belül, versenyképes árakkal, valamint a forrás- és útvonal-alternatívákat regionális és uniós szinten biztosítva tudná ezt elősegíteni”. Hogy miként áll a régiós energia-összeköttetés? „Magyarország – eleget téve az európai uniós kötelezettségeinek – a hét szomszédos ország közül hattal lehetővé tette a gázexportot, ami sajnálatos módon fordított irányban, Románia és Horvátország felől még nem biztosított” – fogalmazott a külügyi tárca. Mindkét ország esetén léteznek olyan projektek, amelyek ezt a hiányosságot pótolhatják, amelyek tervezése és kivitelezése kapcsán előrehaladott tárgyalások folynak. A Szlovéniával létesítendő energia-összeköttetések lehetőségét a két kormány folyamatosan vizsgálja.
KATONAI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A katonapolitikai kapcsolatokat megkönnyítheti, hogy a szomszédos országok jelentős többsége NATO- és EU-tag, és mindegyik állam vállalta, hogy GDP-je két százalékát hadi kiadásokra fordítja. Magyarország e fejlesztés, a Zrínyi 2026 program keretében a regionális együttműködési lehetőségek kihasználására is törekszik. Elsősorban a V4-államok között zajlik érdemi munka a védelmi politika és a haderőfejlesztés összehangolásában (ennek leglátványosabb eleme az EU-ban vállalt V4 Harccsoport immár második alkalommal történő biztosítása 2019-ben). Emellett a NATO keretében néhány szomszédunkkal egy regionális NATO-parancsnokság létesítését kezdeményeztük, miután térségünkben a szövetségnek nincs ilyen típusú jelenléte.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár lapunknak kifejtette, a kormány 2010-ben új alapokra helyezte a nemzetpolitikát. A 2010 és 2014 közötti ciklusban az Alaptörvény elfogadásával létrehozták a magyar nemzetpolitika keretrendszerét, az állampolgársági törvény módosításával pedig bevezették az egyszerűsített honosítási eljárást. A törvénynek köszönhetően 2011 óta immár 1 millió 26 ezer külhoni magyar vált közjogilag is a nemzet részévé, akiknek szavazati joguk is van. Az államtitkár szerint radikális nemzetpolitikai fordulatot hajtottak végre. 2009-ben még csak 9, 2017-ben már 100 milliárd jutott összkormányzati szinten nemzetpolitikára. Potápi kifejtette, az Orbán-kormány célja a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulásának elősegítése, ezen belül nagy hangsúlyt fektetnek a diaszpórapolitika megújítására is. Emellett tavaly kiemelt célként fogalmazták meg a külhoni magyar családokban és vegyes házasságokban születő gyermekek számának növelését. Hozzátette, mivel a 20. századot a magyarság elveszítette, cél, hogy a 21. században győztes nemzet legyen.
2016-ban hároméves időszakra közel negyvenmilliárdos összegből Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot hirdettek.
Potápi kifejtette, az idén meghirdették a külhoni magyar családok évét, ennek keretében 1 milliárd forinttal támogatják a határon túli magyar családokat. Az idei tematikus év keretében félmilliárdos összeget szánnak a külhoni magyar vállalkozások fejlesztésére. Az előző években – 2016-ban a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve, 2017-ben a külhoni magyar családi vállalkozás éve keretében – másfél milliárd forintot fordítottak erre a területre. 2015 óta közel egymilliárd forinttal segítették a külhoni magyar szakképzés megerősítését, az idén pedig háromszázmilliót szánnak a Kárpát-medencei diákok magyarországi gyakorlatának támogatására.
Borítófotó: Egressy Miklós görögkatolikus parókus megáldja a kormánytól kapott teherautókat Kárpátalján. A szakoktatást szolgálják a külhoni programban
