MIGRÁNSVÁLSÁG ÉS ANTISZEMITIZMUS
Alexandra Margalith izraeli állampolgár 2014 decemberében családlátogatásra Berlinbe érkezett. Gyalog közlekedett a belvárosban, közben a férjével mobilon héberül beszélgetett. Három, Margalith szerint arab férfi a „zsidó beszédet” hallván leköpte, majd egyikük a mutatóujját a torka előtt elhúzva félreérthetetlen gesztust tett.
„Egyszer még elkapunk, te zsidó disznó” – mondta a Duisburg és Köln között közlekedő vonaton 2016 márciusában egy arabnak látszó férfi a 24 éves német újságírónak, Maxine Bacanjinak. neki az volt az egyetlen „bűne”, hogy a szatyrán egy az antiszemitizmust elítélő felirat volt. A férfi erőszakoskodni kezdett, nem engedte leszállni a fiatal nőt, akinek az utolsó pillanatban, a már mozgó vonatról sikerült leugrania, megszabadulva támadójától.
Németországban az elektronikus médiában, a világhálón még sohasem volt ilyen erős az antiszemitizmus, mint napjainkban, és az internetkultúra mindenütt jelen lévő elemévé vált – írja a Der Spiegel. A német lap magyarázatot keres az egyre növekvő számú zsidóellenes támadásokra, amelyek az országban több száz esetben nem álltak meg a verbális kirohanásoknál, hanem tényleges fizikai bántalmazásban jelentkeztek. A hetilap a Berlini Műszaki Egyetem (TU) egyik kutatója által készített statisztikát idézi, amely szerint szúrópróbaszerűen kiválasztott online kommentárokat vizsgálva 2014-ben – a nagy menekültáradat előtti évben – a hozzászólások 22,6 százalékában találtak antiszemita elemeket. Ez az arány 2017-re több mint 30 százalékra nőtt. Tavaly a német szövetségi rendőrség 1453 zsidóellenes bűncselekményt tárt fel. És mint a német hetilap megjegyzi, távolról sem minden ilyen esetet jelentettek a rendőrségen.
KÓDSZAVAK
Értékelve az Antiszemitizmus 2.0 és a világháló gyűlöletkultúrája című, a TU kutatói által elvégzett vizsgálat eredményét, egy izraeli kormányképviselő két alapvető okra vezette vissza a jelenséget: „Összefüggésben van az iszlámhitű migránsokkal és a feljövő szélsőjobboldallal.” Egy másik kommentátor rámutat, hogy a szélsőjobboldal megerősödésében Németországban és még számos európai államban éppen a migránsokkal kapcsolatos problémák gyakoribbá válása, megoldatlansága, a menekültek hiányzó vagy foghíjas társadalmi integrációja játszott nagy szerepet.
Az antiszemita kommentárok szerzői gyakran használnak kódszavakat, például Izraelt írnak vagy Rothschildról beszélnek, és az izraeli politika általuk politikailag korrektnek tartott bírálatába burkolják zsidóellenességüket. Idesorolható az összes antiszemita hozzászólás mintegy harmada. A zsidóellenesség a „klasszikus”, még a nemzetiszocialista Németország idején általánosan használt sztereotípiákra is épül, mint például a zsidók idegenek, összeesküvők. Ezeket, mint a tanulmány kiemeli, a muszlim antiszemiták is széles körben vallják, terjesztik. Monika Schwarz-Friesel antiszemitizmus-kutató szerint a zsidógyűlölők egyre inkább úgy érzik, hogy nyíltan felléphetnek a nézeteikkel.
A muszlimok antiszemitizmusa nemcsak vallási vagy történelmi gyökerű, hanem kötődik a palesztinkérdéshez, a zsidó állam kormányának ezzel kapcsolatos politikájához is – írja David Ranan izraeli politológus, akinek a Muszlim antiszemitizmus című könyve a minap jelent meg német nyelvre lefordítva.
NO-GO ZÓNÁK
Nem tisztességes az összes muszlimot az antiszemitizmust a végletekig fokozó iszlamistákhoz sorolni, hiszen a szélsőséges iszlám győzelmével mindenekelőtt a világ 1,6 milliárd mohamedán polgára – akiknek a döntő része elveti a radikalizmust – egy végletesen elnyomó, fanatizált rezsim uralma alá kerülne – vélekedik a szerző. Izraelben egyes zsidó közösségekben az antiszemitizmussal való gyanúsítás ugyanúgy politikai eszközzé válik, mint a közel-keleti konfliktus másik oldalán (az arabok között) az Izraellel szemben felhozott kolonializmus és/vagy rasszizmus vádja – teszi hozzá. Emiatt is nagy szükség van a zsidóellenesség alapos kutatására – zárja könyvét a 72 éves Ranan, aki Izraelben és Hollandiában nevelkedett, s jól ismeri a német viszonyokat is, hiszen Berlinben és Londonban él. A Focus című német hetilap megkérdezte olvasóit, szükség van-e erősebb felvilágosító munkára az antiszemitizmus megfékezéséhez. A csaknem tízezer válaszadó kétharmada szerint erre nincs szükség, mindössze 26 százalék gondolja úgy, hogy hasznos lenne.
A német kormány politikai képző központja (Bundeszentrale für politische Bildung – BPB) néhány hónapja tanulmányt jelentetett meg a muszlim migránsok körében terjedő antiszemitizmusról, amellyel már a kabinet szakértői testülete is foglalkozik. Az ilyen irányultságú támadások egyre gyakoribbak a német városokban.
Az iskolákban is sűrűn előfordul, hogy a muszlim kultúrkörhöz tartozó diákok terrorizálják zsidó vagy annak vélt társaikat. A BPB tanulmánya alapján a német főváros tanintézményeiben a megkérdezett tanárok kétharmada szerint az iszlám vallás egyre népszerűbb a tanítványaik körében. Mindezt a fokozódó Nyugat- és Amerika-ellenesség, Izrael-gyűlölet hatja át. A központ egy másik felmérése a muszlim közösségek körében működő szélsőséges vallási irányzatokkal, a szalafizmus és az antiszemitizmus kapcsolatával foglalkozik.
Maxine Bacanji a BPB elemzésében – saját tapasztalataira is támaszkodva – beszámol arról is, hogy Berlinben léteznek „no-go zónák”. Olyan kerületek (Neuköllnt és Kreuzberget említi), amelyek egyes részeire zsidóknak vagy azoknak vélt embereknek kockázatos belépni.
EGYHARMADUK MÉG SZABADLÁBON
Az antiszemitizmus és az iszlamista terrorizmus Németországban is szoros kapcsolatban áll egymással. A német hírszerző és elhárító szervezetek 2017 márciusában 602 olyan terroristát tartottak nyilván, aki súlyosan veszélyezteti az ország biztonságát. A harmaduk még szabadlábon van, több mint a felük EU-s állampolgár. Mintegy háromszázan nem német állampolgárok, és nincsenek az országban.
Borítófotó: arab teve egy német kocsi oldalán. Egyre gyakoribbak a zsidók elleni támadások
