GÁZMIX A FÉLSZIGETEN?
Egyre intenzívebbnek mutatkozik az európai médiumok által csak balkáni négyekként emlegetett, a szerb sajtóban pravoszláv vagy ortodox négyesnek nevezett együttműködés. Szerbia, Görögország, Bulgária és Románia legmagasabb rangú tisztségviselői lassan már havi rendszerességgel találkoznak egymással, hogy megvitassák az aktuális, a régiót érintő gazdasági és politikai kérdéseket. Tény, hogy ennek a kooperációnak leginkább az egyelőre az EU-n kívül veszteglő Belg-rád örül, a médiában is éppen Szerbiában szentelik a legnagyobb teret a négyek találkozóinak. Ennek persze társadalmi, politikai okai is vannak.
ROSSZ ÉS JÓ SZOMSZÉDSÁG
Ami a szomszédokkal való kapcsolatokat illeti, a szerbeknek – ilyen vagy olyan okból kifolyólag – nincs sok szerencséjük sem Horvátországgal, sem Bosznia-Hercegovina bosnyák–horvát államrészével (entitásával), állandók a diplomáciai csatározások, huzavonák. Montenegró esetében is meglehetősen disszonánsak a hangok a tavalyi államcsínykísérlet miatt, mert Podgorica szerbiai volt államapparátusbeli személyeket is felelősnek tart az ügyben. Koszovóról már szót sem kell ejteni, hiszen a függetlenségét el sem ismeri déli szomszédunk, s megrekedtek a végső státusszal kapcsolatos brüsszeli tárgyalások is Belgrád és Priština között. Ha tehát erős stratégiai partnereket akar magának Belg-rád a Balkánon, akkor érdemes keleten és délkeleten nézelődnie. Szerbiai politikai elemzők szerint az említett négy országot a kézenfekvő földrajzi szálakon kívül összekötik még a vallási kapcsolatok, a bizánci történelmi örökség is. Belg-rád pedig csak a hasznát veheti annak, hogy három EU-tagállam is lobbizik mellette az európai csatlakozás folyamatában.
Annak azonban, hogy a balkáni négyek tavaly novemberben, decemberben, majd ez év márciusának végén is magas rangú megbeszéléseket folytattak, nem kizárólag a közös európai jövő építésének a szándéka volt az oka. A legutóbbi tárgyalást követően jelentette be Aleksandar Vučić szerb államfő, Bojko Boriszov bolgár, Alékszisz Cíprasz görög és Viorica Dăncilă román kormányfő, hogy az országok kivitelezhetőnek tartják a Balkáni Áramlat nevet viselő gázvezeték kiépítését.
KECSKE ÉS KÁPOSZTA
Ennek a Déli Áramlat meghiúsult projektjét kellene pótolnia, valamint a Török Áramlat tervét lenne szükséges enyhén módosítania úgy, hogy egyszerre feleljen meg az érintett balkáni országok igényeinek, valamint az orosz és az amerikai érdekeknek is. Elemzők szerint a vállalkozás – a kitűzött céloknál fogva – egyáltalán nem nevezhető könnyűnek, de megvalósítható. Az újonnan lefektetett csövekről egyelőre annyit tudni, hogy tulajdonképpen kapcsolatot teremtenének a Török Áramlattal, de a szerb államfő elmondása szerint mégsem lehet egyszerűen ez utóbbi részének nevezni azokat, mert bizonyos mennyiségű földgázt fogadnának az északkelet-görögországi Alekszandrúpoli kikötőn keresztül, továbbá az EastMed izraeli–ciprusi–görög vonalon haladó kelet-mediterrán vezetékből is. Vučić úgy véli, mindez nem jelentene nagyobb változást a régió gázellátását illetően, mert a fűtőanyagra szükség van, függetlenül attól, hogy honnan származik. Az államfő elmondta: a Balkáni Áramlaton keresztül is nyolcvan-kilencven százalékban orosz gáz jönne, a fennmaradó tíz vagy húsz százalékot szavatolnák egyéb forrásokból. Ez azonban éppen elég lehet ahhoz, hogy az Egyesült Államok érdekei is érvényesüljenek a régióban, s ne ássák alá a projektet. Rámutatott arra: a szerb ipar erősödésével egyre nagyobb mennyiségű földgázra lesz szüksége az országnak, ezért fontos ez a vezeték. A munkálatok hamarosan indulnak, a gépeket már a helyszínre vezényelték – mondta újságíróknak. A Balkán energiaellátása tekintetében hatalmas lépést jelent a projekt – hangsúlyozta.
JÖVŐRE GÁZ, 2030-RA FOCI-VB?
A Balkáni Áramlat lényege voltaképpen a Bulgáriában megépítendő rendszer-összekapcsoló vezeték lenne, amely lehetővé tenné a Török Áramlat mellett a többi irányból érkező gáz fogadását is ‒ magyarázta a kérdés kapcsán Vojislav Vuletić, a Szerb Földgázszövetség elnöke. Arról is beszélt, hogy déli szomszédunk még mindig a kisebb földgázfogyasztók kategóriájába tartozik az évi 2,5 milliárd köbméternyi igényével, Európának pedig évente összesen 550 milliárd köbméterre van szüksége, így az új bolgár interkonnektor az egész kontinens hasznára válna. Bulgária garantálta, hogy 2020 januárjában elindulhat a földgáz Szerbia felé, most április végéig jelölik ki a munkálatok kivitelezőjét – erről Vladimir Malinov, a Bulgartranszgaz igazgatója beszélt a médiának. Szerbia is készen áll a kivitelezés befejezésére az év végéig, a jövő esztendő elejéig. A belgrádi sajtó szerint Románia is érdeklődik a projekt iránt, saját fekete-tengeri földgázlelőhelyét kapcsolná össze a balkáni csővel. Az eredeti projekt módosítására, úgy tűnik, Törökország szintén hajlandó lenne, a balkáni négyek ugyanis ankarai tisztségviselőkkel is egyeztettek. Fuat Oktay, a kis-ázsiai állam alelnöke is beszélt a balkáni politikusokkal zárt ajtók mögött. Szerbiában a szakértők arra figyelmeztettek, hogy az ukrán transzport leállásával az államnak azonnali megoldásra lesz szüksége 2020 elején. A szerb illetékesek azonban nem aggódnak a határidők miatt, hiszen minden állami kisajátítást elvégeztek, a dokumentumok rendben vannak, a projekt tehát gyors kivitelezéssel megvalósítható.
A balkáni államokat viszont nem csak az energiaellátás érdekli, minden téren szorosabb együttműködést terveznek. Megállapodtak, hogy a négyes közösen pályázik a 2030-ban esedékes labdarúgó-világbajnokság megszervezéséért, sőt, már a két évvel korábbi Európa-bajnokság megtartásáért is ringbe száll Szerbia, Románia, Bulgária és Görögország.
